245 évvel ezelőtt, 1772
augusztusában történt a Kriván első, írásban is rögzítette megmászása. Szinte
bizonyos, hogy nem ez volt a Kriván első megmászása, hiszen a bányászok
valószínűleg már korábban is jártak a csúcson, de a 285 évvel ezelőtt született
Czirbesz Jónás András (1732-1813) evangélikus lelkész volt a csúcs első ismert
megmászója, valamint az ő nevéhez fűződik a csúcs első írásban dokumentált megmászása.
Ugyancsak tőle származik a
legkorábban nyomtatásban megjelent, az egész Tátrát bemutató Tátraleírás. A
neves ásványkutató és természettudós 1772-ben, Bécsben megjelent Kurzgefasste Beschreibung des Karpatischen
Gebirges c. műve nemcsak a Tátra természeti képének részletes leírása, de
ír a tátrai bányákról, valamint a különböző növények gyógyhatásáról, stb. Ebben
a művében Czirbesz más szerzők – többek között a Buchholtzok – hitelt érdemlő
forrásaira támaszkodott, s tartózkodott minden valószínűtlennek tetsző adat
közlésétől. Az addig megjelent leírásokat, képeket, kezdetleges geodéziai
felméréseket felhasználva a kor igényeinek megfelelő művet adott ki akkor,
amikor a hegységet valójában még csak hírből ismerte.
1773-ban szintén Bécsben megjelent Beschreibung
einer karpathischen Bergreise, auf den so genannten Kriwan, samt den dabey
gemachten Beobachtungen c. művében
már saját, 1772 augusztusában a Krivánra tett útját írja le, amely
egyben az előző mű kiegészítése. Czirbesz a hegység csúcsai közül harmadikként
meghódított Krivánt mondja a hegység legmagasabb csúcsának. Ebben a műben –
amely kézikönyvül szolgált a későbbi utazóknak – a szerző többek között
foglakozott a tátrai elnevezésekkel, a tavakkal, vízesésekkel, az állat- és
növényvilággal, a hegység éghajlatával, sőt még a barlangokkal, bányákkal is.
Nem vitatható, hogy Czirbesz pontos leírásai is hozzájárultak a Tátra
népszerűsítéséhez, és sok külföldi tudóst is vonzottak az addig ismeretlen
hegyek közé. Írásainak nem titkolt célját, hogy a Tátrát széles körben
megismertette, siker kísérte, mivel hamarosan megnőtt az érdeklődés a Tátra
iránt. A folyóiratok szerkesztői régi Tátra-leírásokat kutattak fel, számos külföldi
tudós kereste fel Czirbesz leírásai alapján a Tátrát (Fichtel 1788, Hacquet
1791-1794, Townson 1793, Wahlenberg 1813, Beudant 1818), így tevékenysége
nyomán a Tátra Európa-szerte ismertté lett.
