A Téry-menedékház a legmagasabban
fekvő, egész évben nyitva tartó menedékház a Magas-Tátrában, de téli időszakban
a lavinaveszély miatt fokozottan ügyelni kell a házhoz vezető túra során. A ház
meglátogatása a nehéz túrák sorába tartozik, ezért csak megfelelő fizikai
erőállapotban lévőknek ajánlott ez a túra. A menedékház megközelítésének
ideális útvonala Ótátrafüredről a zöld jelzésen eljutni a Tarajkára, onnan a
piros jelzésű Felső turistaúton a Zamkovszky-menedékházig, majd onnan ismét a
zöld jelzésen a Téry-menedékházig. Ez az útvonal normál tempóban kb. 3 és fél
órát vesz igénybe. Igényesebb megközelítési útvonal a nyári szezonban
használható, Javorináról induló, a Kis-Nyereg-hágón át vezető zöld jelzésű
turistaút, ennek menetideje normál tempóban 5 óra 20 perc.
Ha már tudjuk, hogyan juthatunk el a Téry-menedékházhoz, mélyedjünk el egy kicsit a történelmében. A Kis-Tarpataki-völgyről a XVII. századból származnak az első írásos említések, amikor elsőként az aranyásók, a gyógynövénygyűjtők, majd zergevadászok keresték fel a völgyet, később pedig a természet szerelmesei is tudomást szereztek szépségéről. A völgy első turistahajléka a Nagy-kaptató alatti Kis-Tarpataki-Tüzelőkő volt. Ez egy hatalmas sziklatömb alatti nagyobb fedett tér volt, ahol kisebb talajegyengetés után akár 2-3 személy is éjszakázhatott. Természetesen nem ez volt az egyetlen sziklatömb a völgyben, amely alatt éjszakázni lehetett. Később, a fürdőélet fejlődésének köszönhetően egyre inkább megnőtt a tátrai turisztika iránti érdeklődés is. Népszerű úti célok voltak a Lomnici-csúcs, a Tar-pataki-vízesések, majd később az Öt-tavi-katlan.
A Kis-Tarpataki-völgybe vezető
első turistaút 1875-ben épült. A tátrai turisztika neves úttörője, dr. Téry
Ödön már 1889-ben azt javasolta a Magyarországi Kárpátegyesületnek (MKE), hogy
építsenek egy menedékházat az Öt-tó katlanában, amely akkoriban egyre
népszerűbbé vált a turisták körében. Téry még diákként megismerte a Tátrát,
szorosan kötődött a Kis-Tarpataki-völgyhöz, és túráiról jól ismerte a
Tüzelőkövet is. Ezért aztán a maga részéről nagy erőfeszítéseket tett egy
menedékház felépítése ügyében. Ez azonban nem volt olyan egyszerű, mivel az MKE
konzervatív vezetőség nem mindig értett egyet a fiatal tagság terveivel. Miután
azonban a Magyar Turista Egyesület kivált a Kárpátegyesületből, a Téry által
vezetett új egyesületnek sikerült megszerezni a Kis-Tarpataki-völgy kizárólagos
kezelési jogát. Így aztán 1898-ban megkezdődhettek a Majunke Gedeon által
tervezett menedékház építési munkái. A háznak alkalmas területet a tófal
tetején, az Öt-tó közelében jelölték ki, ez a helyszín nem csak a
Poprádi-medencére, de a Magas-Tátra csúcsaira is kitűnő kilátást biztosított. A
ház tervezése során nagyon figeltek arra, hogy biztonságos helyre építsék, építése
során pedig a lehető legnagyobb gondossággal próbáltak alkalmazkodni a
környezethez. Abban az időben ez volt a legmagasabban fekvő menedékház a
Tátrában. A szükséges építőanyagokat a munkások a hátukon vitték fel a
helyszínre, ami meglehetősen nehéz feladat volt. Később, a házhoz vezető út
javítása után már lovak is részt vettek az építőanyagok szállításában. A
menedékházat 1899 augusztusában nyitották meg a nyilvánosság előtt. A rossz
időjárás ellenére az ünnepélyes megnyitón csaknem 100 ember vett részt, amely
abban az időben példátlan dolog volt. A menedékház megálmodójának nevét vette
fel. Érdekesség ezzel kapcsolatban, hogy fennállásának immár több mint 110 éve
alatt senki sem akarta megváltoztatni az eredeti elnevezését, amely jelenleg is
arra a férfira emlékeztet, aki a szívét is kitette a hegyekért, melyeket
mindennél jobban szeretett.
Ahogy az lenni szokott, a
Téry-menedékház sem maradhatott ki a rendszeres rekonstrukcióik sorából. Az
elsőre még az I. világháború előtt került sor, a menedékház ugyanis a tető
hiányosságai miatt beázott. Ennek a problémának a megoldása után nem sokkal
kibővítették a házat. Talán kevesen tudják, de a menedékházzal már 1912-ben
kiépítették a telefonösszeköttetést. A legjelentősebb átalakítási munkákra
1979-1983 között került sor, amikor a belső tér átalakítása mellett beszerelték
a központi fűtést, új szociális blokkot alakítottak ki, aggregátorral
biztosították az elektromos áramot, és egy kis szennyvíztisztítót is
megépítettek.
A Szlovák Turisták Klubja és a
JAMES Szlovák Hegymászó Egyesület tulajdonában lévő Téry-menedékházban jelenleg
24 férőhely van, a ház természetesen a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) állomása is.
Az ebédlő 50 személy befogadására alkalmas, akiket akár meleg étellel is ki
tudnak szolgálni. 1995-ben egy kis vízerőművet építettek az Alsó- és a
Középső-tó között, az ebből nyert energián felül a tetőre telepített
napelemekkel biztosítják a ház energiaellátását.
A menedékház ellátását hegyi
teherhordókkal, illetve kivételes esetben helikopterrel oldják meg. A
menedékházban fennállása alatt több gondnok is megfordult, köztük egy másik
tátrai menedékház névadója és építője, Zamkovszky István is. A Téry-menedékház
a legmagasabban álló menedékházak közé tartozik Szlovákiában, és nem könnyű megközelíthetősége
ellenére is megér egy látogatást. A tátrai természetre nyíló gyönyörű kilátása,
valamint az egyik völgyből a másikba történő átmenet lehetősége miatt a
menedékház joggal viselheti az egyedülálló jelzőt.
Forrás: http://www.infoglobe.sk
Megvolt....:) :) :)
VálaszTörlésFel lehet oda menni Április 30-án?
VálaszTörlésKedves Árpád!
VálaszTörlésHolnap tervezek menni a Téry menedékházhoz.
Tudna esetleg némi információt adni azzal kapcsolatosan, hogy milyen körülményekre számíthatok? Azt természetesen tudom, hogy téli körülmények lesznek (aránylag nagy a hótakaró), az időjárást is követem, voltam is párszor a környéken, csak azt nem tudom, hogy mennyien járnak oda ilyenkor, mennyire van kitapsova az út, érdemes-e hágóvasat vinni és mekkora az esély egy esetleges lavinára az utolsó szakaszon (a térképen a kék jelzés a ritkán előorduló csoportba sorolja, az oldalon meg 2-es fokozatú riasztás van érvényben pillanatnyilag)?
A másik kérdésem azzal kapcsolatos, hogy az Elülső Solisko mászható-e télen?
Válaszát előre köszönöm!
u.i.: Bárki más is írhat aki esetleg járt a napokban arrafelé.
üdv.
O.
Nem voltam itthon a hét végén, most pedig gondolom már nem aktuális a válasz, az Elülső-Szoliszkó viszont télen is túrázható.
TörlésÜdvözlettel: Nagy Árpád
Köszönöm.
TörlésNem aktuális, de ha netán valaki most indulna, már tudom én a választ: Szombaton a lavinaveszély minimális volt, hágóvas nélkül nem igazán járható az út utolsó, meredekebb szakasza. Nálam szerencsére volt, ezért nem kellett visszafordulnom. Fent elég nagy szél, enyhe havazás és rossz látási viszonyok voltak.
Vasárnap gyönyörű időt fogtam ki az Elülső-Szoliszkó-n.
Üdv. O.