Andrzej Mikler, a
Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TPOR) hegyimentője, magashegyi vezető 2014
májusában rendkívüli bravúrt hajtott végre: egyetlen nap alatt megjárta a Tátra
három legmagasabb csúcsát, az ún. „Nagy hármast”, a Gerlachfalvi-csúcsot (2655
m), a Lomnici-csúcsot (2632 m) és a Jég-völgyi-csúcsot (2627 m). Kevesebb mint
egy évvel ezután, 2015 áprilisában ismét egy különleges tátrai túrával hívta
fel magára a figyelmet: ugyancsak sílécen egy nap alatt megjárta a Tengerszem-csúcsot,
a Tátra-csúcsot és a Gerlachfalvi-csúcsot.
A Tátrában vannak
rövidebb túrák, és vannak hosszabb túrák. És vannak olyanok, amelyet egy
átlagos turistának nehéz elképelni. Nem is túra, sokkal inkább kihívás. Néhány
nappal ezelőtt Andrzej Mikler véghezvitt egy ilyet, akinek nem ez volt az első
ilyen jellegű túrája a Tátrában. Andrzej nap mint nap magashegyi vezetőként (www.przewodnikwysokogorski.com)
és a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) hegyimentőjeként dolgozik. Többek
között sílécen egyedül végigjárta a Nyugati-Tátra főgerincét, és egy évvel
ezelőtt egy nap alatt megjárta a Tátra három legmagasabb csúcsát, a „Nagy
hármast”.
Az ismert hegyimentő
ezúttal ismét lenyűgöző célt tűzött ki maga elé: a Bialkai-szénégető parkolóból
induló körtúra során felment a Halastóhoz, majd onnan a Tengerszem-csúcs –
Hunfalvy-hágó – Tátra-csúcs – Omladék-völgy – Jeges-tavi-hágó – Batizfalvi-völgy
– Gerlachfalvi-csúcs – Sziléziai-ház – Lengyel-nyereg – Poduplaszki-völgy
útvonalon a túra végén a kiindulópontra érkezett vissza. Andrzej a következőket
mesélte a túráról:
„Az ötlet, hogy egy
nap alatt bejárjam ezt a három csúcsot, az elmúlt nyáron született meg a
fejemben, amikor a Gerlachfalvi-csúcson jártam, és a Tengerszem-csúcs irányában
nézelődtem. Elképzeltem a Halastótól a Tengerszem-csúcsra vezető útvonalat,
majd tovább a Hunfalvy-hágón keresztül a Tátra-csúcsra, aztán a lemenetelt az
Omladék-völgybe, majd az újabb átmenetet a Jeges-tavi-hágón át a
Batizfalvi-völgybe, és végül fel a Gerlachra.
Egész télen vártam a
megfelelő időjárási feltételekre. Az volt az elképzelés, hogy megfelelő
vastagságú, de lavinaveszély szempontjából biztonságos hó legyen. Húsvét után
éppen ilyen körülmények alakultak ki, így április 10-én, 6 óra 50 perckor
elindultam a Halastótól a Tengerszem-csúcsra. Nagyon nehéz volt a csúcs
megközelítése, a csúcskupolán nagyon sok hó volt.
A csúcsról lesíeltem a
Hunfalvy-hágóba, majd hágóvasban a Kakas-csorbán át, a Róth Márton-csúcs
gerincén mentem fel a Tátra-csúcsra.
A Tátra-csúcsról a
déli főszakadékban ereszkedtem le az Omladék-völgybe, a Keleti-Vaskapu-hágó
alatt fekvő Omladékvölgyi-Jeges-tó fölé. Innen felmentem a Jeges-tavi-hágóba, majd
lesíeltem a Batizfalvi-völgybe.
Ekkor az eredeti
célkitűzésből már csak egyetlen csúcs, a Gerlach volt hátra. Úgy döntöttem,
hogy a Wala-szakadékon keresztül megyek fel a Tetmajer-horhosba, majd onnan a
gerincen a Tátra legmagasabb csúcsára. A csúcsfotó elkészítése után a
Batizfalvi-főszakadékon keresztül ereszkedtem le a Felső-turistaútig, majd azon
át értem el a Sziléziai-házat.
Itt át kellett
gondolni, melyik útvonalon jutok haza, én egy ambíciózus útvonal, a Lengyel-nyergen
keresztül a Poduplaszki-völgyön való visszatérés mellett döntöttem. Ezen
keresztül eset 8:00 órakor érkeztem meg a parkolóban hagyott autómhoz.
Az útvonal adatai:
ötszöri felmenet, 3260 méter szintkülönbség, 13 óra, és három csúcs a Tátra
főcsúcsaiból…”
A Tengerszem partján
Felmenet a Tengerszem-csúcsra
Tengerszem-csúcs
A Róth Márton-csúcsról a Tátra-csúcsra
Tátra-csúcs
Gerlachfalvi-csúcs
