Sas út. Ki ne hallotta volna ezt a
nevet? Minden fülnek ismerősen cseng, hogy ez a legnehezebb jelzett turistaút a
Tátrában, hogy pokolian nehéz, hogy tele van láncokkal és egyéb fémeszközökkel,
és hogy rendszeresen fordulnak elő arrafelé balesetek. De fel a fejjel!
Szeretném megmutatni, hogy a dolog nem olyan szörnyű, mint amilyennek egyesek
lefestik. Egyetértek azzal, hogy ez egy nagyon nehéz útvonal, de ugyanakkor úgy
gondolom, hogy megfelelő körülmények között a legjobb úti cél a felkészült
turistáknak. Végül is ez egy jelzett turistaút, amely nyitott a nyilvánosság
előtt, nem csupán a képzett hegymászók használhatják.
Mielőtt azonban meglincselnének
érte, gyorsan hozzáteszem, hogy mielőtt valaki a Sas útra indul, mindenképpen
érdemes (sőt, szükséges) hogy könnyebb, hasonló útvonalakon szerezzen némi
tapasztalatot. Ki kell próbálni magunkat pl. a lengyel oldalról a
Tengerszem-csúcsra (Rysy), a Svinicára (Świnica) vagy a Zawrat-hágóra (Zawrat)
vezető láncos utakon. Nem okoz nehézséget a kitett terepen történő túrázás?
Nos, akkor rajta, irány a Sas út! Ha korábban tapasztalatokat szereztünk nehéz
terepen, ha nem félünk a magasságtól és a kitett tereptől, ha megfontoltak és
óvatosak vagyunk, ha jók az időjárási körülmények – ezek a tényezők együttesen
szinte garantálják a Sas úton a biztonságos túrázást. Szinte, mert balesetek
történhetnek, és történnek is…
Rendszeresen túrázom, ha úgy tetszik
megszállottan, de nem mászom hegyet, nem sportolok naponta. Nekem személy
szerint nem okozott különösebb gondot a Sas út, igaz, néhány helyen szükség
volt egy kissé nagyobb energiát követelő gimnasztikára, de ez legtöbbször
magasságomnak volt köszönhető. Ne feledjük azt sem, hogy száraz időben jártam végig
az útvonalat, és korábban más útvonalakon kellően megedződtem, így a kitettség
és a szakadékok nem voltak rám túl nagy hatással. Igaz, hogy mély benyomást
tesz rám, de soha nem félek a kitett helyeken. Tárgyilagosan azt mondhatom,
hogy ez az útvonal valóban nehéz, kedvezőtlen időjárási körülmények között
pedig extrém nehéz. De azért nem fogom démonizálni, sem aláásni a legendáját.
Akinek félelmei és aggodalmai vannak
a Sas úttal kapcsolatban, annak azt javaslom, hogy kezdje a Sas úttal való
ismerkedést a Gránátokkal (Granaty). Véleményem szerint ez a gerinc
legegyszerűbb része, ráadásul rövid is, így ha menetközben rájövünk, hogy ez
nem való nekünk, gyorsan le lehet ereszkedni a Gąsienica-szécs (Hala
Gąsienicowa) felé. Következő lépésnek a Buczyna-toronyokat (Buczynowa Turnia)
javaslom, vagy pedig az Északi-Gránát-csúcs (Zadni Granat) – Kereszt-nyereg (Krzyżne) közötti szakaszt. Azt
hiszem, a Sas út legnehezebb része a Zawrat-hágó (Zawrat) – Zerge-hegy (Kozi
Wierch) közötti szakasz.
Az útvonalnak a fenti, teljesen
szubjektív megítélése optimális időjárási körülményeket feltételez. Ne feledjük
azonban, hogy az időjárási körülmények romlásával együtt a nehézségek nagyon
gyorsan meg tudnak növekedni! A szikla csúszóssá és alattomossá válik, melyen
nagyon könnyen megcsúszhatunk, a nem biztosított szakaszon és a szakadékok
keresztezésekor nem nehéz kicsúszni. Ha a Sas útra készülünk, fokozottan
figyeljünk oda a várható időjárásra!
A Sas út egyes szakaszai:
Zawrat-hágó (Zawrat) – Zerge-csorba
(Kozia Przełęcz) – egyirányú!
Zerge-csorba (Kozia Przełęcz) –
Zerge-hegy (Kozi Wierch) – egyirányú!
Zerge-hegy (Kozi Wierch) –
Déli-Gránát-csúcs (Zadni Granat)
Déli-Gránát-csúcs (Zadni Granat) –
Északi-Gránát-csúcs (Skrajny Granat)
Északi-Gránát-csúcs (Skrajny Granat)
– Kereszt-nyereg (Krzyżne).
A Sas út főbb tájékozódási
pontjainak megközelítési lehetőségei:
Zawrat-hágó (Zawrat) – a
Gąsienica-szécsről (Hala Gąsienicowa) vagy a Lengyel-Öt-tó völgyéből (Dolina
Pięciu Stawów Polskich).
Zerge-csorba (Kozią Przełęcz) – a
Gąsienica-szécsről vagy a Lengyel-Öt-tó völgyéből.
Zerge-hegy (Kozi Wierch) – a
Lengyel-Öt-tó völgyéből.
Kulczyński-szakadék (Żleb Kulczyńskiego)
– a Gąsienica-szécsről.
Déli-Gránát-csúcs (Zadni Granat) – a
Gąsienica-szécsről.
Északi-Gránát-csúcs (Skrajny Granat)
– a Gąsienica-szécsről.
Kereszt-nyereg (Przełęcz Krzyżne) –
a Gąsienica-szécsről vagy a Lengyel-Öt-tó völgyéből.