![]() |
| Fotó: Marcin Kęsek |
A fenséges és hatalmas Svinica
csúcsa régóta vonzza a turistákat, elérése azonban nem könnyű feladat.
Különösen óvatosnak kell lenni a Zawrat-hágóhoz (Zawrat) közeledve, valamint a
Zawrat és a Svinica közötti átkelésen, ahol nagy kitettség és technikailag is
nehéz út vár a túrázókra.
Kuźnice (Kuźnice)
Kuźnice a Lengyel-Tátra egyik
leglátogatottabb pontja. A jelentős turistaközpont a Lengyel-Sebes-völgyben
(Dolina Bystrej), 1000 méter tengerszint feletti magasságban található.
Népszerűségét elsősorban a Gáspár-csúcsra (Kasprowy Wierch) közlekedő
felvonónak köszönheti, amelynek itt található az alsó állomása. Kuźnice
(régebbi nevén Hámor /Hamrami/) a XIX. századi Galíciában a vas- és acélgyártás
egyik központja volt. A hámor, amely a XIX. század első felében élte fénykorát,
a magyar Homolács család tulajdonába tartozott. A létesítmények bezárása óta
sok minden történt itt, a Tátrai Nemzeti Park (TPN) erőfeszítéseinek
köszönhetően a közelmúltban helyreállították a történelmi épületeket, amelyek
így ma is – ráadásul ingyenesen – látogathatók.
![]() |
| Fotó: www,pepa.cz |
A turistákat azonban egyértelműen
a sorban állás vonzza ide. Lengyelország legmagasabbra vivő felvonója a
közelmúltban teljes felújításon esett át, melynek során új kabinokat helyeztek
üzembe. A felvonón a főszezon május elejétől szeptember végéig tart, a
felvonóra az utóbbi időben már interneten is lehetőség van előre váltott
menetjegy megvásárlására. Ezt azért vezették be, hogy legalább részben
csökkentsék a felvonó alsó állomásán a nyári szezonban kialakuló több órás
várakozási időket. A felvonón két szakaszban kb. 12 perc alatt jutunk fel a
csúcsra, útközben a Myślenicei-tornyok (Myślenickie Turnie) nevű állomáson át
kell szállni másik kabinokba. A felvonó mellett Kuźnice több jelzett turistaút
kiindulópontja is. Jelzett turistaúton nem csak a Gáspár-csúcsra (a
Myślenicei-tornyokon vagy a Gąsienica-szécsen keresztül), hanem például a
Giewontra (Giewont) és a Nosalra (Nosal) is feljuthatunk, de a Felső eredi út (Ścieżka
nad Reglami) is itt kezdődik. Kuźnicéba legegyszerűbben a zakopanei
pályaudvarról induló minibuszokkal juthatunk fel (3 złoty/fő), autóval viszont
nem lehet behajtani ide, akik autóval érkeznek a városba, azok a II. János Pál
pápa körforgalomban kialakított parkolókban hagyhatják autóikat.
Király-púpi-nyereg
(Przełęcz między Kopami)
![]() |
| Fotó: www.przewodnik.e-wyjazd.pl |
A Király-púpi-nyereg nagyon
jellegzetes pontja a Gąsienica-szécsen (Hala Gąsienicowa) álló Murowaniec
menedékházba (Schronisko Murowaniec) vezető útnak. Azon a ponton, ahol a
Kuźnicéból érkező két turistaút egyesül, a turisták általában megállnak
pihenni. Mintegy pihenésre csábítva több padot is felállítottak itt, melyeken
megpihenhetünk és elfogyaszthatjuk elemózsiánkat, frissítőnket. A
Király-púpi-nyereg – másik lengyel nevén Karczmisko – a Kis- és a
Nagy-Király-púp (Małą és Wielką Królową Kopa) között fekszik, melyről nagyon
szép kilátás nyílik Zakopanéra, a Giewontra (Giewont) és a Vörös-hegyekre
(Czerwone Wierchy).
Murowaniec
menedékház (Schronisko Murowaniec)
Gąsienica-Fekete-tó
(Czarny Staw Gąsienicowy)
![]() |
| Fotó: D'Mucha w Tatrach |
A Gąsienica-Fekete-tó az egyik
legnagyobb és legszebb tó a Tátrában. 1624 méter tengerszint feletti
magasságban fekszik, alig fél órányira a Murowaniec menedékháztól. A tó a
Gąsienica-völgy legismertebb, a 21 közül a legnagyobb tava, mélysége 51 méter.
Nevét vizének színéről kapta, amely a fenyegetően fölé emelkedő Kápolna-csúcs
árnyékában teljesen feketének tűnik. A tó vizében 1881-től pisztrángok vannak
telepítve. A XX. század elején a tó északi részén található piciny szigeten
szerették volna felépíteni Julius Słowacki lengyel költő mauzóleumát, erre
azonban a természetvédők tiltakozása miatt nem került sor. A tó partján 1885 és
1920 között egy kicsiny menedékház állt, ennek ma már nyomai sem lelhetők fel.
Napjainkban nagyon sokszínű az
ide látogató turisták tömege. Vannak, akiknek csak maga a tó a célpont, és
vannak, akik egy nehezebb túra közben állnak meg itt néhány percre, melyekből
több is található a környéken. A Gąsienica-Fekete-tótól indulhatunk pl. a
Kápolna-csúcs, a Zawrat-hágó (Zawrat), a Gránát-csúcsok (Granaty) vagy a Zerge-csorba
(Kozia Przełęcz) megmászására. Közülük szinte mindegyik meredek, kitett
szakaszokon vezet, ezért ezek a túrák csak tapasztalat turistáknak ajánlottak.
Gąsienica-Fagyott-tó (Zmarzły Staw
Gąsienicowy)
![]() |
| Fotó: Nagy Árpád |
A nem túl nagy területű
Gąsienica-Fagyott-tó a Zerge-völgyecske (Kozia Dolinka) nyílásánál, a Zawratra
és a Zerge-csorbába (Kozia Przełęcz) vezető turistautak elágazásánál található.
Mélysége csupán 3,7 méter, „Fagyott” nevét pedig annak köszönheti, mert
felszíne már szeptemberben vagy legkésőbb októberben elkezd befagyni, és a
legnagyobb fagyok idején teljesen az aljáig befagy. Csak a következő év
júniusban vagy júliusban olvad fel teljesen, így az év nagy részében a tó
teljesen be van fagyva. A tó közelében néhány ferde sziklatábla található,
amelyet akár menedékként is használhatunk, ha hirtelen rosszra fordul az
időjárás.
Zawrat-hágó (Zawrat)
A Zawrat különös hely. Gyönyörű,
szűk hágó, amely a Zawrat-tornyot (Zawratowa Turnia) és a Kis-Zerge-hegyet
(Mały Kozi Wierch) választja el egymástól, egyúttal a sas út (Orla Perć)
kiindulópontja. Ez a jellegzetes hágó több irányból is megközelíthető.
Amennyiben a Lengyl-Öt-tó völgyéből (Dolina Pięciu Stawów Polskich) közelítjük
meg a hágót, nem kell nagy nehézségre számítani, de az összes többi útvonalon –
a Gąsienica-szécsről (Hala Gąsienica), a Svinicáról vagy a Zerge-csorbából
(Kozia Przełęcz) nagyon nehéz utak vezetnek ide, melyeken sajnos halálos
baleset fordul elő, emiatt a Zawrat sokszor szerepel a hírekben.
![]() |
| Fotó: Jan Latala |
Különösen
veszélyes és hangsúlyozottan kitett a hágóból a Svinicára vezető ösvény.
Azoknak a biztonságára, akik ezen az útvonalon túráznak, 1904-től a Zawrati
Boldogságos Szűz Mária felügyel. Valamivel több, mint egy méteres szobra a
Gąsienica-völgyből a hágóba vezető út felső részén, a sziklafalba van
felállítva. Jelenleg ez a legmagasabban felállított Mária szobor
Lengyelországban. A Zawrat-hágón már jóval azelőtt átkeltek, mielőtt Walenty
Gadowski lelkész ötlete nyomán elkezdték a Sas út kiépítését. Több híres, a
Tátra történelmében jelentős szerepet játszó turista is megfordult itt, mint
pl. Stanisław Witkiewicz, Stefan Żeromski, Maria Skłodowska-Curie, sőt, maga
Vlagyimir Iljics Lenin is. Utóbbi tiszteletére a népköztársaság idején a
Zawraton átvezető utat Lenin-útnak nevezték.
Svinica (Świnica)
![]() |
| Fotó: Adam Brzoza |
A Svinica a Tátra egyik jelképe,
a gyönyörű, de veszélyes csúcs méltóságteljesen magasodik a környező csúcsok és
gerincek fölé. A Tátra főgerincén magasodó csúcs már messziről jól látható, a
főgerinc a csúcson közel 90 °-ban elkanyarodik. Magassága 2301 méter, amely
messze a legmagasabb a térségben, és a harmadik legmagasabb pont
Lengyelországban, ahová jelzett turistaúton fel lehet jutni. A csúcs két,
egymástól jól elkülönülő oromból áll. Alacsonyabb, 2291 méter magasságú orma
számos hegymászó útvonal legmagasabb pontja. A piros jelzésű turistaúton a
Svinica-hágóból (Świnicka Przełęcz) vagy a Zawrat-hágóból (Zawrat) is
feljuthatunk a főcsúcsra, melyen a szlovák-lengyel határt jelző határkő is
megtalálható. A Svinica három völgy, mégpedig a Gąsienica-, a Csendes- és a
Lengyel-Öt-tó völgye fölött magasodik. Több okból kifolyólag ennek a csúcsnak a
neve inkább hírhedt, mint híres a turisták körében. Először is maga a csúcs a
felvonóval is elérhető Gáspár-csúcs (Kasprowy Wierch) közelsége miatt sok kezdő
turista célpontja. A Svinica-hágóból (Świnicka Przełęcz) a csúcsra vezető út
viszont – bár könnyebb, mint a Zawratról a csúcsra vezető útvonal – erősen
kitette, olyan technikai nehézségekkel, melyeket nehéz felülmúlni. Másodszor
pedig viharban a Svinica, mint környezetének legmagasabb pontja a villámhárító
szerepét vállalja. Harmadszor pedig rendkívül népszerű ez a csúcs azok körében,
akik önkezükkel szeretnének véget vetni az életüknek, emiatt az „öngyilkosok
hegyének” is szokták nevezni. Mindez azt eredményezte, hogy a csúcs
környezetében és az oda vezető utakon – a statisztikai adatok gyűjtése óta
eltelt időben – mintegy 30 halálos balesetre került sor. De a jól felkészült és
kellően óvatos turistáknak a csúcsra tett túra rengeteg élményt kínál.
Csodálatos kilátás nyílik innen a Tátra nagy részére – a Nyugati-Tátra mesésen
szép, füves gerinceitől kezdve a Magas-Tátra legtávolabbi, veszélyes lejtőiig.
A szakértők között nincs egyetértés abban, honnan származik a csúcs elnevezése.
Valószínűleg azoknak van igazuk, akik azzal érvelnek, hogy a név a góraloktól
származik, mivel a csúcsnak a Zawrat felé induló oldalgerince kis jóindulattal
egy disznóra hasonlít.
Svinica-hágó (Świnicka Przełęcz)
![]() |
| Fotó: www.gorskiswiat.pl |
A hatalmas és veszélyes Svinicát
a Középső-toronytól (Pośrednia Turnia) elválasztó Svinica-hágóból vezet a
Svinicára az egyik lehetséges feljutási útvonal. A hágó a Tátra főgerincén, a
szlovák-lengyel határon található, a hágóból a lengyel oldalon a
Gąsienica-völgybe, a szlovák oldalon pedig a Walentko-völgybe esik le a
hegyoldal. A hágóban keresztezi egymást a Gąsienica-Zöld-tótól (Zielony Staw
Gąsienicowy) érkező fekete, valamint a Gaspár-csúcsról (Kasprowy Wierch) érkező
piros jelzésű turistaút. A hágóból kb. 50 perc alatt lehet feljutni a Svinica
csúcsára. A hágóhoz történő könnyű hozzáférés azonban senkit, főleg a hosszú
órákat sorban állással töltő „vasárnapi” turistákat ne tévesszen meg. A hágó
fölött az ösvény meredeken emelkedik a sziklák közé a viszonylag nehéz, néhol
kifejezetten kitett terepen. Ezért a Svinicának ezen az útvonalon történő
megközelítését mindenkinek alaposan meg kell fontolnia. A régebbi időkben a
csúcsra igyekvő turisták a hátizsákjukat a hágóban hátrahagyva is feljuthattak
a csúcsra, terheiket a ma már nem létező, egykor a hágóban létezett
menedékkunyhóban hagyva.
Gąsienica-Zöld-tó (Zielony
Staw Gąsienicowy)
![]() |
| Fotó: Nagy Árpád |
A Gąsienica-Zöld-tó egy gyönyörű,
15 méter mély tiszta vizű tó, melynek víztükre akár 10 méter mélységig is
átlátható. A tó a Zöld-Gąsienica-völgyben (Zielona Dolina Gąsienicowa), a
Szélső-torony (Skrajna Turina) lábánál fekszik. Halványzöld víztükre már a XIX.
században romantikus séták kedvelt célpontja volt. Mivel közel van a Murowaniec
menedékházhoz (attól alig egy óra alatt elérhető) a Gąsienica-Zöld-tó a
turisták által gyakran látogatott célpont, de még így is sokkal ritkábban, mint
a Kápolna-gerinc másik oldalán található Gąsienica-Fekete-tó. A XX. század
elején ebbe a tóba is pisztrángokat telepítettek, melyek száma az utóbbi
években jelentősen megfogyatkozott. A tavat gyakorlatilag októbertől júniusig
jég borítja. A tó mellet vezet a Svinica-hágóba (Przełęcz Šwinica) vezető
fekete, valamint a Karb-hágóba vezető kék jelzésű turistaút.
Kuźnice (1025 m) –
Király-púpi-nyereg (1499 m) a kék vagy a sárga jelzésen 1 óra 45 perc.
Király-púpi-nyereg –
Murowaniec menedékház (1500 m) a kék jelzésen 25 perc.
Murowaniec
menedékház – Gąsienica-Fekete-tó (1624 m) a kék jelzésen 35 perc.
Gąsienica-Fekete-tó
– Gąsienica-Fagyott-tó (1788 m) a kék jelzésen 45 perc.
Gąsienica-Fagyott-tó
– Zawrat (2159 m) a kék jelzésen 1 óra.
Zawrat – Svinica
(2301 m) a piros jelzésen 1 óra.
Svinica –
Svinica-hágó (2051 m) a piros jelzésen 45 perc.
Svinica-hágó –
Gąsienica-Zöld-tó (1674 m) a fekete jelzésen 45 perc.
Gąsienica-Zöld-tó –
Murowaniec menedékház a fekete jelzésen 50 perc.
Murowaniec
menedékház – Kuźnice további 1 óra 40 perc.
Teljes menetidő 9
óra 30 perc.
Az útvonal
nehézsége: nagyon nehéz.
