A Száraz- és a Nedves-barlang

Nedves-barlang

Amint azt bizonyára sokan tudják, a Magas-Tátra gránitjában a hegységalkotó kőzet sajátosságainak megfelelően nem sok barlangot találunk, ennek tudatában meglepő viszont, hogy az északi oldalon található Jávor-völgyben több tucat kisebb barlangot, üreget is felfedeztek a kutatók. Ebben a völgyben, 1180 tengerszint feletti magasságban található a Nedves-barlang (Mokrá diera), amely a Ma­gas-Tátra legszebb vizes barlangja. A barlang korábban mintegy 325 méter hosszúságban volt ismert. Ennek közelében, 1183 méter magasságban található a Száraz-barlang (Suchá diera) bejárata, ennek korábban ismert hossza 1087 méter volt. A két barlangot összekötő járatot 2000-ben fedezték fel, így napjainkban a barlangok feltárt hossza 1764 méter. Lássuk, mit írt ezekről a barlangokról dr. Róth Samu a Magyarországi Kárpátegyesület 1882-es évkönyvében.

„A Javorina környékén levő barlangok.

A Magas-Tátra éjszaki oldalán közel Galiczia határához, Bélától körülbelül 5 órányira fekszik Javorina község, mely jelenleg a Hohenlohe-Oehringen herczegi család birtokában van. Javorina mellett folyik a Javorinka-patak, mely nagyjában éjszak felé tart. Ha a nevezett patak mentében, a bal olda­lon, felfelé haladunk, a falutol körülbelől 1 órányi távolság­ságban, közvetetlenűl a patak partján két, egymástól csak néhány lépésnyi távolságban levő üregre akadunk, melyek kö­zelebbi vizsgálatnál barlangoknak bizonyulnak be. A felső Száraz- (sucha), az alsó Nedves-barlangnak (mokrá diera) neveztetik.

Száraz-barlang

a) A Száraz-barlang

A barlangnak alacsony és nem épen széles bejárata van, mely ÉÉK.-re irányúl. Nem messze a bejárattól három ágra oszlik a barlang; az egyik egy darabig megtartja a bejárat irányát, de azután D.-nek, DK.-nek, K.-nek és végtére ÉK.-nek fordúl s a patak partján a bejáratnál valamivel nagyobb magasságban végződik, tehát majdnem fél­kört ír le. Ezen ág több helyen közlekedik a külső levegővel, a mit az erős légáramokon kívül a behatoló fénysugarak is bizonyítanak; folytonosan emelkedő alapját nagyrészt szálban levő sziklák alkotják, némely helyen azonban homok, görge­teg s kőzettöredékek rakodtak le, de csontokat vagy emberi maradványokat nem zárnak körül. A bejárattól körülbelől 25 méternyi távolságban erős vízérre bukkantunk, melynek zúgá­sát magunk alatt már előbb is hallottuk. E víz kezdetben az alapban vájt mély mederben, azután pedig a szálban levő sziklák alatt folyik a patak felé; valószínű, hogy azelőtt a bar­langon át vette útját. A barlang bejárata jelenleg 4 méterrel fekszik a Javorinka víztükre felett.

A barlangnak jobboldali ága mindjárt elején két részre oszlik, az egyik ÉK. felé halad folytonosan emelkedő alappal, itt-ott tágúlva és ismét megszűkülve; a másik ÉNy.-nak, Ny.-nak, D.-nek végtére DK.-nek fordulván, az előbbi ághoz visszatér, tehát szintén félkört ír le.

E barlang triaszkorbeli bitumenes-mészkőben képződött és egyrészt a Javorinka egyik földalatti ágát, másrészt pedig a hegységben összegyűlő és a Javorinka-patak felé siető víz egy részének medrét képezte, most azonban csak az utóbbi feladatnak szolgál.

b) A Nedves-barlang

Ez azért neveztetik annak, szemben a szárazzal, mivel folytonosan víz folyik rajta keresz­tül, melynek mennyisége az év különböző részeiben nagyon változó. Esős időben annyira megszaporodik, hogy némely helyen 2-3 méter mély medenczéket képez. Mi épen több napi eső után járván ott, nem voltunk képesek behatolni. Víz borította a barlang egész alját és így lehetetlen volt annak átkutatása és fölvétele.”

 

Forrás: Dr. Roth Samu: A Magas-Tátra és környéke barlangjainak leírása – A Magyarországi Kárpátegyesület Évkönyve – Késmárk, 1882 - 9. évfolyam; Fotók: A. Kapturkiewicz