Az a
fehér, amit ott látok, az hó?
Ezt a
kérdést szinte minden nap hallja. Olyan turistákat is kisegít, akik elveszítik
tájékozódási képességüket, miután lemerül a mobiltelefonjuk. „Ők csak az
okostelefonjukra hagyatkoznak. Amikor nincs internet, előfordul, hogy eljönnek
a Wanta erdészházig, miközben a Mickiewicz-vízeséseknél (Wodogrzmoty
Mickiewicza) el kellett volna fordulniuk, vagy feljönnek a
Mickiewicz-vízesésig, miközben már korábban le akartak térni a
Waksmundi-tisztás (Równia Waksmundzka) felé” – mondja.
Nem
nagyon vannak olyan kérdések, amelyen a Tátrai Nemzeti Park (TPN) Turisztikai
Információjának munkatársait meglepődnének. Íme néhány példa a nyári napokból: „Asszonyom,
hol vagyok egyáltalán? Mert itt van a Giewont, ott van a Gubałówka, de hol
vannak a hegyek?”; „Melyik járattal jutok el a Kasprowyra?” (helyi
tömegközlekedésre gondolt); „Honnan indul a busz a Giewontra?”; „A Vörös-hegyek
(Czerwone Wierchy) messze vannak innen?”; „Hogyan jutok el erre a fehér
ösvényre?” (a Fehér-völgyre gondolt); „Melyik busz megy Energylandia felé?”.
Amikor
a szerelem Szlovákiába repül
A
parkőrök tele vannak munkával. Segítenek, oktatnak, bírságokat osztanak, de
néha azért mosolyogni is van lehetőségük. Íme néhány példa a közelmúltbeli
beavatkozásokra:
A
Tengerszem (Czarny Staw pod Rysami) fölött nemrég megjelent egy papírsárkány „Kocham
Cię„ (Szeretlek) felirattal. Egy fiatal szerelmes turista így akarta megkérni
választottja kezét. A lánynak észre kellett volna vennie a feje felett repülő
szerelmi vallomást, majd ezután szerette volna megkérni a kezét. A terv azonban
kudarcot vallott, mivel az erős szél a szlovák oldalra fújta a papírsárkányt, a
férfiról pedig a parkőrök gondoskodtak. „Szemetelésért és állatok nyugalmának
megzavarásáért megbírságolták, de a lehető legalacsonyabb bírságot – 100 złoty
– kapta. Nem akartuk elrontani a napját” – mondta Edward Wlazlo, a parkőrök parancsnoka.
A
nemzeti park őrei az év eleje óta összesen 171 turistát bírságoltak meg, csak júliusban
13-at, a legtöbbjüket azért, mert letértek a jelzett turistaútról és a
hegyekben sátoroztak.
Ruszin-tisztás
(Rusinowa Polana). Egy idős nőt azért állítottak meg, mert a kutyájával ment be
a nemzeti park területére. A nő azt állította, hogy az az ő lánya, Zosia, nem
pedig a kutyája. Nem akarta kifizetni a bírságot. „A magyarázatok néha nagyon
meglepőek, és az is előfordul, hogy a turisták külföldinek adják ki magukat, de
nincs szerencséjük, mert én négy nyelven beszélek” – nevet Edward Wlazło.
A Mormota-halom
(Świstówka) felé vezető ösvény. Egy mezítlábas turista meglehetősen furcsán
viselkedett. Előre sétált kb. 10 métert, majd visszafelé kb. 20 lépést, és így
tovább 2,5 órán keresztül. Végül a TOPR hegyimentői a zakopanei kórházba szállították.
„Nem tudjuk, hogy betegség vagy valamilyen gyógyszer okozta-e, de mindenesetre
nem hagyhattuk a hegyekben” – magyarázta a parkőrség vezetője.
Vadállat
az ösvényen
Edward
Wlazło naponta több telefonhívást kap vadállatokkal való találkozással
kapcsolatban. „Senkinek sem volt még közvetlen találkozása medvével, de az
emberek telefonálnak, ha látnak egyet, még a távolban is. Megkérdezik, hogy mit
kell tenni. Sokan akkor is telefonálnak, ha rókát látnak” – mondja a parkőr.
Sokszor maga a hang is megijeszti a turistát. Néha egy szarvast
összetévesztenek egy medvével, különösen ősszel – mint minden évben – egyre
több a hívás, amikor elkezdődik a szarvasbőgés.
Az
Önkéntes Hegyi Mentőszolgálatnál (GOPR) tisztában van azzal, hogy a turisták
összetéveszthetik a szarvas hangját a medvével. „A turisták telefonálnak, ha
farkas- vagy medvenyomokat látnak. Ha medvetalálkozásról van szó, megtanítjuk
őket, hogyan tudnak biztonságosan eltávolodni a vadállattól” – mondja Rafał
Zmarz. Idén a hegyimentők egy kétgyermekes turistát is kisegítettek, akit
pásztorkutyák vettek körül. Bár csak ugattak, nem támadtak, a járőr kiment és
lehozta a családot, mivel már este volt.
Nagy
problémát jelent a nemzeti parknak a vadállatok etetése, a bírságok 100 és 500
złoty között mozognak, függetlenül attól, hogy halakról, madarakról vagy
szarvasokról van szó. Május óta a Halastó (Morskie Oko) régiója a szarvasok
kedvence, akiket a turisták kolbászos szendvicsekkel és banánnal kényeztetnek. „A
tájékoztató táblák, a figyelmeztetések és a bírságok sem segítenek. Miközben
nem ez az állat természetes tápláléka, az etetéssel kétszeresen rossz
szolgálatot teszünk neki: megszelídítjük, majd megbetegítjük” – magyarázza Edward
Wlazło.
Aki
korán kel, alkonyat előtt leér a hegyről
A
Tátrai Önkéntes Mentőszolgálatnak idén nyáron is sok dolga volt. Július 1. és
augusztus 11. között 190 turista-, hat hegymászó- és két barlangi baleset
történt a Lengyel-Tátrában, egy alkalommal egy kerékpárosnak kellett segíteni a
Chochołowi-völgyben (Chochołowska dolina). A helikopter 71 alkalommal szállt
fel, eközben hat eltűnt embert kerestek. „Leggyakrabban olyan embereket
keresünk, akik alábecsülték a túrára szánt időt” – mondta Adam Marasek
hegyivezető, a TOPR hegyimentője. A hegyekbe tervezett kirándulást érdemes
előre megtervezni, elolvasni az útvonalat, hogy tudjuk, mi vár ránk.
Mindenképpen ellenőrizzük az időjárás-előrejelzést.
A
legjobb, ha kora reggel indulunk útnak, hogy az alkonyat ne a hegyekben
találjon bennünket. A tapasztalt hegyimentő azt tanácsolja, hogy tájékoztassuk
a családunkat vagy a szállásunk személyzetét arról, hogy pontosan hová megyünk
a hegyekbe. „Nemrégiben egy lengyel család hívott minket, és mentést kért, mert
nem volt kapcsolatuk egy olyan családtagjukkal, aki a Tátrába kirándult. A hegyimentők először a menedékházakban
keresték a turistát és ellenőrizték a Halastóhoz vezető út elején lévő parkolót.
Végül a férfi barátaitól megtudták, hogy a keresett férfi a Tátra szlovák
oldalán tervezett hegyet mászni. És valóban, az autót Javorinán (Tatranská
Javorina), a határ túloldalán találták meg.
Vizet
igyunk, ne vodkát
Ne
felejtsük el feltölteni a telefonunkat. „Lehetőleg ne készítsünk percenként
fotókat, hogy azonnal feltöltsük azokat a Facebookra, mert gyakran, amikor
igazán szükség lenne a telefonra, az már lemerült” – hangsúlyozza a TOPR hegyimentője.
A
közelmúltban a mentőhelikopter három turistáért indult, akik elakadtak a Sas
úton (Orla Perć). Amikor elérték a Nowicki-hágót (Przełęcz Nowickiego),
hirtelen pszichoszomatikus sokkot kaptak, miközben korábban már sokkal nehezebb
helyeken is túljutottak. „Nem tudtuk, hogy valóban a félelem bénította meg
őket, vagy egyszerűen csak elfogyott az erejük. Ennek ellenére helikopter
repült értük” – mondta a hegyimentő. „Sokan hívnak minket, és azt mondják, hogy
haldokolnak, de a helyszínen kiderül, hogy nem is olyan rossz a helyzet” –
hangsúlyozza.
A
hegyi túrákat egyesek sajnos alkohollal kombinálják. Július közepén a helikopter
a Vörös-hegyekre (Czerwone Wierchy) repült egy turistáért, aki a Kis-réti-hegyre
(Małołączniak) vezető ösvény közelében gubbasztott. A férfi agresszívan
viselkedett a hegyimentőkkel, majd a helikopterben is folytatta a nyűglődést. A
leszállóhelyen a rendőrség várt rá. „A hegyekben nem jó ötlet inni, inkább a
túra után igyunk egy hideg sört” – mondja Adam Marasek.
Sajnos
előfordul, hogy az emberek a hegyekben megfeledkeznek az ivásról, pedig ha a
Tátrába indulunk, legalább 1,5 liter vízzel kell rendelkeznünk. A dehidratáció
erőveszteséget, görcsöket és gyakran a hegyimentők hívását eredményezi.
Az
allergia is veszélyes lehet. Idén a mentőknek egy 13 éves lányhoz kellett kimenniük,
akit a Chochołowi-völgyben megcsípett egy rovar. Ebben az esetben a hegyimentők
egy mentésre felszerelt terepjáróval indultak a helyszínre. Ugyanez történt a Halastó (Morskie Oko) felé
vezető útról érkező hívással is, ahol egy 5 éves kislány, aki allergiás a
lószőrre, fuldokolni kezdett.
Covidos
turisták
Az,
hogy a Covid milyen hatással van az emberekre, a hegyekben is megfigyelhető.
„Azok a turisták, akik már átélték a betegséget, sokkal gyengébbek, mint
korábban. Viszont hajlamosak elfelejtkezni erről, remélve, hogy ugyanolyan
állapotban vannak, mint a betegség előtt. De elhagyja őket az erejük, és nekünk
kell megmenteni őket” – hangsúlyozza Adam Marasek.
További
probléma, hogy a tervezett útvonalakat nem a gyermekek képességeihez igazítják.
„Vannak, akik azt hiszik, hogy ha egy 4 éves gyereket felvisznek a
Tengerszem-csúcsra (Rysy), akkor hegymászó lesz belőle. Sajnos az eredmények
gyakran az ellenkezőjét mutatják. Jobb, ha a gyereket először valamelyik
völgybe visszük, hogy a Tátrában való tartózkodás öröme és ne a kirándulás
utáni trauma legyen a cél” – figyelmeztet Adam Marasek. „Sajnos a szülők
gyakran szeretnek dicsekedni azzal, hogy gyermeküket ilyen extrém helyen
fotózták le” – teszi hozzá.
Folyadék,
teljesen feltöltött mobiltelefon, zseb- vagy fejlámpa, meleg ruházat, valami
eső ellen, kesztyű és sapka – ezek mind olyan dolgok, amelyeket a hátizsákba
kell pakolni. „A Tátra magasabb részein még nyár közepén is havazhat. Mindig
fel kell készülni a szélsőséges körülményekre, mert a hegyekben az időjárás
percről percre változik.
Még
zsúfoltabb a Gorce-hegység
„Ilyen
szezonunk még nem volt” – állítják a Önkéntes Hegyi Mentőszolgálat hegyimentői,
akik a Gorce-hegységben, a Pieninekben és a Beszkidekben mentik a turistákat. Ezekben
a hegyekben ezen a nyáron nehéz volt turisták nélküli helyet találni. „Egyre
népszerűbb az aktív kikapcsolódás – hegyi kerékpárral, siklóernyővel vagy
kenuval. Divatossá vált a singletrack, azaz a hegyi kerékpározásra alkalmas
keskeny ösvények, ez azonban néha súlyosabb balesetekhez vezet. „Ebben a
szezonban mentettünk olyan siklóernyősöket, akik fákra zuhantak, vagy
olyanokat, akik kenukból estek ki. Július utolsó napján Szczawnica közelében
egy léggömb landolt a fák tetején, és egy ember kiesett a kosárból” – mesélte Rafał
Zmarz.
