2017. május 10., szerda

Lengyel legenda – Az Ojcówi Nemzeti Park

Krakkótól 30 km-re északra, a Prądnik-patak (Prądnik) völgyében, egy vadregényes szépségű, 10 km hosszú erdős völgyben (Dolina Prądnika) található a 21 km2 területű Ojcówi Nemzeti Park (Ojcowski Park Narodowy). Lengyelország 23 nemzeti parkja közül a legkisebb különleges formájú fehér mészkőszikláiról, barlangjairól, várairól híres. A folyóvizek a földtörténet jura időszakában vájták egyre mélyebbre medrüket a Krakkó-Częstochowai fennsíkba, kialakítva így napjainkra ezt a látványos, túrázásra csalogató patakvölgyet. Ezek a látványos mészkőszirtek a Prądnik-patak völgyében, valamint az ide torkolló Sąspówi-völgyben (Dolina Sąspówska) vezető jelzett turistautak mentén találhatók.
A nemzeti park egyetlen települése Ojców, amely a terület középpontjában fekszik. Az elszórtan fekvő házakból álló településen láthatóak Ojców várának romjai. A vár alatti szépen gondozott parkban található a Természettudományi Múzeum, amely a nemzeti park földrajzával, állat- és növényvilágával ismerteti meg a látogatókat, a közelben található Regionális Múzeum pedig a környező vidék történelmét, hagyományait mutatja be.

A nemzeti park ismertebb sziklaalakzatai a völgyben vezető piros jelzésű turistaút mentén található Leányok (Panieńskie Skały) és Legények (Kawalerskie), a Diotima-tű (Igła Deotymy), vagy az emberi kézfej formájú Kesztyű-szikla (Skała Rękawica). Ezeken kívül még számtalan, a karsztosodás során keletkezett különleges formájú, különböző méretű sziklaképződményt, barlangüreget láthatunk a nemzeti park bejárása során. A hatalmas fákkal szegélyezett, helyenként kanyonszerű patakvölgy több helyen kisebb rétté szélesedik. A vegyes erdőkkel borított parkban erdei vadakkal, ritka és védett növényekkel (pl. az Ojcówi nyírfa / Betula ojcowiensis) találkozhatunk. A patakvölgy klímájából adódóan a turistautak mentén főképpen melegkedvelő növényekkel, magashegyi növényzettel találkozhatunk. A mészkőalapú terepnek köszönhetően a nemzeti park az edényes növények egyik leggazdagabb lengyelországi élőhelyének számít.
A parkban 5 jelzett turistaösvényt építettek ki, összesen 30 km hosszúságban, amelyeken bejárhatjuk a park legfontosabb, legismertebb látnivalóit, sziklaalakzatait, barlangjait, valamint várait. A nemzeti parkba nem kell belépőt vásárolni, csak a parkolásért kell fizetni.

Ojców vára (Zamek w Ojcowie)
Ojców és Pieskowa Skała vára is a Sas Fészek útvonal várainak sorába tartozik. Ezekhez a várakhoz hazai várainkhoz hasonlóan számtalan monda kötődik, amelyek az erődítmények keletkezését valamilyen természetfölötti jelenségnek tulajdonítják, ezzel magyarázva elnevezésük eredetét, vagy egyszerűen csak szépítve a vár történetét.
A monda szerint Korzkiew, Ojców és Pieskowa Skała várát a lechici Wiesław herceg építtette, aki Lengyelország misztikus uralkodójának, Popiel királynak volt a sógora. Később, a XI.-XII. században az ojcówi várban Skarbmir nagyságos úr lakott, aki a nála jóval fiatalabb unokahúgába, Witychnába lett szerelmes. A szerelem annyira elvakította, hogy a rokoni köteléket, valamint az ekkor már mással eljegyzett lány ellenállását figyelmen kívül hagyva elrabolta őt, és elvitte magával Ojców várába. A lány jegyesét a gonosz nagyúr elfogatta, és meg akarta ölni, de még mielőtt ezt megtehette volna, Ferdeszájú Boleslaw herceg kiszabadította őket. Az ország későbbi királya Skarbmirt megvakíttatta és kiűzte a várból.
A nemzeti park központjában található gótikus lovagvár Nagy Kázmér idejében, a XIV. században épült, fénykorát a XVII. században élte. Később aztán egyre inkább elhanyagolták, tulajdonosai elszegényedtek, az északi háborúként is ismert svéd invázió (1655-1660) után élelmiszer- és fegyverraktárként használták. 1676-ban a helyi sztaroszta (helytartó) birtokába került, tulajdonosai egymást váltották, hanyatlása azonban nem állt meg. 1829-re állaga annyira leromlott, hogy az egész építményt az összedőlés veszélye fenyegette. Az egykori impozáns várból (melynek makettjét a bejárati kapu fölötti szobában tekinthetjük meg) ekkorra, és napjainkra is csak a bejárati kapu, az újjáépített, nyolcszögletű torony, valamint az egykor várudvart körülvevő várfalak egyes részei maradtak fenn, amelyeket a XIX. sz. vége előtti állagmegóvási munkákkal mentettek meg az utókor számára. A nyolcszögletű tornyot a XX. sz. nyolcvanas éveiben építették újjá.
A vár alatti parkolótól kb. 500 m-re, a piros jelzésű turistaút mentén található a nemzeti park egyik legszebb, de minden bizonnyal legkülönlegesebb épülete, a Vízi-kápolna (Kaplica „Na Wodzie”). Különlegessége, hogy a kizárólag fából készült épületet a Prądnik-patak fölé, annak medrét áthidalva a patak két partjára építették 1901-ben. A kápolna külső formájában svájci-alpesi stílusban épült (ennek egyik legszebb bizonyítéka az áttört torony), ellenben a belső építészeti megoldások már a XX. század elejének zakopanei stílusában készültek.
A nemzeti park központjából kb. 2 km-re található a völgy egyik legismertebb sziklaalakzata, a jura-kori mészkőben keletkezett, mintegy 15 m magas, szűk Krakkói-kapu (Brama Krakowska), amely nevét onnan kapta, hogy valaha ezen keresztül vezetett a Krakkóból nyugatra, Szilézia felé tartó kereskedelmi útvonal. 1928-ban készült el az új, a Prądnik-völgyét elkerülő, Krakkóba vezető út, ekkor a Krakkói-kapura emléktáblát helyeztek el.

Pieskowa Skała várkastélya (Zamek w Pieskowej Skałe)
Krakkótól 30 km-re, Ojcówtól 7 km-re található egy másik, jelentősebb műemlék épület, a meredek sziklán álló Pieskowa Skała romantikus várkastélya. A messziről főúri kastély látszatát keltő épületnek csak akkor vesszük észre vár jellegét, amikor a kazamatás, őrtornyos külső falövezet barokk kapujához érkezünk.
A vár első írásos említése „Castrum Peskenstein” néven 1315-ből I. (Łokietek) Ulászló egyik rendeletéből maradt fenn. A XIV. sz. első felében Nagy Kázmér lengyel király építtette fel a vár első épületeit, az akkoriban épülő Sas-fészeknek nevezett védelmi lánc egyik váraként. Az akkori királyi őrhely 2 részből, Alsó- és Felső-várból állt. A vár 1377-1608 között a Szafrańiec család birtokába került, akik a Prądnik-patak völgyében vezető fontos kereskedelmi út ellenőrzésének kiindulópontjául használták. 1542-1580 között reneszánsz, pontosabban manierista stílusban építették át a családi fészeknek használt, eredetileg gótikus várat. Ekkor építették fel a trapéz alakú udvar köré a felső két szintet az árkádos belső udvarral, valamint a boltíveket tartó oszlopok tetején a krakkói Posztócsarnok díszítésénél is alkalmazott 21 mascarával. Ebben az időben a református vallású Stanislaw Szafrańiec sandomierzi vajda volt a családfő, akinek fia 1608-ban gyermektelenül halt meg. A várat az örökösöktől a Łubnicki, majd nem sokkal később tőlük a Zebrzydowski család vásárolta meg, akik 1640-ben felépítették a vár bástyáit, a barokk kaput és a kápolnát.
Az 1655-ös svéd invázió során a várat lerombolták, majd a megmaradt, és részben újjáépített részeket 1718-ban tűzvész pusztította. 1788-ban meglátogatta a vár tulajdonosait az utolsó lengyel király, Poniatowski Szaniszló. 1842-ben a Mieroszewski család vásárolta meg a várat, majd 1850-ben egy újabb tűzvész elpusztított a vár legrégebbi részét, a Felső-várat. Az 1863-1864-es januári felkelés során végrehajtott orosz bombázás során megsemmisültek a vár értékes bútorai, berendezési tárgyai. Az 1880-as években gótikus stílusban kezdték helyreállítani a vár épségben maradt részeit, a család örököse azonban elherdálta a családi vagyont, így kénytelenek voltak azt eladni. A vár ezután a Chmurski család birtokába került, akik a vár utolsó magán-tulajdonosaként annyira eladósodtak, hogy 1902-ben elárverezték a várat. Adolf Dygasiński egy varsói napilapban olvasta az árverési hirdetményt, és elhatározta, hogy megmenti a jó állapotban lévő reneszánsz várkastélyt. Ennek érdekében részvénytársaságot alapított, amely megvásárolta a várat, megmentve azt a pusztulástól. A vár a II. világháború után állami tulajdonba került, 1950-1963 között nagyobb felújításon esett át.
A vár kriptájában a Sieniawski család négy manierista szarkofágja található, ezek a XVII. sz-ból származó szarkofágok a család ősi mauzóleumból kerültek ide. A vár temploma és kápolnája 1945 után teljesen elpusztult, a négy szarkofág is csak a szerencsének köszönheti, hogy épségben fennmaradtak.
A várba a XVIII. században épült őrtornyos külső falövezet barokk kapuján át juthatunk be, először a macskaköves külső várudvarba, majd innen a reneszánsz loggiás, sgrafitto díszítéses torony mellett az árkádos belső udvarra (az udvar nyitva 8.00–20.00 között). A szépen helyreállított, gondozott várkastély falai gyakran jelennek meg lengyel filmek hátterét adó díszletként. A vár jelenleg a krakkói Állami Művészeti Gyűjtemény kiállításának ad otthont, melynek címe: „Az európai művészeti stílusok változásai a középkortól a XIX. századig”. Főleg reneszánsz, barokk, rokokó és klasszicista bútorokat, képeket, fajanszokat és más iparművészeti tárgyakat láthatunk itt kiállítva.
Pieskowa Skała panorámájához hozzátartozik a nemzeti park talán legismertebb sziklaalakzata, a vár tőszomszédságában található Herkules buzogánya (Maczuga Herkulesa), amely egy felfelé egyre vastagodó, 25 m magas sziklaoszlop. A sziklatorony tetején az 1933-ban történt első megmászás emlékére később egy kis fémkeresztet állítottak.

A nemzeti park barlangjai
1992-es adat szerint a park területén több mint 400 barlangot, üreget tartanak nyilván, de feltehető, hogy számuk 700 körül van. A barlangok egy részében különleges, éppen ezért fokozottan védett denevérfajok élnek, ennek köszönhetően szerelték le pl. a Sötét-barlang egykori világítóeszközeit. A nemzeti park ismertebb barlangjai a Łokietek-barlang (Grota Łokietka), a Sötét-barlang (Jaskinia Ciemna) és a Denevér-barlang (Grota Nietoperzowa), valamint a nemzeti park határain kívül található, 1 km hosszúságban bejárható Felső-Wierzchowska-barlang (Jaskinia Wierzchowska Górna).

Łokietek-barlang (Grota Łokietka)
A Łokietek-barlang 125-m-el a völgy szintje felett található, hossza 320 m, szintkülönbsége -7 m. A barlang egy nagyobb és két kisebb üregből áll, a monda szerint I. (Łokietek) Ulászló lengyel király ebben a barlangban talált menedéket, amikor ellenlábasa, Henrik herceg időlegesen birtokba vette Krakkót.
Az Ojców várától 2,7 km-re található barlang a feketével jelzett útvonalon mintegy 45 perces sétával érhető el. Nyitva április 13. és október 28. között, naponta 9.00 – 15.30 (nyáron 18.30) között. Belépődíj felnőtteknek 7,00 zł, diákoknak és nyugdíjasoknak 5,00 zł. Belépés minden egész órakor (szervezett csoportoknak félóránként), a látogatás időtartama kb. 30 perc.

Sötét-barlang (Jaskinia Ciemna)
A nevéhez méltóan teljesen sötét, világítás nélküli barlangüreg a nemzeti park központjából a zöld jelzésű turistaúton érhető el. Csak vezetővel, gyertyafény mellett látogatható április 25. és október 4. között, naponta 10.00 – 17.00 között. Belépő: 6,00 zł (kedvezményes: 4,00 zł).

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...