A Lengyel-Tátrában ezen
a héten a Roztoka-völgyben, egy technikailag könnyűnek mondható turistaúton meghalt
egy férfi. Nem megcsúszott, nem lezuhant, nem érte villámcsapás. Halálát
hirtelen szívmegállás okozta. Az elkövetkező napokban Közép-Európában, így
Szlovákiában és Lengyelországban is kánikulai meleg várható. A hegyekben, ahol
a magas hőmérséklet általában intenzív testmozgással párosul, ez különösen megterhelő
lehet. Ez nem csak a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőkre veszélyes, de
az egészséges emberekre is, akik általában fel sem ismerik a potenciális
veszélyeket. Érdemes odafigyelni szervezetünknek a fáradtságra adott
reakcióira, és mindenekelőtt jó ha tudjuk, mi kell tennünk, ha adott esetben (nagyrészt)
rajtunk múlik egy ember élete.
A hirtelen szívmegállás
olyan állapot, melynek során hirtelen megszűnik a szív pumpaműködése, ennek
következtében pedig megszűnik a vérkeringés. A sikeres újraélesztés érdekében
rendkívül fontos a tüneteket időben diagnosztizálni. A hirtelen szívmegállást
olyan tünetek előzhetik meg, mint pl. mellkasi fájdalom, légzési nehézség,
sápadt bőr. Amennyiben valaki ezeket a tüneteket észleli önmagán, azonnal
hívjon segítséget, vagy pedig kérjen meg valakit, hogy hívjon számára
segítséget (nemzetközi segélyhívószám: 112; a Tátrában a hegyimentők
telefonszáma Lengyelországban 601 100 300, Szlovákiában 18 300).
Amennyiben a beteg
eszméletlen állapotba kerül, és az artériáknál nem tapintható pulzus (ezeket a
nyaki artériánál vagy a combon 10 másodperces ellenőrzéssel), ez azt jelenti,
hogy hirtelen szívmegállása volt. Ilyen helyzetben (miután értesítettük a
hegyimentőket) a lehető leggyorsabban hozzá kell látni az újraélesztéshez.
Hogyan kell elvégezni
a szakszerű újraélesztést?
Térdeljünk a beteg mellé a mellkas magasságában!
Nyújtott, a mellkasra merőleges karjainkat helyezzük a beteg mellkasára a
következő két módszer valamelyike szerint:
- a
beteg lába felőli kezünket helyezzük a beteg szegycsontjának alsó felére úgy,
hogy nyújtott ujjaink a fej felé mutatnak. Másik kezünkkel kulcsoljuk át a
saját csuklónkat!
- egyik
kéztőnket helyezzük a szegycsont alsó felére a mellkas középvonalában! Helyezzük
rá a másik kezünket, ennek ujjait pedig hajtsuk az alul lévő tenyerünkbe!
A mellkasi nyomáspont
mindkét esetben ugyanott található, a mellkas középvonalában, annak alsó
felén, a szegycsonton (férfiaknál ez a két mellbimbót összekötő vonal közepén
található). A mellkast legalább 5 cm mélységig nyomjuk le, de a
6 cm-t ne haladjuk meg! A kompressziók frekvenciája minimum 100/perc
legyen, de ne legyen gyorsabb 120/percnél!
30 kompresszió után
hajtsuk hátra a beteg fejét úgy, ahogyan azt a légzés vizsgálatakor is tettük.
A beteg állára helyezett kezünkkel zárjuk a szájat, és fújjunk 2alkalommal levegőt
a beteg orrába. A befúváskor egy légvételnyi levegőt (kb. 500-600ml) juttatunk
a beteg légutaiba. A szánkkal körbevesszük az orrot, így tudjuk biztosítani a
tömítettséget, és ez által a megfelelő mennyiségű levegő bejutását. Figyeljünk
arra, hogy a két befújás időtartama ne haladja meg az 5 másodpercet!
A befújások elvégzése
után folytassuk az újraélesztést, a továbbiakban is a 30 mellkas
kompresszió és a 2 befúvás folyamatos ismétlésével. Ha az
élet jeleit észleljük (köhögés, mozgás, befújás végzésekor a beteg önálló
légzését észleljük), hagyjuk abba az újraélesztést, és vizsgáljuk a beteg életjelenségeit
és reakciókészségét.
Ha nem találunk
légzést, haladéktalanul folytassuk az újraélesztést!
Ne feledjük, hogy
mindannyiunk erkölcsi kötelessége elsősegélyt nyújtani (abban az esetben, ha
képesek vagyunk erre).
