A tátrai turistautak története nem csak a jelzett ösvények története, melyek Gadowski tiszteletes idején (XX. század eleje) jóval nagyobb számban elérhetőek voltak. Érdemes egy pillantást vetni a későbbi években lezárt turistautak listájára is.
A legjelentősebb változásokra e tekintetben 1932-ben került sor. A Lengyel Tátra Társaság (Polskie Towarzystwo Tatrzańskie, PTT) Tátrai Bizottsága határozatot fogadott el összesen tizenhárom turistaút felszámolásáról, amelyek között a turisták által igen kedvelt szakaszok is voltak. Ma ezt a dátumot elsősorban a Sas útnak (Orla Perć) a Kereszt-nyeregből (Krzyżne) a Wołoszynon keresztül a Wołoszyn-tisztásra (Polana pod Wołoszynem) vezető szakaszának lezárásával hozzák összefüggésbe, melyet természetvédelmi okok miatt zártak le.
A turistákat ugyanebben az időpontban megfosztották egy másik nagyon érdekes, bár veszélyes lehetőségtől is, ekkor zárták le ugyanis a Kis-völgyecskéből (Mała Dolinka) – amely a Palánkos-völgy (Dolina Strążyska) egyik ága – a Kirkor-vályún (Żleb Kirkora) keresztül a Giewont-nyeregbe (Giewoncka Przełęcz), majd onnan tovább a Giewontra vezető utat is. Ez az erősen mászós szakasz nagyon nehéz és kitett terepen vezetett, a Giewont népszerűsége miatt ugyanakkor a turisták körében jelentős népszerűségnek örvendett, ami sajnos nagyon gyakran balesetekkel végződött. A Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) hegyimentői folyamatosan panaszkodtak ezzel kapcsolatban, mert a nehéz terepen történő segítségnyújtás sok gondot okozott nekik. A Giewontra vezető nyomvonal elsősorban az ő kezdeményezésükre került fel a lezárt utak listájára.
Érdekes, hogy ennek ellenére ma is gyakran lehet itt turistákkal találkozni. Az egyik csoportot a hegymászók és amatőr sziklamászók alkotják, akik „a vadonban” próbálnak feljutni a vályúban. A másik csoportot azok alkotják, akik nincsenek tisztában a veszélyekkel, és egyszerűen csak megpróbálják lerövidíteni az ereszkedést a Giewontról a Palánkos-völgybe. Ez általában rosszul végződik – a Kirkor-vályúban mintegy 20 ember halt meg, mióta az útvonalat lezárták.
1932-ben több más ösvényt is bezártak, de ezek közül néhányat hamarosan újra megnyitottak. Ilyen pl. a Gąsienica-Zöld-tótól (Zielony Staw Gąsienicowy) a Karb-hágóba (Przełęcz Karb) vezető út, az Őzike-sziklára (Sarnia Skała) vezető út, vagy a Nędzówkát és Miętusz-nyereggel (Przysłop Miętusi) összekötő út.