2012. november 19., hétfő

Szomorú évforduló: 8 évvel a vihar után


2004. november 19-én hatalmas vihar söpört végig a Magas-Tátra déli lejtőin, amely milliárdos károkat okozott a Tátra élővilágában. A viharnak napjainkig ható következményei lettek, az elpusztított erdők, valamint a természeti csapást követő rovarfertőzöttség éles vitát váltott ki az állami szervek, az erdészek, valamint a természetvédelmi szervezetek képviselői között.

A Magas-Tátra történetében korábban már többször jegyeztek fel jelentős szélviharokat. A legkorábbi, írásban is rögzített szélvihar 1898-ban sújtotta a hegységet, majd a későbbi években 1915-ben, 1925-ben, 1941-ben, 1964-ben, 1971-ben, 1981-ben, majd az eddig legjelentősebb, a 2004. novemberi természeti csapás érte a hegységet. Az alábbiakban nagy vonalakban vizsgáljuk meg, mi történt azon az emlékezetes napon, valamint a vihar óta eltel 8 évben.

2004. november 19. – Azon a pénteki napon 15:30 és 18:00 óra között a jövőre nézve messzemenő következményekkel járó, a Magas-Tátra erdőterületeit sújtó ökológiai katasztrófa sújtotta a hegység déli oldalát. A természeti csapás a Podbanszkó és Barlangliget közötti sávon pusztított, összesen több mint 12.000 hektáron (ebből 8.737 hektár a nemzeti park határain belül), hozzávetőlegesen 50 km hosszú és helyenként 5 km széles sávon, 700 és 1350 méter tengerszint feletti magasság felett. A vihar során a nemzeti park területén elpusztult több, mint 2 millió köbméter fa (a vihar által érintett területen összesen mintegy 2,5 millió köbméter), miközben Szlovákia éves fakitermelése 6 millió köbméter. Az elpusztult fák 75,5 %-a lucfenyő, 8,2 %-a erdei fenyő, 6,9 %-a vörösfenyő, 1,6 %-a jegenyefenyő, és 7,8 %-a egyéb lombhullató fa volt. A Tátrában és más régiókban is pusztító vihar által okozott teljes kár az akkori szlovák kormány számításai szerint 7,8 milliárd koronára rúgott.
A széllökések átlagsebessége a Kő-pataki-tónál meghaladta a 90 km/órát, Felsőerdőfalván 70 km/óra körül volt, míg Poprádon 55 km/órát mértek. A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet mérései szerint nagyon érdekesen alakult a legerősebb széllökések sebessége. A Lomnici-csúcson (2635 m) 170 km/óra, a Kő-pataki-tónál (1780 m) 200 km/óra, az erdő felső határán (1480 m) 230 km/óra, a tátralomnici felvonó Start átszállóállomásánál (1150 m) 80 km/óra, Felsőerdőfalván (820 m) 130 km/óra, míg Poprádon (700 m) 120 km/óra volt a legerősebb mért széllökés sebessége. Bármilyen nagyok is ezek a számok, mégsem ezek a történelmileg mért legmagasabb értékek, hiszen 1949. januárban a Kő-pataki-tónál feljegyeztek 248 km/órás széllökést is, de 1965-ben, november végén 283 km/órás széllökést is mértek már itt.

2005. június 4-én a Tátrai Nemzeti Park Állami Erdészete (Státne lesy TANAPu, itt a továbbiakban Állami Erdészet) megkezdte a fakitermelést a szigorúan védett Csendes-völgyben, mégpedig a Tátrai Nemzeti Park Igazgatóságának (Správa TANAPu) tájékoztatása nélkül.

2005. augusztus 31-én az Európa Parlament a Szolidaritási Alapból 5.667.578 € támogatást hagyott jóvá Szlovákiának a viharkárok enyhítése céljából.

2006. május 14-én figyelték meg a természeti csapás által érintett alacsonyabban fekvő területeken a szúfélék első spontán rajzását.

2007. szeptember 14-én az akkori Mezőgazdasági Miniszter a fák kérgét megtámadó betűzőszú támadását természeti csapásnak nevezte.

2008. július 14-én az Állami Erdészet igazgatója rámutatott, hogy a betűzőszú elterjedése a Csendes- és a Kapor-völgyben már a jégkorszakot is túlélt cirbolyafenyőket fenyegeti. Az erdészek szerint a helyzetért a természetvédőket terheli a felelősség, akik sorsukra hagyták az erdőket. Ugyanekkor az Állami Erdészet Kutatóállomásának munkatársa bejelentette, hogy a megelőző 2 évben a betűzőszú kb. 400 cirbolyafenyőt támadott meg a Csendes- és a Kapor-völgyben.

2009. július 8-án az Állami Erdészet képviselői arról számoltak be, hogy a betűzőszú károkozásának következtében kb. 560.000 fa semmisült meg nagyjából 2.000 hektár nagyságú területen.

2009. november 18-án, a természeti katasztrófa 5. évfordulóján az Állami Erdészet képviselői bejelentették, hogy a Magas- és a Bélai-Tátra vihar által sújtott területein 12.600 hektáron 2,8 millió köbméter fa pusztult el. Ebből az Állami Erdészet feldolgozott közel 1,9 millió köbméter mennyiséget. Az állami természetvédelmi hatóság a 3. és 4. fokú védelem alá eső területeken nem engedélyezte a kármentesítést, ami azt jelenti, hogy 419.000 köbméter elpusztult faanyagot a területen kellett hagyni, biomasszaként történő hasznosításra. Az 5. fokú védelem alá eső területeken sem engedélyezték a kitermelést, ez kb. 163.607 köbmétert érintett. A nagy mennyiségű feldolgozatlan faanyagban óriási mértékben elterjedt a betűzőszú, amely a vihar óta eltelt 8 évben közel 7.000 hektáron pusztította el az erdőt. 2011-es adat szerint a betűzőszú 2005-től 1.620.000 fát pusztított el.

2010. február 11-én az Állami Erdészet szóvivője arról számolt be, hogy 2009-ben a Csendes- és a Kapor-völgyben kb. 34.000 fa pusztult el a betűzőszú kártevése miatt, nagyjából 66 hektáron.

2010. november 17-én, a szélvihar 6. évfordulóján az Állami Erdészet képviselője kijelentette, hogy az utóbbi 6 év leginkább látható változása az, hogy a szélvihar által elpusztított területeken megjelent az új növénytakaró.

2011. november 18-án, 7 évvel a katasztrófa után az Állami Erdészet illetékese elmondta, hogy az elmúlt időszakban mintegy 1.620 hektáron mesterségesen újították meg az erdőt, és hozzávetőlegesen ekkora területen természetes megújulás ment végbe, így a hetedik évfordulón mintegy 3.300 hektár erdő újult meg. Az erdészek számítása szerint a fiatal erdők kb. egy métert nőnek évente. Ennek alapján kijelenthetjük, hogy 10-15 év múlva már szép fiatal erdőket láthatunk a hegyek lábainál. Tomáš Vančura, a TANAP korábbi igazgatója úgy véli, természeti csapások voltak, vannak és lesznek is, hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy a természet a szemünk előtt változik. Csak az a kérdés, mi a következő lépés, milyen Tátrát adunk át gyermekeinknek.

2012. november 16-án megjelent hír szerint ezidáig a viharban elpusztult terület mintegy egyharmad részén, 3.860 hektáron újították meg az erdőket. Ebből 2.020 hektár természetesen újult meg, 1.840 hektárt pedig mesterségesen újítottak meg. A mesterséges erdőtelepítés során az elültetett facsemeték száma elérte a 3.800.000 darabot. Ennek kétharmad részét tűlevelű fák (közönséges lucfenyő, európai vörösfenyő, jegenyefenyő és erdei fenyő), egyharmad részét pedig lombhullató fák (leginkább berkenye, nyír, éger, kőris, juhar, szil és nyár) teszik ki. Az erdőmegújítási projekt keretében elfogadott ütemterv szerint a viharban elpusztult területeken az eredeti állapot visszaállításának intervalluma 15-20 év. A betűzőszú támadását viszont, annak ellenére, hogy a szakemberek hatalmas erőfeszítéseket tesznek, ezidáig nem sikerült visszaszorítani...
Forrás és fotó: http://www.lesytanap.sk

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...