A Tátra teljes egészében
Lengyelország területén fekvő legmagasabb csúcsára történő kirándulás nagyon
változatos, kihívást jelentő túra. Elérése a Lengyel-Öt-tó völgyéből (Dolina
Pięciu Stawów Polskich) viszonylag egyszerű, komplikációk inkább a levezető
útvonalon, a Kulczyńiski-szakadékban (Żleb Kulczyńskiego) adódhatnak, amely igen
meredeken ereszkedik le, ráadásul erősen kitett. Az út bejárása csak megfelelő
időjárási körülmények között ajánlott.
Bialkai-szénégető (Palenica
Białczańska)
Amennyiben a túra kezdetét
jelentő Bialkai-szénégető parkolóba szeretnénk eljutni, akkor a zakopanei
buszpályaudvarról a „Morskie Oko” feliratú kisbuszok valamelyikére kell
felszállni. A fuvarozók azért használják ezt a jelzést, hogy a megkönnyítsék a
tájékozódást azon kevésbé tapasztalt turistáknak, akik a Lengyel-Tátra
leglátogatottabb pontjára, a Halastóhoz (Morskie Oko) szeretnének feljutni az
oda vezető aszfaltozott úton. Ez nem jelenti azt, hogy az autóbuszok
felmennének a tóig, ezek is csak a parkolóig közlekednek, a kirándulás
kiindulópontja természetesen a Bialkai-szénégető parkoló.
Zakopanéból a 30-35
perces útért 10 złotyt kell fizetni, majd a nemzeti park belépő megvásárlása után
elindulhatunk a Halastó felé. Már a túra kezdetén gondolni kell viszont a
visszaútra, hiszen az autóbuszok nyáron és a hétvégéken kb. 21:00 óráig
közlekednek, télen és hét közben viszont jelentősen korábban (18-19 óra)
indulnak Zakopanéba az utolsó járatok. Ha ezután érkezünk vissza a parkolóba,
problémát okozhat megfelelő gépjárművet találni, a parkoló viszont Zakopane
központjától elég jelentős távolságra helyezkedik el. A parkoló az egykori
határátkelőhely, Lysza Polana (Łysa Polana), valamint a Lengyel-Öt-tó völgyébe
(Dolina Pięciu Stawów Polskich) vezető turistaút kezdetéhez közel helyezkedik
el, Zakopanéból és Bukowina Tatrzańska településről autóval jól megközelíthető,
a parkolásért egész napra 20 złotyt kell fizetni.
|
Fotó: Nagy Árpád |
Mickiewicz-vízesések
(Wodogrzmoty Mickiewicza)
A Mickiewicz-vízesések
tulajdonképpen három nagyobb és több kisebb lépcsőből álló vízesések sorozata a
Roztoka-patakon, amely a Bialka-patak (Białka) mellékfolyója. A vízesések
fölött átvezető jellegzetes híd a XX. század elején épült, melyről a turisták
megcsodálhatják a Középső-vízesést, valamint hallhatják a vízesés többi
lépcsőjének hangját. Ennek a jellemző, mennydörgésre emlékeztető hangról kapta
ez a hely eredeti gorál nevét (Wodogrzmoty). Ma használt nevét a híres lengyel
költőről, Adam Mickiewiczről kapta (aki azonban soha nem járt itt) annak
emlékére, hogy a költő hamvait 1891-ben szállították vissza Lengyelországba, és
a krakkói Wawelben helyezték örök nyugalomra. A vízesések közelében lévő,
hatalmas fákból készült padokon és asztalokon megpihenhetünk és uzsonnázhatunk,
valamint a közelben mobil illemhelyek is felállításra kerültek. A padoktól
jobbra indul a Lengyel-Öt-tó völgyébe vezető zöld jelzésű turistaút, balra
ugyancsak a zöld jelzésen a Roztoka menedékházhoz juthatunk, az aszfaltúton
pedig tovább mehetünk a Halastó felé.
|
Fotó: Nagy Árpád |
Nagy-tó (Wielki Staw
Polski)
A Nagy-tó a Tátra legmélyebb tava,
legmélyebb pontja alig marad el a 80 métertől (ezzel a harmadik legmélyebb tó
Lengyelországban). A szakértők között folyamatos vita van arról, hogy melyik tó
a nagyobb: a Halastó vagy a Nagy-tó? A hivatalos adatok azt mutatják, hogy az
előbbi, de nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a tavakat még a
két világháború közötti időszakban mérték fel, és ezek a mérési eredmények
lehet, hogy helytelenek, vagy egyszerűen csak elavultak. A Nagy-tó felülete kb.
34 hektár. Ez messze a legmonumentálisabb vízmedence a Lengyel-Öt-tó völgyében,
amely azonnal a turisták szemébe ötlik, amennyiben a Siklawa-vízesés (Siklawa)
felől közelítik meg a völgyet. Érdekesség, hogy a tó partján állt a legrégebbi
tátrai pásztorszállás, valószínűleg még a XVII. században. A tó közelében
található a Lengyel-Öt-tavi menedékház (Schronisko w Dolinei Pięciu Stawów
Polskich), és a tó partjáról tovább mehetünk egyrészt a Sas út (Orla Perć),
másrészt a Réz-hágó felé.
|
Fotó: Kamil Filipowski |
Zerge-hegy (Kozi Wierch)
A Zerge-hegy újabb legendás hely
a Tátrában. A Sas út (Orla Perć) nyomvonalán emelkedik, a Tátra legmagasabb,
teljes egészében Lengyelország terültén fekvő csúcsa. A csúcs a Lengyel-Öt-tó
völgye (Dolina Pięciu Stawów Polskich) és a Gąsienica-völgy (Dolina
Gąsienicowa) között, egyszersmind a Puszta-völgyecske (Pusta Dolinka) és a
Zerge-völgyecske (Kozia Dolinka) között magasodik. Nyugati irányban a híres Zerge-csorba
(Kozia Przełęcz) választja el a Zamarla-toronytól (Zamarła Turnia), keletre
pedig a Fekete-fali-csorba (Przełączka nad Dolinką Buczynową) a Fekete-faltól (Czarne
Ściany). A csúcs a zergéknek köszönheti nevét, ezekkel az állatokkal gyakran
találkozhatunk errefelé, Különösen a Lengyel-Öt-tó völgye felé eső lejtőkön. A
csúcsról a kilátás különösen szép, a csúcsot már a múltban is ismerték, a
havasalji pásztorok gyakran feljártak ide a diákokkal, főként a legkönnyebb
megközelítést jelentő útvonalakon.
A csúcsra a Nagy-tótól (Wielki
Staw Polski) a fekete jelzésű turistaúton juthatunk fel. Ez az útvonal
viszonylag egyszerű, és megfelelő időjárási körülmények között akár kezdőknek
is ajánlható. Akinek azonban nincs nagy tapasztalata, vagy fél a kitettségtől,
az ugyanezen az útvonalon bármikor visszafordulhat. A csúcson át vezető Sas út,
amelyen a Zerge-hegyről csak a Gránátok (Granaty) felé indulhatunk – mivel
nyugat felé a csúcsra vezető útvonal egyirányú – nagyon nehéz, és nagyon meg
kell gondolni a rajta történő továbbindulást, főleg azért, mert néhány levezető
útvonal, pl. a Kulczyńiski-szakadékban (Żleb Kulczyńskiego) levezető fekete jelzés
szintén nem könnyű útvonal.
A Zerge-hegy elérhető a
Zawrat-hágó (Zawrat) és a Zerge-csorba (Kozia Przełęcz) irányából is, ez az
útvonal azonban amellett, hogy 2007-től egyirányú, vagyis csak ebben az
irányban járható, ezen kívül technikailag az egyik legnehezebb és a leginkább
kitett a Lengyel-Tátrában. A Zerge-hegy sziklafalit mindkét oldalán
rendszeresen másszák a sziklamászók, hiszen ebben a régióban – megfelelő
időjárási feltételek között, és megfelelő felszereléssel – teljesen legális a
mászás.
|
Fotó: Kamil Filipowski |
Kulczyński-szakadék (Żleb Kulczyńskiego)
A Kulczyński-szakadék a Sas út (Orla
Perć) egyik legérdekesebb, és talán a legnehezebb része. Az árokban vezető
turistaúton a Fekete-fali-csorbából (Przełączka nad Dolinką Buczynową) mehetünk
le a Zerge-völgyecske (Kozia Dolinka) irányába. Az árok elnevezése Władysław
Kulczyńskinek, a kiváló természettudósnak és hegymászónak állít emléket, aki
hegyi vezetők kíséretében 1893-ban elsőként járta végig ezt az útvonalat. Az
árok az alsó részen egy nagyon meredek küszöbben végződik. A nagy kitettség, a
felettünk haladók által akaratlanul elindított, aláhulló kövek és sziklák,
valamint a rendkívül veszélyes eljegesedés miatt az árokban való túrázás csak
gyakorlott turistáknak ajánlott. A Kulczyński-szakadék aljához a
Gąsienica-Fagyott-tótól (Zmarzły Staw Gąsienicowy) juthatunk el
legegyszerűbben. A Fekete-fali-csorbába vezető fekete jelzésű turistaút a Kulczyński-szakadék tetején éri el a Sas utat. A csorbából aztán akár a Zerge-hegy (Kozi Wierch),
akár a Gránátok felé továbbmehetünk.
|
Fotó: Nagy Árpád |
Gąsienica-Fagyott-tó (Zmarzły Staw
Gąsienicowy)
A nem túl nagy területű
Gąsienica-Fagyott-tó a Zerge-völgyecske (Kozia Dolinka) nyílásánál, a Zawratra
és a Zerge-csorbába (Kozia Przełęcz) vezető turistautak elágazásánál található.
Mélysége csupán 3,7 méter, „Fagyott” nevét pedig annak köszönheti, mert
felszíne már szeptemberben vagy legkésőbb októberben elkezd befagyni, és a
legnagyobb fagyok idején teljesen az aljáig befagy. Csak a következő év
júniusban vagy júliusban olvad fel teljesen, így az év nagy részében a tó
teljesen be van fagyva. A tó közelében néhány ferde sziklatábla található,
amelyet akár menedékként is használhatunk, ha hirtelen rosszra fordul az
időjárás.
Gąsienica-Fekete-tó
(Czarny Staw Gąsienicowy)
A Gąsienica-Fekete-tó az egyik
legnagyobb és legszebb tó a Tátrában. 1624 méter tengerszint feletti
magasságban fekszik, alig fél órányira a Murowaniec menedékháztól. A tó a
Gąsienica-völgy legismertebb, a 21 közül a legnagyobb tava, mélysége 51 méter.
Nevét vizének színéről kapta, amely a fenyegetően fölé emelkedő Kápolna-csúcs
árnyékában teljesen feketének tűnik. A tó vizében 1881-től pisztrángok vannak
telepítve. A XX. század elején a tó északi részén található piciny szigeten
szerették volna felépíteni Julius Słowacki lengyel költő mauzóleumát, erre
azonban a természetvédők tiltakozása miatt nem került sor. A tó partján 1885 és
1920 között egy kicsiny menedékház állt, ennek ma már nyomai sem lelhetők fel.
Napjainkban nagyon sokszínű az
ide látogató turisták tömege. Vannak, akiknek csak maga a tó a célpont, és
vannak, akik egy nehezebb túra közben állnak meg itt néhány percre, melyekből
több is található a környéken. A Gąsienica-Fekete-tótól indulhatunk pl. a
Kápolna-csúcs, a Zawrat-hágó (Zawrat), a Gránát-csúcsok (Granaty) vagy a
Zerge-csorba (Kozia Przełęcz) megmászására. Közülük szinte mindegyik meredek,
kitett szakaszokon vezet, ezért ezek a túrák csak tapasztalat turistáknak
ajánlottak.
Murowaniec
menedékház (Schronisko Murowaniec)
Király-púpi-nyereg
(Przełęcz między Kopami)
A Király-púpi-nyereg nagyon jellegzetes
pontja a Gąsienica-szécsen (Hala Gąsienicowa) álló Murowaniec menedékházba
(Schronisko Murowaniec) vezető útnak. Azon a ponton, ahol a Kuźnicéból érkező
két turistaút egyesül, a turisták általában megállnak pihenni. Mintegy
pihenésre csábítva több padot is felállítottak itt, melyeken megpihenhetünk és
elfogyaszthatjuk elemózsiánkat, frissítőnket. A Király-púpi-nyereg – másik
lengyel nevén Karczmisko – a Kis- és a Nagy-Király-púp (Małą és Wielką Królową
Kopa) között fekszik, melyről nagyon szép kilátás nyílik Zakopanéra, a
Giewontra (Giewont) és a Vörös-hegyekre (Czerwone Wierchy).
|
Fotó: pepa.cz |
Kuźnice (Kuźnice)
Kuźnice a Lengyel-Tátra egyik
leglátogatottabb pontja. A jelentős turistaközpont a Lengyel-Sebes-völgyben
(Dolina Bystrej), 1000 méter tengerszint feletti magasságban található.
Népszerűségét elsősorban a Gáspár-csúcsra (Kasprowy Wierch) közlekedő
felvonónak köszönheti, amelynek itt található az alsó állomása. Kuźnice
(régebbi nevén Hámor /Hamrami/) a XIX. századi Galíciában a vas- és acélgyártás
egyik központja volt. A hámor, amely a XIX. század első felében élte fénykorát,
a magyar Homolács család tulajdonába tartozott. A létesítmények bezárása óta
sok minden történt itt, a Tátrai Nemzeti Park (TPN) erőfeszítéseinek
köszönhetően a közelmúltban helyreállították a történelmi épületeket, amelyek
így ma is – ráadásul ingyenesen – látgathatók.
A turistákat azonban egyértelműen
a sorban állás vonzza ide. Lengyelország legmagasabbra vivő felvonója a
közelmúltban teljes felújításon esett át, melynek során új kabinokat helyeztek
üzembe. A felvonón a főszezon május elejétől szeptember végéig tart, a
felvonóra az utóbbi időben már interneten is lehetőség van előre váltott
menetjegy megvásárlására. Ezt azért vezették be, hogy legalább részben
csökkentsék a felvonó alsó állomásán a nyári szezonban kialakuló több órás
várakozási időket. A felvonón két szakaszban kb. 12 perc alatt jutunk fel a
csúcsra, útközben a Myślenicei-tornyok (Myślenickie Turnie) nevű állomáson át
kell szállni másik kabinokba. A felvonó mellett Kuźnice több jelzett turistaút
kiindulópontja is. Jelzett turistaúton nem csak a Gáspár-csúcsra (a
Myślenicei-tornyokon vagy a Gąsienica-szécsen keresztül), hanem például a
Giewontra (Giewont) és a Nosalra (Nosal) is feljuthatunk, de a Felső eredi út (Ścieżka
nad Reglami) is itt kezdődik. Kuźnicéba legegyszerűbben a zakopanei
pályaudvarról induló minibuszokkal juthatunk fel (3 złoty/fő), autóval viszont
nem lehet behajtani ide, akik autóval érkeznek a városba, azok a II. János Pál
pápa körforgalomban kialakított parkolókban hagyhatják autóikat.
Bialkai-szénégető
(980 m) – Mickiewicz-vízesések (1099 m) a piros jelzésen 50 perc.
Mickiewicz-vízesések
– Nagy-tó (1665 m) a zöld jelzésen 2 óra 15 perc.
Nagy-tó – Zerge-hegy
(2291 m) a kék és fekete jelzésen 2 óra.
Zerge-hegy – Kulczyński-szakadék (2221 m) a piros jelzésen 45 perc.
Kulczyński-szakadék –
Gąsienica-Fagyott-tó (1788 m) a fekete, zöld, sárga jelzésen 1 óra.
Gąsienica-Fagyott-tó –
Gąsienica-Fekete-tó (1624 m) a kék jelzésen 35 perc.
Gąsienica-Fekete-tó – Murowaniec menedékház
(1500 m) a kék jelzésen 25 perc.
Murowaniec menedékház –
Király-púpi-nyereg (1499 m) a kék jelzésen 25 perc.
Király-púpi-nyereg – Kuźnice (1025
m) a kék vagy sárga jelzésen 1 óra 15 perc.
Teljes menetidő
felfelé 9 óra 30 perc.
Az útvonal nehézsége:
nehéz.