2015. szeptember 2., szerda

Kapor-völgy – Magas-Tátra

Az erdős, kb. 11 km. hosszú Kapor-völgy (Kôprová dolina) a Magas-Tátra nyugati részén található, tulajdonképpen ez a hegység nyugati határvölgye, amely a legnagyobb tátrai völgyek közé tartozik. A völgy felső részén több ágra, több kisebb-nagyobb völgyre és katlanra oszlik. Ezek keleten a Rút-szakadék (Škaredý žľab), a Kriváni-katlanvölgy (Kotliny), a Nefcer-völgy (Nefcerská dolina), a Hincó-völgy (Hlinská dolina), Fenyves-tavi-völgy (Temnosmrečinská dolina), valamint ennek legfelső, Omladék-katlan (Piargová dolina) nevű része. Északon és nyugaton a Kolbenheyer-völgy (Kobylia dolinka), a Garai-völgy (Garajová dolina) és a Türckh's-völgy (Turková dolina). A völgyet keleti oldalán a Kriváni-szárnyvonulat kiterjedt gerincei választják el a Magas-Tátra keleti részétől, ez a szárnyvonulat a Csubrina (Čubrina) csúcsában csatlakozik a Tátra főgerincéhez.

Északkeleti és északi részén a hegység főgerince választja el a Tátra lengyel oldalán található Halastavi-völgytől (Dolina Rybiego potku), valamint a Lengyel-Öt-tó völgyétől (Dolina Pięciu Stawów Polskich). Az északnyugatra és nyugatra fekvő Csendes-völgytől (Tichá dolina) a Liptói-tető (Liptovské kopy) füves, lankás gerince választja el, melynek legmagasabb pontja a Nagy-Kapor-tető (Veľká kopa). Ez a gerinc a Sima-hegy (Hladký štít) csúcsánál éri el a főgerincet.
Hegymászók körében különösen népszerű a völgy felett emelkedő Kriván (Kriváň) csúcsa, keleti irányban a Magas-Tátra utolsó markáns csúcsa, amely hatalmas, meredek falakkal szakad le a Kapor-völgybe. Erre a népszerű csúcsra egyébként jelzett turistaúton két irányból is fel lehet jutni.
A Kapor-völgy nyugati, füves halmokkal borított oldala éles ellentétet jelent a keleti oldal égre törő, szaggatott gránitormaival szemben. Ezt az ellentmondást enyhíti a völgyet északkeleten lezáró főgerinc, melynek eleinte füves lejtőit kelet felé haladva egyre inkább sziklás terep váltja fel. A völgy keleti oldalának sajátossága, hogy minél feljebb jutunk a völgy­ben, annál nagyobb szurdokok és mellékvölgyek követik egymást.
A Kapor-völgyben nem, csupán egyes mellékvölgyeiben találunk tavakat, ezek némelyike látogatható, mások azonban el vannak zárva a turisták előtt. A különleges védelem alatt álló Nefcer-völgyben található a három lépcsős Nefcer-vízesés (Kmeťov vodopád). Középső lépcsőjének magassága 80 m, ezzel a Magas-Tátra legnagyobb, és egyik leg­szebb vízesése, amely a legtöbb vízeséstől eltérően egy vályúszerű sziklaárokban zuhog alá. A völgy torkolatában haladó kék jelzésű turistaútról egy jelzés nélküli, kb. 100 m hosszú ösvény vezet az Alsó-Nefcer-vízeséshez (Dolný Nefcerský vodopád), amely előtt egy hídról gyönyörködhetünk e vízesés látványában. A Nefcer-völgy két felső katlanában fekszenek a Terianszko-tavak (Terianske plesá), közülük az Alsó-Terianszko-tó (Nižné Terianske pleso, 1941 m, X 5,47 ha, ? 47,2 m) a Magas-Tátra második legmélyebb tava. A Furkota-hágó (Furkotské sedlo, 2277 m) alatt, egy újabb teraszon bújik meg a jóval kisebb Felső-Terianszko-tó (Vyšné Terianske pleso, 2124 m, X 0,40 ha, ? 3 m).
A Kapor-völgy legnagyobb oldalvölgyében, a Hincó-völgyben nem találunk tavakat, ennek északi szomszédjában, a Fenyves-tavi-völgyben (másik ismert nevén a Szmrecsini-völgyben) viszont igen. A völgy második teraszán található a turisták által korlátozás nél­kül látogatható Alsó-Fenyves-tó (Nižné Temnosmrečinské pleso, 1674 m, X 12,00 ha, ? 37,8 m), amely területe és mélysége alapján is harmadik a tátrai tavak rangsorában. Ettől mintegy 700 m-re található a kisebb, csak hegyi vezetővel látogatható Felső-Fenyves-tó (Vyšné Temnosmrečinské pleso, 1716 m, X 5,55 ha, ? 20,0 m). Az alsó tó alatti tófalon zúdul alá a már messziről hallható és látható Fenyves-völgyi-vízesés (Vajanského vodopád), amely 30 m-es magasságával a Magas-Tátra második legnagyobb, emellett egyik leg­impozánsabb vízesése. Ezeken kívül még egy kisebb tó található a Kapor-völgyben, mégpedig legészakibb mellékvölgyében, a Kolbenheyer-tó katlanában fekvő kicsiny Kolbenheyer-tó (Kobylie pleso, 1737 m, X 0,3 ha, ? 1 m).
A völgybe Podbanszkóról a sárga, majd az ebből elágazó zöld jelzésű, szilárd burkolatú turistaúton juthatunk el, amely a völgy torkolatában csatlakozik a Három-forrástól (Tri studničky, 1140 m) érkező kék jelzésű turistaúthoz, amely aztán a völgy felső részébe, egyszersmind legnagyobb oldalvölgyébe, a Hincó-völgybe (Hlinská dolina) vezet. Ez a völgy a Tátra-völgyek közül a legmélyebb, és oly lassan emel­kedik, hogy a Fenyves-tavi-völgybe (Temnosmrečinská dolina) vezető, kb. 14 km-es út során a fenyves erdő csak 12 km megtétele után, kb. 1560 m magasságban szűnik meg.

Forrás: http://www.tatry.nfo.sk; 250 tátrai túra; Fotó: Miro Bakalár, sk.wikipedia.org

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...