330 éve született Bél Mátyás Hír

Nagy Árpád
Nagy Árpád
2014/03/22
Hirdetés
330 évvel ezelőtt, 1684. március 24-én született Bél Mátyás (1684-1749), a XVIII. század leg­nagyobb magyar történet- és földrajztudósa. Fő műve, a „Notitia Hungariae Novae Historico Geographiaca ...” (Az új Magyarország történeti-földrajzi ismertetése) köteteiben – amelyek vármegyénként adtak részletes ismertetést az országról – a történeti és földrajzi szemlélet sajátos ötvözése, a táj, környezet, történelem és ember kölcsönhatásának meghökkentően modern szemlélete mutatkozik meg. Ez a mű tíz vármegye (Pozsony, Turóc, Zólyom, Liptó, Pest-Pilis-Solt, Nógrád, Bars, Nyitra, Hont, Moson) leírását tartalmazza Mikoviny Sámuel térképeivel. Megjelenését rendkívüli gonddal végzett hatalmas adatgyűjtő munka előzte meg. Sokan támogatták, de voltak, akik akadályozták, sőt, kémkedéssel is gyanúsították. Batthyány József kalocsai érsek vette pártfogásába. Megnyerte számára Pállfy Miklós nádor támogatását, aki tájékozódva tevékenységéről, nemcsak a vádaskodásoktól védte meg, hanem a törvényhatóságokat is felhívta támogatására.

A kancellária a Notitia… munkálataival egyidejűleg megbízta Mikoviny Sámuel akkor kinevezett királyi kincstári mérnököt azzal, hogy Bél Mátyás munkájához vármegyénként gondos térképet készítsen. Mikoviny a megbízásnak kiválóan megfelelt, kidolgozva a korszerű hazai térképezés alapjait. Közel két évtizedes adatgyűjtés és szövegezés után állott a nagy mű, amely kiadásához III. Károly császár anyagi támogatását is kilátásba helyezte. Bél Mátyás ezután Straub Pál bécsi könyvkereskedővel állapodott meg a munka Amszterdamban készülő gondos nyomásáról és forgalomba hozásáról. Ebből a nagyszabású, Magyarországot teljesen átfogó műből csak négy kötet jelenhetett meg 1735 és 1742 között. Bél Mátyás haláláig a Notitia... anyagának mintegy harmada jelent meg nyomtatásban, összesen 2693 oldal terjedelemben. A mű nagyobb része, így a Liptói-Tátrának a második kötetben közölt leírása után a „Hegységek hazánkban” c. fejezet, s benne a Tátra szepesi része leírásának kiadása sajnos elmaradt. E korszakos mű kiadatlan részeinek kézirata jelenleg az esztergomi káptalan könyvtárában, valamint az Országos Széchenyi könyvtárban található.
Bél Mátyásnak köszönhetjük többek között a Liptói-Tátra első, meglehetősen pontos leírását, míg Szepes vármegye leírását már korábban, a Notitia.. tervezetét bemutató Hungariae Antiquae et Novae Prodromus című, 1723-ban Nürnbergben megjelent munkában közölte. A Notitia... Tátrát érintő részét Posewitz Tivadar fordította németre és a Die erste Beschreibung der Liptauer Tátra (Karpathen-Post, 1900) című cikkben jelentette meg. A Magas-Tátrát érintő részt a Liptói-Kereszt-hegytől a Menguszfalvi-völgyig pontatlan szlovák fordításban Houdek Ivan a Matej Bel o Liptovských Tatrách (Sborník prác TNP, 1959) című cikkében, majd a Liptó megye leírásának teljes szlovák fordítását (beleértve a Liptói-Tátra leírását is) a Matej Bel, slovenský geograf (Pozsony, 1984) című könyvében jelentette meg.

Hirdetés
Hirdetés