A Tátra és a Kárpátok legmagasabb
csúcsa, a Gerlachfalvi-csúcs első megmászásának kérdése még mindig nem oldódott
meg teljes bizonyossággal. Bár ismerjük az első név szerint ismert személy
nevét, aki fent állt a Gerlachfalvi-csúcson, de meg kell jegyezni, hogy a
csúcsot az első ismert megmászás időpontjánál sokkal régebben ismerték, pl. a
La Tene korszak acélgyártói, akiknek a mai Újtátrafüred környékén voltak
olvasztókemencéik. „A tátrai csúcsok királyát mintegy fél évezreddel ezelőtt
már aranyásók és kincskeresők ostromolták. A XV. században a Magas-Tátra
lábainál az a hír járta, hogy stólai bencés szerzetesek a csúcs sziklafalai
alatt aranyat kerestek” – mondta Ivan Bohuš.
Hangsúlyozza azonban, hogy a csúcs
első ismert megmászója az alsóerdőfalvai tanító, Still János volt 1834 nyarán.
1874 augusztusában a később a Kaukázusban hírnevet szerzett utazó, Déchy Mór új
utat nyitott a csúcsra a Gerlachfalvi-próbán keresztül, éppen az akkor 36 éves
Still János vezetésével. „A mai napig megválaszolatlan a kérdés, Still miért
titkolta első, 1834-es mászását. Kezdetben tagadta, hogy megtörtént volna,
később azonban elismerte a túrát” – gondolkodik el Bohuš.
A tátrai csúcsokon folyt bányászatba
1802-ben írta be a nevét a varsói geológus, Stanisław Staszic. Ő volt az első
ugyanis, aki a Lomnici-csúcson töltötte az éjszakát. Számtalan hasonló
úttörőről tudunk még a Tátra történelméből, másokról talán legközelebb…
