Melyek a turisták által elkövetett leggyakoribb hibák? Hír

Nagy Árpád
Nagy Árpád
2020/11/16
Hirdetés
Az emberi test a természetben való mozgásra van teremtve, de a városi életben eltöltött évtizedek aláásták az ember azon képességét, hogy egységben legyen a természettel és képes legyen túlélni annak veszélyeit. Ahogy a Hegyi Mentőszolgálat (HZS) honlapján a napi mentőakciókról szóló hírekből is látható, soha nem lehet eleget beszélni és írni a hegyekben történő biztonságos mozgásról és a megfelelő felszerelésről. Persze bárki mondhatja, hogy ez őt nem foglalkoztatja vele, semmi nem történhet, mert nem tör magas csúcsokra, átlagos turistának gondolja magát. A hegyimentők legtöbb beavatkozására azonban nem sérült hegymászók, hanem különösen a kisebb magasságban vezető utakon túrázó átlagos turisták mentésére irányul, akik alábecsülnek valamit.
Természetesen nem kell félni és otthon maradni, csak alaposan fel kell készülni, józanul fel kell mérni felkészültségünket, fizikai és mentális állapotunkat, és jól meg kell tervezni a túrát. Sok oka van annak, hogy miért töltsünk több időt a friss levegőn.

A túrabotokkal történő gyaloglás, az ún. nordic walking, a hegyekben történő túrázás vagy egy igényesebb via ferrata segíthet a stressz kezelésében, valamint a betegségekből és sérülésekből történő gyorsabb felépülésében, ezen kívül a természetben való mozgás javítja a hangulatot és növeli az önbizalmat. Most azonban vessünk egy pillantást azokra a hibákra, amelyeket leggyakrabban elkövetünk a hegyi kirándulások során. Roman Hric-el beszélgetünk, aki polgári hivatását nézve tűzoltó, emellett UIMLA minősítésű hegyivezető és az önkéntes Tátrai Szolgálat tagja, ezért megfelelő rálátása arra, hogy milyen következményei lehetnek a sokszor vakmerő emberi cselekedeteknek.
 
A turisták természetben történő mozgását szabályozza-e valamilyen rendeletet vagy jogszabályt? Hol találhatjuk meg ezeket?
Szlovákiában minden hegyvidéknek megvan a saját látogatási rendje, melyek mindegyike tartalmazza az adott hegységre jellemző sajátosságokat. Ezek mind megtalálhatók az interneten.
Az egyes nemzeti parkok látogatói kötelesek úgy viselkedni, hogy megakadályozzák a növények és állatok károsodását vagy pusztulását, illetve a környezetük károsítását és pusztulását, ideértve a nemzeti park hulladék általi szennyezését is. A látogatási rend emellett szabályozza a látogatók csoportjainak – mint pl. turisták, hegymászók vagy sítúrázók – mozgására vonatkozó szabályokat mind a túra- és tanösvényeken, mind azokon kívül.
Legutóbb a TANAP új látogatási rendjének tervezet váltott ki nagy visszhangot, amikor az illetékes hatóságok megdöbbenve állapították meg, hogy az akkor használt látogatási rend 12 éve érvénytelen volt. Ezért gyorsan kiadtak egy rövid és tömör rendeletet, amely megújította a régit. Az új javaslatot viszont rengeteg kritika érte, különösen a sportolók részéről, mert rendkívül szigorú és erősen korlátozná a mozgást a Tátrában. Jelenleg ennek az egyeztetési folyamata zajlik, miután a JAMES, az SSA és a KST is megírta az ezzel kapcsolatos véleményét és kéréseit.
 
Milyen szabályokat „sértenek” meg leggyakrabban a turisták a természetben?
Szlovákiában vagyunk, ahol az a felfogás, hogy a szabályok azért vannak, hogy megsértsük azokat. A hegyekben a turisták által leggyakrabban elkövetett szabálytalanság a turistautak folytonos lerövidítése és az azokon kívül történő indokolatlan mozgás, mert egyszerűen csak azt mondják, hogy meg akarnak nézni ezt vagy azt. Nincsenek tisztában azzal a kockázattal, hogy mi történhet velük, ha véletlenül rossz helyen másznak fel, nem ismerik a terepet, kimozdítanak egy laza követ, kitett terepre tévednek vagy akár kőhullást okozhatnak. Következésképpen azt sem veszik figyelembe, hogy nemzeti parkban vannak, melynek teljes területe védett, és még ha sokak számára fennköltnek is hangzik, de a turistautak mentén vagy a völgyben található növények pusztítása a látogatói szabályok megsértését jelenti.
Gyakran előfordul, hogy az emberek magukkal viszik a kutyájukat, a túra során viszont nem figyelnek rájuk, ezért a kutyák letérnek a turistautakról, amelyről ők természetesen nem tudhatnak. Ez azonban problémát okoz, mert a kutyák szabad mozgása jelentősen sérti a látogatói szabályokat.
Egy másik dolog az, hogy tüzet gyújtanak és táboroznak a természetben. Ez azonban tilos, és csak pontosan meghatározott helyeken megengedett, amelyekből a Szlovák Köztársaságban nagyon kevés van. A nyilvánosság mozgása alapvetően korlátozza a vadon élő állatok életét és mozgásterét, ráadásul a természetben sok ember nem tud megfelelően viselkedni, rendetlenkedik, szemetel és illegálisan tüzet gyújt, ami nincs jó hatással a természetre és a többi látogatóra, ezért tilos.
A TANAP szabályai azt is meghatározzák, hogy a turisták az év mely szakaszában és hová mehetnek a Tátrában, valamint hogy hová mehetnek csak hegyivezető vagy túravezető kíséretében. Sajnos ezt is sok turista megsérti, így nemcsak önmagukat, hanem másokat is veszélyeztetnek (nem öntudatos viselkedésük miatt laza kövek hullhatnak le, melyek veszélyeztethetik a terepen alattuk haladó csoportokat).
 
Mit becsülnek alá leggyakrabban a turisták a túrára történő felkészülés vagy konkrétan a túra során?
Sokan a felkészülés és a túra során is szó szerint mindent alábecsülnek. A cél kitűzése során túlértékelik saját képességeiket, nem rendelkeznek elegendő információval az útvonalról, a nehézségről, a túra hosszáról, a terepről, a szintkülönbségről és arról, hogy mit kell magukkal vinni. 2D-s térképen – főleg ha valaki nem tud térképet olvasni – vagy a számítógép képernyőjén minden túra egyszerűnek tűnik, de amikor az ember maga előtt látja a csúcsot, az teljesen más.
Emellett sokan figyelmen kívül hagyják, hogy a túrára kora reggel kell elindulni. Jelenleg divat tíz óra körül elkezdeni a túrát, de egy közepesen igényes túra esetében ez túl késő időpont, különösen a nyári szezonban, amikor intenzív vihartevékenység a jellemző.
Ha az emberek erre nincsenek felkészülve, nagyon komoly bajba kerülhetnek, beleértve a vihar alatti villámcsapásokat is. Nyáron is előfordulhat, hogy hirtelen (különösen vihar után) lehűl a levegő, és ha a turisták nem viselnek megfelelő ruházatot, hipotermia vagy egyéb sérülés is előfordulhat. Ebből sok minden más is következik, pl. az a felszerelés, amelyre szükség lenne, de sokan nem veszik meg. A magashegyi turistautakon egyre több a nem megfelelő lábbeli és ugyancsak nem megfelelő ruházat viselők száma. A szandál és a klumpa nem igazán való a hegyek közé.
 
Mi a leggyakoribb baleseti ok a hegyekben?
A hegyekben a balesetek okai az évszaktól függenek. Nyáron a kisebb, súlyosabb vagy akár halálos sérülések leggyakoribb oka a zuhanás. Akár túraútvonalról, azon kívül, akár a hegymászó terepen. A zuhanás oka leggyakrabban valamilyen emberi hiba, gondatlanság, egészségügyi probléma vagy az úgynevezett objektív kockázat, mint például a lezuhanó kő, az időjárás hirtelen változása és hasonlók.
Gyakran szerepet játszik az alkoholfogyasztás is, ami télen gyakoribb, de a csúcson sokan akár egy forró nyári napon is kortyolnak egyet a laposüvegből vagy harmatos sörrel frissítik magukat. Ezt a fajta kényeztetést azonban érdemes lenne a síelés vagy a túra végére, vagy az esti, kandalló előtti beszélgetésre tartogatni. Az alkoholfogyasztás után ugyanis nem szabad sporttevékenységet végezni, többek között azért sem, mert egy esetleges baleset összes résztvevőjének szondával vagy más módon ellenőrzik az alkoholszintjét, és ha alkohol jelenlétét észlelik, a biztosító nem téríti meg a kárt. Alkohol, kábítószer vagy más tudtamódosító szer fogyasztása kizárást jelent a biztosítási körből.
 
Ha valaki kénytelen hívni a hegyimentőket, a hívás költségét felszámítják-e, vagy fedezi a biztosítás?
Ha valaki a hegyekben történt baleset esetén felhívja a Hegyi Mentőszolgálatot a 18300-as telefonszámon, amely aztán a segítségére lesz, akkor különleges biztosítással kell rendelkeznie a beavatkozás költségeinek fedezésére. A Szlovák Köztársaság területén a hegyi mentőszolgálatról szóló törvény hatályos rendelkezése szerint a hegyvidéki területen tartózkodó felnőtt személy köteles megtéríteni a hegyi mentőszolgálat számára az őt érintő mentési tevékenység vagy keresés elvégzésével kapcsolatos költségeket. Ez a kötelezettség gyermekekre és azokra a természetes személyekre, akik nem cselekvőképesek nem vonatkozik.
Ha valaki felhívja a sürgősségi orvosi szolgálat 155-ös, a helikopteres mentőszolgálat 18155-ös telefonszámát, a beavatkozás költségeit fedezi a kötelező egészségbiztosítás. Akár közvetlenül hívja a 112-es, a 155-ös telefonszámot, akár a 18155-ös vagy a 18300-as telefonszámot, nem a károsult, hanem a regionális műveleti központ dönt a mentési műveletekről és annak résztvevőiről annak érdekében, hogy a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban segítsen az érintettnek. Amennyiben valamilyen okból a Hegyi Mentőszolgálatot kérik fel a beavatkozásra, melyet azonban a károsult nem tud befolyásolni, akkor a mentési műveletek költségeinek fedezésére nem elegendő a kötelező egészségbiztosítás. Minden mentőszolgálat számára az életmentés a legfontosabb, nem számít, hogy valaki rendelkezik-e hegyi biztosítással vagy sem. Higgyék le, ha valakinek az életéről van szó, a mentés lesz az egyetlen, amire a kritikus helyzetben gondolni tud.
 
Hogyan viselkedjünk a természetben
A túrázás, hegymászás, via ferrata, hegyifutás, nordic walking és egyéb fizikai tevékenységeknek, amelyeket a gyönyörű hegyekben végzünk, közös célja sérülés nélkül hazatérni. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy ahogyan a természetben való tartózkodásunkat túl akarjuk élni, a természet is megérdemli, hogy „túlélje” a mi emberi tevékenységünket. Ezért ne felejtsünk el tisztelettel bánni vele, melyet a természet gyönyörű tájak és élmények formájában ad vissza nekünk.
- Olvassuk el és tartsuk be a meglátogatni kívánt nemzeti park látogatási rendjét.
- Soha ne térjünk le a jelzett turistautakról, és ezt magyarázzuk el a gyerekeknek is.
- Kutyánkat tartsuk pórázon.
- A szemetet – beleértve a cigarettacsikket és a papírzsebkendőt is – ne dobjuk a földre, hanem vigyünk magunkkal és dobjuk a legközelebbi szemetesbe.
- Ne rongáljuk meg a tájékoztató táblákat, ne ragasszunk rá matricákat, még az oszlopokra sem, mert ez megnehezíti a jövőbeni felújításukat.
- Nem vagyunk egyedül a hegyekben, ezért más turistákat és a vadon élő állatokat ne zavarjuk a hordozható hangszóróból vagy a mobiltelefonról hallgatott zenével.
- Semmilyen körülmények között ne tépjük le a növényeket és ne tördeljük el a fákat.
Forrás és fotó: https://relaxmagazin.sk

Hirdetés
Hirdetés