Az 1957-ben első alkalommal elvégzett zergeszámlálás óta eltelt fél évszázadban 2013-ban volt a legmagasabb a zergék száma a Tátrában. A Tátrai Nemzeti Park Állami Erdészete (TANAP) által koordinált, 2013 őszén megtartott legutóbbi zergeszámlálás adatai alapján a Tátrában az elmúlt év őszén több mint 1000 zerge élt. Ezt az eredményt most erősítette meg a nemzeti park, kiegészítve azzal, hogy ez a legnagyobb létszámú zergeállomány a rendszeres számlálás megkezdése óta. A növekedést a tavaszi számlálás adatai is megerősítik, hiszen 2012 tavaszán 950, 2013 tavaszán pedig 963 zergét számoltak össze a szakemberek.
Jozef Hybler, a TANAP zoológusa szerint nem olyan fontosak a tényleges számok, mivel ezeket soha nem lehet pontosan meghatározni, sokkal fontosabb az a trend, miszerint láthatóan növekszik a zergeállomány. A 2013-as őszi zergeszámlálás csak megerősítette a Tátrában élő zergék számának alakulását mutató, egy évvel korábbi számlálás során érzékelhető növekedést.
A legkevesebb zerge az 1990-es években élt a Tátrában, számuk akkor alig haladta meg a 200 egyedet. Hasonló helyzet csak a II. világháború idején és nem sokkal utána volt tapasztalható a Tátrában. „Szerencsére sikerült megállítani, és a különböző intézkedéseknek köszönhetően visszafordítani ezt a negatív folyamatot” – mondta el a szakember. Mivel az akkor csökkenés okát máig nem határozták meg pontosan, így azt sem lehet biztosan tudni, hogy miért nő ismét az állomány. Hybler szerint a zergeállomány csökkenése és növekedése több tényezőre vezethető vissza. „Nem beszélhetünk egy okról. Ez egy komplex folyamat, vannak okok, amelyek nem befolyásolhatók, mint pl. az időjárás vagy a ragadozók. Az állomány csökkenésére talán az emberek voltak a legnagyobb hatással, pl. a hegyekben történt ellenőrizetlen mozgással, vagy az orvvadászattal” – mondta Hybler. A csökkenést magyarázhatjuk a kedvezőtlen időjáráshoz párosuló vastagabb hótakarónak is. Az elmúlt évben az erdészek az erdőhatár alatt is találkoztak zergével, amire az utóbbi 20-30 évben nem volt példa. Pozitívan befolyásolja a zergeállomány létszámát az erdészek által kihelyezett takarmány, ennek köszönhetően több egyed képes túlélni a kedvezőtlen időszakokat. Szintén kedvező, hogy a Bélai-Tátra le van zárva a turistaforgalom előtt, hiszen jelenleg itt él a legnépesebb állomány.
Annak ellenére, hogy napjainkban a rendszeres zergeszámlálás kezdte óta a legnagyobb állományról beszélhetünk, az erdészek el tudják képzelni, hogy még ennél is több zerge éljen a Tátrában. „Még mindig vannak olyan helyek a Tátrában, ahol a mainál is több zergét szeretnénk látni. A természet ezt úgy szabályozza, hogy ahol valamilyen állatfaj nagyon elszaporodik, ott több ragadozó is feltűnik, különösen a hiúz, a sas vagy a farkas. Ha egy helyszínen sok a zerge, nehezebben jutnak megfelelő táplálékhoz, menedékhez, ezen kívül más kedvezőtlen tényezők, pl. betegségek és élősködők is sűrűbben előfordulhatnak” – mondta a szakember. A zergeállomány növekedését mindenképpen pozitívan befolyásolja a negatív jelenségek, mint pl. az orvvadászat visszaszorítása, valamint a turisták ellenőrizetlen mozgásának korlátozása.
A Tátra szlovák és lengyel oldalán elvégzett 2013 őszi zergeszámlálás adatai szerint a hegységben jelenleg 1186 (a szlovák oldalon 872, a lengyel oldalon 314) zerge él, ebből 170 a kölyökkorú. A szakember szerint a két ország között a zergeszámlálás során kialakult összefogás a leghosszabb ideje fennálló, ilyen formájú együttműködés a világon.
