2016. augusztus 13., szombat

135 éve épült fel a második Majláth-menedékház

A Poprádi-tó partján lévő második épület egy évvel a Majláth-menedékház leégése (1880) után épült fel. A Magyarországi Kárpátegyesület 1200 koronát szánt az építkezésre, ebbe beleszámítva az előző menedékházért felvett biztosítási összeget is. Máriássy ismét hozzájárult ahhoz, hogy a birtokán épüljön fel a menedékház, sőt, ingyenesen biztosított faanyagot az építkezéshez. Az új ház ugyanolyan nagy volt, mint elődje, és ugyanott épült fel, ahol az előző ház állott. Most azonban falai kőből épületek, tetejét pedig kúposan alakították ki, hogy jobban ellenálljon a rárakódott hónak. Belül három helyiséget alakítottak ki, két hálószobát és egy előszobát. A középső helyiségben az eredeti helyén építették újjá a nyitott tűzhelyet. Az épülethez tartozott a fedett veranda, valamint az alatta lévő pince. Az építkezést Kummer Károly főerdész irányította. A Poprádi-tó partján épült második menedékházat a turisták 1881. augusztus 10-től használhatták.

A menedékházat megnyitása után nem nevezték el, ezért automatikusan a korábban leégett Majláth-menedékház nevét vitte tovább. A korabeli források egy része azonban eltérő néven említi a házat, Poprádtavi menház (Popradská chata), illetve Popráditavi menedékház (Chata pri Popradskom plese, stb.) néven is említik.
1882-ben a ház tetőszerkezete a hó nagy súlya miatt beszakadt, ezt azonban még a nyári szezon előtt megjavították. 1883-tól a kis menedékházat állandóan ott tartózkodó gondnok, az egykori hegyi vezető, Záborski Pál vezette, aki egyszerűbb ételeket és italokat is kínált a turistáknak. A három szoba egyikében konyhát rendezett be, a fedett veranda pedig étkezőként szolgált.
1890-ben aztán ez a menedékház is leégett, és vele együtt leégett nem mindennapi vendégkönyve is, amelyről Szontagh Miklós ezt írta saját kalauzában 1888-ban: „A falakra, az ajtókra és az ablakokra írta a nevét, aki ide látogatott. Ez ékes bizonyítéka a turista életnek, amely a házban folyt“. A házban éjszakázott, és valószínűleg ott hagyta aláírását egy német tiszt és sikeres alpinista, Theodor Wundt kapitány, valamint az alsóerdőfalvai hegyi vezető, Horvay Jakab, akik itt éjszakáztak 1884. április 10-én, amikor téli körülmények között elsőként jutottak fel a Tengerszem-csúcsra.

Forrás: Ivan Bohuš ml. – Tatranské chaty, 2007; Fotó: wikipedia.org

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...