![]()
330 évvel ezelőtt, 1684. március 24-én született
Bél Mátyás (1684-1749), a XVIII. század legnagyobb magyar
történet- és földrajztudósa. Fő műve, a „Notitia
Hungariae Novae Historico Geographiaca ...” (Az új Magyarország történeti-földrajzi ismertetése) köteteiben –
amelyek vármegyénként adtak részletes ismertetést az országról – a
történeti és földrajzi szemlélet sajátos ötvözése, a táj, környezet, történelem
és ember kölcsönhatásának meghökkentően modern szemlélete mutatkozik meg. Ez a
mű tíz vármegye (Pozsony, Turóc, Zólyom, Liptó, Pest-Pilis-Solt, Nógrád, Bars,
Nyitra, Hont, Moson) leírását tartalmazza Mikoviny Sámuel térképeivel.
Megjelenését rendkívüli gonddal végzett hatalmas adatgyűjtő munka előzte meg.
Sokan támogatták, de voltak, akik akadályozták, sőt, kémkedéssel is
gyanúsították. Batthyány József kalocsai érsek vette pártfogásába. Megnyerte
számára Pállfy Miklós nádor támogatását, aki tájékozódva tevékenységéről,
nemcsak a vádaskodásoktól védte meg, hanem a törvényhatóságokat is felhívta
támogatására.
A kancellária a Notitia…
munkálataival egyidejűleg megbízta Mikoviny Sámuel akkor kinevezett királyi
kincstári mérnököt azzal, hogy Bél Mátyás munkájához vármegyénként gondos
térképet készítsen. Mikoviny a megbízásnak kiválóan megfelelt, kidolgozva a
korszerű hazai térképezés alapjait. Közel két évtizedes adatgyűjtés és
szövegezés után állott a nagy mű, amely kiadásához III. Károly császár anyagi támogatását
is kilátásba helyezte. Bél Mátyás ezután Straub Pál bécsi könyvkereskedővel
állapodott meg a munka Amszterdamban készülő gondos nyomásáról és forgalomba
hozásáról. Ebből a nagyszabású, Magyarországot teljesen átfogó műből csak négy
kötet jelenhetett meg 1735 és 1742 között. Bél Mátyás haláláig a Notitia... anyagának mintegy harmada jelent meg nyomtatásban,
összesen 2693 oldal terjedelemben. A mű nagyobb része, így a Liptói-Tátrának a
második kötetben közölt leírása után a „Hegységek hazánkban” c. fejezet, s
benne a Tátra szepesi része leírásának kiadása sajnos elmaradt. E
korszakos mű kiadatlan részeinek kézirata jelenleg az esztergomi káptalan
könyvtárában, valamint az Országos Széchenyi könyvtárban található.
![]()
Bél Mátyásnak köszönhetjük többek
között a Liptói-Tátra első, meglehetősen pontos leírását, míg Szepes vármegye
leírását már korábban, a Notitia..
tervezetét bemutató Hungariae
Antiquae et Novae Prodromus című,
1723-ban Nürnbergben megjelent munkában közölte. A Notitia... Tátrát érintő
részét Posewitz Tivadar fordította németre és a Die erste Beschreibung der Liptauer Tátra (Karpathen-Post, 1900) című cikkben jelentette meg. A Magas-Tátrát
érintő részt a Liptói-Kereszt-hegytől a Menguszfalvi-völgyig pontatlan szlovák
fordításban Houdek Ivan a Matej Bel o
Liptovských Tatrách (Sborník prác TNP, 1959) című cikkében, majd a Liptó megye leírásának teljes szlovák
fordítását (beleértve a Liptói-Tátra leírását is) a Matej Bel, slovenský geograf (Pozsony, 1984) című könyvében jelentette meg.
