Ennek
a túrának öten vágtunk neki, és a korábbinál valamivel nagyobb célokat tűztünk
magunk elé. Két körtúrát terveztünk a két napra, egyet a szlovák, egyet a
lengyel oldalon.
Tarajka
– Téry-menház – Vörös-torony-hágó – Hosszú-tavi menház – Tarajka
Első
nap a Tarajkáról indulva, a Kis-Tarpataki-völgyet jártuk végig, ahol a Téry-menedékházat
magunk mögött hagyva, a Vörös-torony-hágón át értük el a
Nagy-Tarpataki-völgyet. Itt az akkor éppen újjáépítés alatt álló Hosszú-tavi
menedékház helyett üzemelő büfében frissítettük fel magunkat, majd kellemesen
elfáradva jutottunk vissza a Tarajkára. Ezen
a túrán történt az azóta is többször emlegetett bizonyos
„fényképezőgép-találás”. Már lefelé indultunk a Hosszú-tavi menedékháztól,
amikor a Hosszú-tó felett, a turistaút egyik kanyarulatában Nyikon Tibi egy kis
automata fényképezőgépet talált egy sziklára letéve. Körülnézett, és miután
senki nem jelentkezett érte, betette a táskájába, és becsületes megtalálóként
„lecipelte” a hegyről.
![]()
Örültünk a váratlanul jött szerencsének (Tibivel később
is történt ilyen!), de kissé megijedtünk, amikor már Ótátrafüreden egy
szembejövő szlovák turistatársunk meg nem kérdezte vidám kis társaságunktól,
hogy nem találtunk-e odafenn egy fényképezőgépet? Tibi szerencsére nem ijedt
meg, és visszakérdezett, hogy milyen típusú gépet keresnek. Mivel nem a nálunk
lévő gépet keresték, így aztán Tibi azóta is használja a kis automata gépet…
Palenica-tisztás
– Lengyel-Öt-tavi menház – Halastó – Palenica-tisztás
Este a Slovan Hotelban aludtunk Tátralomnicon, majd másnap átmentünk
Lengyelországba, és a Lengyel-Öt-tó – Halas-tó körtúrát teljesítettük. Nekem ez
volt az első igazán húzós, kétnapos túrahétvégém, így a második napon már
eléggé ki volt a térdem, a túra végén inkább már csak bicegtem, mint
gyalogoltam, de azért mindannyian sikerrel vettük ezt az akadályt is. Sőt!!!
Ekkor ettünk először az azóta is sokat emlegetett „Öt-tavi bablevesből”. Ehhez
tudni kell, hogy a Lengyel-Tátra menedékházaiban a bableves tradicionális
ételnek számít, csakúgy, mint a szlovák oldalon a káposztaleves és a bukti. Az
előző nap és az e nap fáradtságával tagjainkban mindannyian jólesően kanalaztuk
be a bablevest, amely látványával fogott meg minket, de aztán az ízével sem
okozott csalódást, sőt…
Eredeti
terveink szerint fel szerettünk volna menni a Tengerszemhez, de a Halas-tóhoz
érve úgy döntöttünk, hogy megvár minket máskor, amikor kevésbé leszünk
lestrapáltak. Így aztán két szép körtúra élményeivel, és az ekkor megismert
„Öt-tavi bableves” ízével indultunk haza.
Lejegyezte: Nagy Árpád
