140 éve született ifj. dr. Guhr Mihály

140 éve született ifj. dr. Guhr Mihály

Nagy Árpád
Nagy Árpád
2013/03/09
Frissítve:
2024/03/11
1873. március 11-én született ifj. dr. Guhr Mihály (1873-1933) orvos, a Basedow-kór európai hírű tudósa, a tüdőbaj szakorvosa, 1897-től Tátraszéplak főorvosa.
Hirdetés

140 évvel ezelőtt, 1873. március 11-én született ifj. dr. Guhr Mihály (1873-1933) orvos, a Basedow-kór európai hírű tudósa, a tüdőbaj szakorvosa, 1897-től Tátraszéplak főorvosa. 1907-ben Tátraszéplakon szanatóriumot építtetett a tüdőbaj, a Basedow-kór, az asztma és más betegségek gyógyítására. A klimatoterápia nagy szorgalmazója, propagátora, szenvedélyes turista, hegymászó és síző volt, sokéves közéleti tevékenységével jelentősen hozzájárult a turizmus, majd 1908-tól a sí- és bobsport fejlődéséhez is. Az 1890-es években hordódongákon kísérelte meg először Tátraszéplakon a síelést, Jor­dán Károly társaságában már 1902-től több sítúrát tett.

Később a svájci Davosban próbálkozott, 1906-ban pedig Norvégiába utazott a síelés elsajátítására. A Magyar Sí Klub és a Magyar Síszövetség megalapítója, az első magyar síbajnokság, majd 1910-ben az első magyarországi nemzetközi síverseny rendezője Tátraszéplakon. 1913-tól az első hegyimentő szervezet, a Tátrai Önkéntes Mentő Bizottság (TÖMB) elnöke, részt vett hegyimentésekben, hegyivezetők és a menedékházak gondnokai számára elsősegély tanfolyamokat tartott. 1918-ban a Magyar Turista Szövetség és a Magyarországi Kárpátegyesület társelnökévé választotta. 1922-1933 között a Karpathenverein tiszteletbeli elnöke, tevékenykedett a hegyivezető bizottságban is. Szoros baráti kapcsolatot tartott fenn a lengyel turistákkal, hegymászókkal és síelőkkel. Sokrétű tevékenységéről főleg németül, de magyarul és szlovákul is publikált.
1923-ban Guhr Mihály a Karpathenverein segítségével a Sziléziai-házhoz vezető úton, a Felkai-patak partján építette fel az egyre népszerűbbé váló síugrók kiszolgálására a Guhr-sáncot, mely sokáig a Ma­gas-Tátra legszebb síugrósánca volt. Elsősorban a versenyzők és a nézők kiszol­gálása céljából, de a nyári turistákra is gondolva a síugrósánc mellé 1926-ban egy menedékházat is építettek, amit Guhr-kunyhónak neveztek el.
Az I. világháború után, 1922-ben Guhr Mihály vette elő ismét az eredetileg a Nagyszalóki-csúcsra tervezett meteorológiai obszervatórium többször talonba tett tervét. A Karpathenverein részletes tervet dolgozott ki az obszervatórium felépítésére, amely sze­rint Tátraszéplakról a Felkai-tó – Virágoskert-torony – Gerlachfalvi-csúcs útvonalon épült volna ki a kötélpálya. Bár a terv látszólag elnyerte a magasabb körök tetszé­sét, az illetékes csehszlovák minisztérium akkor már a Lomnici-csúcsban mint új helyszínben gondolkodott, és ezzel a korábban a Nagyszalóki-, majd később a Gerlachfalvi-csúcsra tervezett obszervatórium gondolata végleg lekerült a napi­rendről.
1927-ben megvásárolta, majd a Karpathenverein-nek adományozta a Tarajka melletti Szószéken a leégett Tarpatakfüredet, az egykori Rózsa és Tarpatak szálló területét. A Karpathenverein a telken új menedékházat épített, melyet 1934-ben nyitottak meg és Guhr-menedékháznak (Guhrova chata, Schronisko Guhra, Dr Guhr Jugendheim und Turistenhaus) neveztek el. Ezt a menedékházat 1946-tól Bilík-menedékház néven ismerjük.
Forrás és fotó: https://www.fsz.bme.hu

 

Hirdetés
Hirdetés