1890 és 1924 között a Lengyel-Tátra egyik legnépszerűbb csúcsa, a 2300 méterre magasodó Svinica (Świnica) alatt található Svinica-hágóban (Świnicka Przełęcz) a sziklákhoz simulva létezett egy nem túl nagy, mindössze 4x3 méter alapterületű, fából összetákolt menedék a turisták számára. A kezdetleges kunyhóban elsősorban a Svinicára igyekvő turisták bivakoltak, akik a hágóban hagyhatták a holmijukat, és a hegyi vezetők által gyűjtött törpefenyőágakból gyújtott tábortűz melegénél fogyaszthatták el a magukkal hozott élelmet.
Fogaskerekű vasút építését tervezték a hágóba
Ma már történelmi érdekesség, de 1902-ben egy keskeny nyomtávú, felső részén pedig fogaskerekű vasutat terveztek építeni Zakopanéból a Svinica-hágóba. Ez a turizmus fejlesztése mellett a gazdaságot is szolgálta volna, lehetővé téve a kőbánya elérését, melyet a Svinica északi lejtőjén, valamint a Gáspár-csúcs (Kasporwy Wierch) körzetében terveztek megnyitni. A vasút a zakopanei pályaudvarról mint villamos vasút indult volna, majd a Jagello és Chałubiński utcán keresztül jutott volna el Kuźnicéba. Innen a Lengyel-Jávor-völgy (Dolina Jaworzynka) lejtőin fogaskerekű vasútként ment volna tovább a Kis-Király-púp (Mała Kopa Królowa) mellett a Gąsienica-szécsre (Hala Gąsienicowa), majd a Liliom-hágóra (Liliowe). A hágóból aztán a Szélső-torony (Skrajna Turnia) és a Középső-torony (Pośrednia Turnia) lejtőin érte volna el a Svinica-hágóban megálmodott végállomást. A tervezett vasútvonal hossza majdnem 12 km volt. A projekt kezdeményezőinek 1912-re sikerült összegyűjteni az építkezés megkezdéséhez szükséges forrásokat, ám a Tátra Egyesület Természetvédelmi Osztályának (Sekcji Ochrony Tatr Towarzystwa Tatrzańskiego) erős tiltakozása, valamint a tátrai természet megőrzése miatt a tervet a megvalósítás megkezdése előtt visszavonták.
![]()
