255 évvel ezelőtt, 1759. január 4-én
születette Késmárkon Genersich Keresztély (1759-1825) mineralógus, történész,
teológus, a Tátra alapos ismerője. Több éven keresztül foglalkozott a Tátrával
nemcsak mineralógusként, kirándulásai főleg a Késmárki- és a Jávor-völgybe
vezették. Túráit nem ismerjük pontosan, de ismert, hogy 1797-ben járt a Vörös-tavi-völgyben.
Valamikor 1797-1800 között egy létra elhelyezésével hozzáférhetővé tette a
Jávor-völgyi Nedves-barlangot. Ugyancsak ezekben az években valószínűleg járt a
Karó-tavi-völgyben, a Javorinai-Fekete-tó völgyében, Kis- és Nagy-Papirusz-völgyben,
a Vörös-tavi-csúcson és a Bélai-dombon. 1804-ben Kassán és Lőcsén megjelentetett,
a Tátra ásványtanával foglalkozó Merkwürdigkeiten
der Königlichen Freystadt Késmárk in Oberungarn, am Fusse der Carpathen c.
művében olvashatjuk az első, írásban feljegyzett tátrai kirándulás történetét. Az
ő idejében igen szélesnek számító ismereteit a Reise in die Carpathen c.,
1804-ben megjelent művében írta le, ebben a könyvben találkozhatunk először a Lomnici-csúcs
elnevezéssel. Neve a Nagytarpataki-Hosszú-tó német elnevezésében (Genersich
See) maradt fenn. A Magyarországi Kárpátegyesület
1902-ben a régi Tátra-kutatók emlékére a hegység látogatottabb pontjain
fekete márványból készült – azóta elpusztult – emléktáblákat állított
fel, Genersich Keresztélyét Barlangligeten felavatva.
