A magyar turistaság és hegymászás bölcsőjét a Kárpátok legmagasabb vonulatánál, és egyben a világ legkisebb magashegységében találjuk. Bár lassan 100 éve annak, hogy a trianoni döntés elcsatolta hazánk legszebb és legnagyobb hegyeit, ennek ellenére a Magas-Tátra, még ha csöndben is, de őrzi a magyar turistaság emlékeit.
Egy tátrai kirándulás alkalmával az avatatlan szemeknek fel sem tűnnek a hegységben és a településeken található magyar történelmi emlékek. A lenyűgöző tájban gyönyörködve, mit sem sejtve sétálunk el egy kunyhó vagy egy lerobbant emlékhely mellett, melyek mind hazánk turistaságának hagyatékai. Ezek a történelmi emlékek a szlovák identitáskeresés miatt már régóta nem, vagy csak nagyon óvatosan hirdetik magyar vonatkozásukat. Mi ezúttal a terepet bejárva és utánaolvasva fedeztük fel a Tátra egyik varázslatos völgyét, illetve elfeledett és csendes történelmét.
Ótátrafüred ma is a Tátra központja
A Tátra legrégebbi településérő, a napjainkban is rohamosan fejlődő Ótátrafüredről – mai nevén Starý Smokovec – kezdjük meg felfedezőutunkat. A Poprádtól 12 km-re északnyugatra fekvő városka közvetlenül a Nagyszalóki-csúcs lábánál található. Első épületeit gróf Csáky István építtette 1793-ban, majd az itt található savanyúvíz forrásainak köszönhetően gyorsan kiépült az üdülőtelepülés, ahová az ekkortájt divatos fürdőkultúra kezdte vonzani a gyógyulni vagy pihenni vágyókat. A turizmus és a környék felvirágzása 1833-ban kezdődött meg, amikor Rainer János bérbe vette Ótátrafüredet és környékét.
A fürdő mellett éttermeket, játék- tánc-, és magán lakóházakat hozott létre, melyek a tehetősebbek kényelmét szolgálták. Egyre nagyobb érdeklődés mutatkozott a gyalogos turizmus iránt, amit maga Reiner János is népszerűsített az általa szervezett kirándulásokkal. Nem sokkal később – 1873. augusztus 10-én – itt, Ótátrafüreden alakult meg Magyarország első turistaklubja, a Magyarországi Kárpát Egyesület, mely rövid időn belül országos jelentőségű szervezetté vált. Az 1900-as évek elejére a Tátra, és azon belül is Ótátrafüred lett hazánk egyik legnépszerűbb kiránduló és pihenőhelye, amit több szálloda, és az ekkora már megépült villamos vasúti pálya, illetve sikló tett még felkapottabbá és kényelmesebbé.
A tarajkai sikló
Az 1904-ben épült és napjainkban is üzemelő Grandhotel pompás épülete mögül indulunk a tarajkai sikló, a hegyek, illetve a Tarpatak-völgy felé. A drótkötéllel vontatott kabinok már 1908 decembere óta elektromos motor segítségével közlekednek ingajáratban Ótátrafüred és a Tarajka között. Kezdetben a szerelvények nyitott kocsikban 45 utast szállítottak és 11 perc alatt teljesítették a közel kétkilométeres távot. A több felújítást megélt siklót legutóbb 2007-ben korszerűsítették, melynek következtében mára a zárt kabinok 160 utast is képesek szállítani. Ötperces utazással és 255 méter szintemelkedéssel érünk fel a sikló felső állomásához, ahol már 1912 óta üzemel étterem és kávézház „Tarajkai Kioszk” néven. Ha nem is ugyanazt az épületet, de a vendéglátó helyiséget ma is megtaláljuk.
A turistamagazin.hu teljes cikke további fotókkal és régi képeslapokkal itt olvasható!
