A
Lengyel-Tátrában található Sas úton (Orla Perć) bekövetkezett nagyszámú
tragikus baleset kapcsán a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat
(TOPR) és a Tátrai Nemzeti Park (TPN) az elmúlt évi nyári szezon végén tájékoztatót
adott ki az ide látogató turisták számára.
A Sas út egy végig pirossal jelzett, magashegyi gerincút a
Lengyel-Tátrában, amely a Zawrat-hágótól (Przełęcz Zawrat) a Kereszt-nyeregig (Krzyżne)
vezet. Az ösvény több csúcsot is érint, így pl. a Tátra legmagasabb, teljes
terjedelmével lengyel területen emelkedő csúcsát, a Zerge-hegyet (Kozi Wierch,
2291 m). Az útvonalon több helyen is láncok, hágcsók és létrák segítik az
előrejutást.
A lengyel hegyimentők nyilvántartása szerint 2016 őszéig több mint
120 halálos kimenetelű baleset történt,
amely kb. 14 %-a a Lengyel-Tátrában eddig előfordult összes halálosan
végződött balesetnek. Az eddigi egyik legtragikusabb év 2012 volt, amikor a Sas
úton öt ember veszítette életét.
„A nemzeti
park és a hegyimentők közös tájékoztatójával szeretnénk ellátni a látogatókat a
szükséges információkkal a Sas úton történő túra megfelelő előkészítésével és a
biztonsággal kapcsolatban. Ez a legnehezebb magashegyi turistaút
Lengyelországban, ezzel azonban sok ide érkező turista nincs tisztában” –
mondta el Szymon Ziobrowski, a TPN igazgatója.
Az
„Orla Perć” nevű ismeretterjesztő füzet tájékoztatást nyújt az útvonal
domborzatáról, a jelentősebb földrajzi pontok közötti út megtételéhez szükséges
időről, az útvonalon adódó nehézségekről, valamint az útvonalon várható
forgalomról. A tájékoztatót bárki megvásárolhatja a TPN információs pontjain,
valamint a nemzeti parkba vezető turistautak kezdetén található
jegypénztárakban, de kapható a nemzeti park által szervezett és lebonyolított
rendezvényeken is.
A
hegyimentők szerint a Sas úton előforduló balesetek leggyakoribb oka az útra
történő elégtelen felkészülés, a nem megfelelő felszerelés, valamint az út
biztonságos megtételéhez szükséges kondíció hiánya. A statisztikák szerint az
útvonalon előforduló halálos balesetek 59 %-át a hófoltokon vagy a jeges
sziklákon történő kicsúszás, és az ezzel összefüggő, nagy magasságból történő
zuhanás okozta. A halálos balesetek 26 %-ában a turisták eltévedtek, 9 %-ban eszméletvesztés
vagy hirtelen rosszullét, míg a tragikus balesetek 3 %-ában sziklaomlás
játszott szerepet.
A
statisztikák azt mutatják, hogy a legtöbb halálos baleset az út kezdeti
szakaszán, a Zawrat és a Zerge-csorba (Kozia Przełęcz) között következik be. A
meredek vályúkban, vízmosásokban és a Sas út árnyékos lejtőin a veszélyes
hófoltok akár egész évben is megmaradhatnak, ezért fontos, hogy főleg a nyár
eleji időszakban rendelkezzünk az ilyen szakaszok biztonságos végigjárásához
szükséges felszereléssel (hágóvas, jégcsákány), melyek az útvonal későbbi
szakaszin is jól jöhetnek. A hegyimentők a fentieken kívül javasolják beülő,
kötél és védősisak használatát is. A Sas út biztonságos végigjárásához
megfelelő lábbelire is szükség van.
A
nemzeti park igazgatója szerint a Gáspár-csúcsra (Kasprowy Wierch) közlekedő
felvonónak köszönhetően sok turista túrázik a Tátra gerincein, és sokan a
Zawrat-hágóba megérkezve döntenek úgy, hogy tovább mennek a Sas útra. „Ők
vannak a legkevésbé felkészülve a nehézségekre. Sokszor látunk ilyen
felkészületlen turistákat edzőcipőben bolyongani ezen az útvonalon. Bízunk
benne, hogy a tájékoztatót elolvasva vagy a megfelelő felszereléssel vágnak
neki ennek az útnak, vagy pedig lemondanak ennek a nehéz útvonalnak a
bejárásáról” – tette hozzá Ziobrowski.
A Sas
út kiépítésének ötlete 1901-ben született meg, ezt Franciszek Henryk Nowicki
költő javasolta a Tátra Társaságnak. A kezdeményezés legfőbb támogatója Walenty
Gadowski lelkész volt, akinek a vezetésével 1903-1906 között kiépítették a Sas
út első nyomvonalát. A munkákat maga a lelkész finanszírozta és felügyelte az
építkezést, saját kezével festette fel az útvonal piros jelzéseit a
sziklafalakra és ugyancsak segédkezett a fém biztosító eszközök elhelyezésében.
