Turisták a Tátrában – Melyik járattal jutok fel a Kasprowyra? Hír

Nagy Árpád
Nagy Árpád
2021/10/13
Hirdetés
Összetévesztünk egy szarvast egy medvével, Kuźnicét egy kovácsműhellyel (a kovácsműhely lengyelül kuźnia), vagy kereshetjük a hegyeket Zakopanéban. Tömegek a hegyekben, dugók az utakon, sorok mindenhol, még a WC-nél is várni kell a sorunkra. „Az emberek elveszítik gyermekeiket, telefonjaikat, kocsikulcsaikat, ruhatáruk egy részét” – mondta Grzegorz Bryniarski, a Halastó (Morskie Oko) közelében dolgozó erdész. A Tátra legnagyobb tava idén nyáron ostrom alatt állt. „Különösen népszerű a tó a babakocsis családok körében. Annyira, hogy vettem egy kompresszort, és azzal fújom a fel a babakocsik kerekeit, mert ide jönnek az erdészházba segítséget kérni” – mondja az erdész. Hangsúlyozza, hogy továbbra is sok embert lát szandálban vagy szuper modern, a dobozból aznap elővett hegyi bakancsban túrázni. „Mindkét megoldás jó az aszfaltúton, mert zokniban lehet rajta közlekedni” – mondja mosolyogva. „Legalábbis az első kilométereken” – teszi hozzá.
 
Az a fehér, amit ott látok, az hó?
Ezt a kérdést szinte minden nap hallja. Olyan turistákat is kisegít, akik elveszítik tájékozódási képességüket, miután lemerül a mobiltelefonjuk. „Ők csak az okostelefonjukra hagyatkoznak. Amikor nincs internet, előfordul, hogy eljönnek a Wanta erdészházig, miközben a Mickiewicz-vízeséseknél (Wodogrzmoty Mickiewicza) el kellett volna fordulniuk, vagy feljönnek a Mickiewicz-vízesésig, miközben már korábban le akartak térni a Waksmundi-tisztás (Równia Waksmundzka) felé” – mondja.
Nem nagyon vannak olyan kérdések, amelyen a Tátrai Nemzeti Park (TPN) Turisztikai Információjának munkatársait meglepődnének. Íme néhány példa a nyári napokból: „Asszonyom, hol vagyok egyáltalán? Mert itt van a Giewont, ott van a Gubałówka, de hol vannak a hegyek?”; „Melyik járattal jutok el a Kasprowyra?” (helyi tömegközlekedésre gondolt); „Honnan indul a busz a Giewontra?”; „A Vörös-hegyek (Czerwone Wierchy) messze vannak innen?”; „Hogyan jutok el erre a fehér ösvényre?” (a Fehér-völgyre gondolt); „Melyik busz megy Energylandia felé?”.

Amikor a szerelem Szlovákiába repül
A parkőrök tele vannak munkával. Segítenek, oktatnak, bírságokat osztanak, de néha azért mosolyogni is van lehetőségük. Íme néhány példa a közelmúltbeli beavatkozásokra:
A Tengerszem (Czarny Staw pod Rysami) fölött nemrég megjelent egy papírsárkány „Kocham Cię„ (Szeretlek) felirattal. Egy fiatal szerelmes turista így akarta megkérni választottja kezét. A lánynak észre kellett volna vennie a feje felett repülő szerelmi vallomást, majd ezután szerette volna megkérni a kezét. A terv azonban kudarcot vallott, mivel az erős szél a szlovák oldalra fújta a papírsárkányt, a férfiról pedig a parkőrök gondoskodtak. „Szemetelésért és állatok nyugalmának megzavarásáért megbírságolták, de a lehető legalacsonyabb bírságot – 100 złoty – kapta. Nem akartuk elrontani a napját” – mondta Edward Wlazlo, a parkőrök parancsnoka.
A nemzeti park őrei az év eleje óta összesen 171 turistát bírságoltak meg, csak júliusban 13-at, a legtöbbjüket azért, mert letértek a jelzett turistaútról és a hegyekben sátoroztak.
Ruszin-tisztás (Rusinowa Polana). Egy idős nőt azért állítottak meg, mert a kutyájával ment be a nemzeti park területére. A nő azt állította, hogy az az ő lánya, Zosia, nem pedig a kutyája. Nem akarta kifizetni a bírságot. „A magyarázatok néha nagyon meglepőek, és az is előfordul, hogy a turisták külföldinek adják ki magukat, de nincs szerencséjük, mert én négy nyelven beszélek” – nevet Edward Wlazło.
A Mormota-halom (Świstówka) felé vezető ösvény. Egy mezítlábas turista meglehetősen furcsán viselkedett. Előre sétált kb. 10 métert, majd visszafelé kb. 20 lépést, és így tovább 2,5 órán keresztül. Végül a TOPR hegyimentői a zakopanei kórházba szállították. „Nem tudjuk, hogy betegség vagy valamilyen gyógyszer okozta-e, de mindenesetre nem hagyhattuk a hegyekben” – magyarázta a parkőrség vezetője.
 
Vadállat az ösvényen
Edward Wlazło naponta több telefonhívást kap vadállatokkal való találkozással kapcsolatban. „Senkinek sem volt még közvetlen találkozása medvével, de az emberek telefonálnak, ha látnak egyet, még a távolban is. Megkérdezik, hogy mit kell tenni. Sokan akkor is telefonálnak, ha rókát látnak” – mondja a parkőr. Sokszor maga a hang is megijeszti a turistát. Néha egy szarvast összetévesztenek egy medvével, különösen ősszel – mint minden évben – egyre több a hívás, amikor elkezdődik a szarvasbőgés.
Az Önkéntes Hegyi Mentőszolgálatnál (GOPR) tisztában van azzal, hogy a turisták összetéveszthetik a szarvas hangját a medvével. „A turisták telefonálnak, ha farkas- vagy medvenyomokat látnak. Ha medvetalálkozásról van szó, megtanítjuk őket, hogyan tudnak biztonságosan eltávolodni a vadállattól” – mondja Rafał Zmarz. Idén a hegyimentők egy kétgyermekes turistát is kisegítettek, akit pásztorkutyák vettek körül. Bár csak ugattak, nem támadtak, a járőr kiment és lehozta a családot, mivel már este volt.
Nagy problémát jelent a nemzeti parknak a vadállatok etetése, a bírságok 100 és 500 złoty között mozognak, függetlenül attól, hogy halakról, madarakról vagy szarvasokról van szó. Május óta a Halastó (Morskie Oko) régiója a szarvasok kedvence, akiket a turisták kolbászos szendvicsekkel és banánnal kényeztetnek. „A tájékoztató táblák, a figyelmeztetések és a bírságok sem segítenek. Miközben nem ez az állat természetes tápláléka, az etetéssel kétszeresen rossz szolgálatot teszünk neki: megszelídítjük, majd megbetegítjük” – magyarázza Edward Wlazło.
 
Aki korán kel, alkonyat előtt leér a hegyről
A Tátrai Önkéntes Mentőszolgálatnak idén nyáron is sok dolga volt. Július 1. és augusztus 11. között 190 turista-, hat hegymászó- és két barlangi baleset történt a Lengyel-Tátrában, egy alkalommal egy kerékpárosnak kellett segíteni a Chochołowi-völgyben (Chochołowska dolina). A helikopter 71 alkalommal szállt fel, eközben hat eltűnt embert kerestek. „Leggyakrabban olyan embereket keresünk, akik alábecsülték a túrára szánt időt” – mondta Adam Marasek hegyivezető, a TOPR hegyimentője. A hegyekbe tervezett kirándulást érdemes előre megtervezni, elolvasni az útvonalat, hogy tudjuk, mi vár ránk. Mindenképpen ellenőrizzük az időjárás-előrejelzést.
A legjobb, ha kora reggel indulunk útnak, hogy az alkonyat ne a hegyekben találjon bennünket. A tapasztalt hegyimentő azt tanácsolja, hogy tájékoztassuk a családunkat vagy a szállásunk személyzetét arról, hogy pontosan hová megyünk a hegyekbe. „Nemrégiben egy lengyel család hívott minket, és mentést kért, mert nem volt kapcsolatuk egy olyan családtagjukkal, aki a Tátrába kirándult.  A hegyimentők először a menedékházakban keresték a turistát és ellenőrizték a Halastóhoz vezető út elején lévő parkolót. Végül a férfi barátaitól megtudták, hogy a keresett férfi a Tátra szlovák oldalán tervezett hegyet mászni. És valóban, az autót Javorinán (Tatranská Javorina), a határ túloldalán találták meg.
 
Vizet igyunk, ne vodkát
Ne felejtsük el feltölteni a telefonunkat. „Lehetőleg ne készítsünk percenként fotókat, hogy azonnal feltöltsük azokat a Facebookra, mert gyakran, amikor igazán szükség lenne a telefonra, az már lemerült” – hangsúlyozza a TOPR hegyimentője. 
A közelmúltban a mentőhelikopter három turistáért indult, akik elakadtak a Sas úton (Orla Perć). Amikor elérték a Nowicki-hágót (Przełęcz Nowickiego), hirtelen pszichoszomatikus sokkot kaptak, miközben korábban már sokkal nehezebb helyeken is túljutottak. „Nem tudtuk, hogy valóban a félelem bénította meg őket, vagy egyszerűen csak elfogyott az erejük. Ennek ellenére helikopter repült értük” – mondta a hegyimentő. „Sokan hívnak minket, és azt mondják, hogy haldokolnak, de a helyszínen kiderül, hogy nem is olyan rossz a helyzet” – hangsúlyozza.
A hegyi túrákat egyesek sajnos alkohollal kombinálják. Július közepén a helikopter a Vörös-hegyekre (Czerwone Wierchy) repült egy turistáért, aki a Kis-réti-hegyre (Małołączniak) vezető ösvény közelében gubbasztott. A férfi agresszívan viselkedett a hegyimentőkkel, majd a helikopterben is folytatta a nyűglődést. A leszállóhelyen a rendőrség várt rá. „A hegyekben nem jó ötlet inni, inkább a túra után igyunk egy hideg sört” – mondja Adam Marasek.
Sajnos előfordul, hogy az emberek a hegyekben megfeledkeznek az ivásról, pedig ha a Tátrába indulunk, legalább 1,5 liter vízzel kell rendelkeznünk. A dehidratáció erőveszteséget, görcsöket és gyakran a hegyimentők hívását eredményezi.
Az allergia is veszélyes lehet. Idén a mentőknek egy 13 éves lányhoz kellett kimenniük, akit a Chochołowi-völgyben megcsípett egy rovar. Ebben az esetben a hegyimentők egy mentésre felszerelt terepjáróval indultak a helyszínre.  Ugyanez történt a Halastó (Morskie Oko) felé vezető útról érkező hívással is, ahol egy 5 éves kislány, aki allergiás a lószőrre, fuldokolni kezdett.
 
Covidos turisták
Az, hogy a Covid milyen hatással van az emberekre, a hegyekben is megfigyelhető. „Azok a turisták, akik már átélték a betegséget, sokkal gyengébbek, mint korábban. Viszont hajlamosak elfelejtkezni erről, remélve, hogy ugyanolyan állapotban vannak, mint a betegség előtt. De elhagyja őket az erejük, és nekünk kell megmenteni őket” – hangsúlyozza Adam Marasek.
További probléma, hogy a tervezett útvonalakat nem a gyermekek képességeihez igazítják. „Vannak, akik azt hiszik, hogy ha egy 4 éves gyereket felvisznek a Tengerszem-csúcsra (Rysy), akkor hegymászó lesz belőle. Sajnos az eredmények gyakran az ellenkezőjét mutatják. Jobb, ha a gyereket először valamelyik völgybe visszük, hogy a Tátrában való tartózkodás öröme és ne a kirándulás utáni trauma legyen a cél” – figyelmeztet Adam Marasek. „Sajnos a szülők gyakran szeretnek dicsekedni azzal, hogy gyermeküket ilyen extrém helyen fotózták le” – teszi hozzá.
Folyadék, teljesen feltöltött mobiltelefon, zseb- vagy fejlámpa, meleg ruházat, valami eső ellen, kesztyű és sapka – ezek mind olyan dolgok, amelyeket a hátizsákba kell pakolni. „A Tátra magasabb részein még nyár közepén is havazhat. Mindig fel kell készülni a szélsőséges körülményekre, mert a hegyekben az időjárás percről percre változik.
 
Még zsúfoltabb a Gorce-hegység
„Ilyen szezonunk még nem volt” – állítják a Önkéntes Hegyi Mentőszolgálat hegyimentői, akik a Gorce-hegységben, a Pieninekben és a Beszkidekben mentik a turistákat. Ezekben a hegyekben ezen a nyáron nehéz volt turisták nélküli helyet találni. „Egyre népszerűbb az aktív kikapcsolódás – hegyi kerékpárral, siklóernyővel vagy kenuval. Divatossá vált a singletrack, azaz a hegyi kerékpározásra alkalmas keskeny ösvények, ez azonban néha súlyosabb balesetekhez vezet. „Ebben a szezonban mentettünk olyan siklóernyősöket, akik fákra zuhantak, vagy olyanokat, akik kenukból estek ki. Július utolsó napján Szczawnica közelében egy léggömb landolt a fák tetején, és egy ember kiesett a kosárból” – mesélte Rafał Zmarz.
Forrás és fotó: https://24tp.pl

Hirdetés
Hirdetés