Bialkai-szénégető – Zerge-hegy / Kozi Wierch – Kuźnice Hír

Nagy Árpád
Nagy Árpád
2014/07/03
Hirdetés
A Tátra teljes egészében Lengyelország területén fekvő legmagasabb csúcsára történő kirándulás nagyon változatos, kihívást jelentő túra. Elérése a Lengyel-Öt-tó völgyéből (Dolina Pięciu Stawów Polskich) viszonylag egyszerű, komplikációk inkább a levezető útvonalon, a Kulczyńiski-szakadékban (Żleb Kulczyńskiego) adódhatnak, amely igen meredeken ereszkedik le, ráadásul erősen kitett. Az út bejárása csak megfelelő időjárási körülmények között ajánlott.

Bialkai-szénégető (Palenica Białczańska)
Amennyiben a túra kezdetét jelentő Bialkai-szénégető parkolóba szeretnénk eljutni, akkor a zakopanei buszpályaudvarról a „Morskie Oko” feliratú kisbuszok valamelyikére kell felszállni. A fuvarozók azért használják ezt a jelzést, hogy a megkönnyítsék a tájékozódást azon kevésbé tapasztalt turistáknak, akik a Lengyel-Tátra leglátogatottabb pontjára, a Halastóhoz (Morskie Oko) szeretnének feljutni az oda vezető aszfaltozott úton. Ez nem jelenti azt, hogy az autóbuszok felmennének a tóig, ezek is csak a parkolóig közlekednek, a kirándulás kiindulópontja természetesen a Bialkai-szénégető parkoló.

Zakopanéból a 30-35 perces útért 10 złotyt kell fizetni, majd a nemzeti park belépő megvásárlása után elindulhatunk a Halastó felé. Már a túra kezdetén gondolni kell viszont a visszaútra, hiszen az autóbuszok nyáron és a hétvégéken kb. 21:00 óráig közlekednek, télen és hét közben viszont jelentősen korábban (18-19 óra) indulnak Zakopanéba az utolsó járatok. Ha ezután érkezünk vissza a parkolóba, problémát okozhat megfelelő gépjárművet találni, a parkoló viszont Zakopane központjától elég jelentős távolságra helyezkedik el. A parkoló az egykori határátkelőhely, Lysza Polana (Łysa Polana), valamint a Lengyel-Öt-tó völgyébe (Dolina Pięciu Stawów Polskich) vezető turistaút kezdetéhez közel helyezkedik el, Zakopanéból és Bukowina Tatrzańska településről autóval jól megközelíthető, a parkolásért egész napra 20 złotyt kell fizetni.

Fotó: Nagy Árpád
Mickiewicz-vízesések (Wodogrzmoty Mickiewicza)
A Mickiewicz-vízesések tulajdonképpen három nagyobb és több kisebb lépcsőből álló vízesések sorozata a Roztoka-patakon, amely a Bialka-patak (Białka) mellékfolyója. A vízesések fölött átvezető jellegzetes híd a XX. század elején épült, melyről a turisták megcsodálhatják a Középső-vízesést, valamint hallhatják a vízesés többi lépcsőjének hangját. Ennek a jellemző, mennydörgésre emlékeztető hangról kapta ez a hely eredeti gorál nevét (Wodogrzmoty). Ma használt nevét a híres lengyel költőről, Adam Mickiewiczről kapta (aki azonban soha nem járt itt) annak emlékére, hogy a költő hamvait 1891-ben szállították vissza Lengyelországba, és a krakkói Wawelben helyezték örök nyugalomra. A vízesések közelében lévő, hatalmas fákból készült padokon és asztalokon megpihenhetünk és uzsonnázhatunk, valamint a közelben mobil illemhelyek is felállításra kerültek. A padoktól jobbra indul a Lengyel-Öt-tó völgyébe vezető zöld jelzésű turistaút, balra ugyancsak a zöld jelzésen a Roztoka menedékházhoz juthatunk, az aszfaltúton pedig tovább mehetünk a Halastó felé.

Fotó: Nagy Árpád
Nagy-tó (Wielki Staw Polski)
A Nagy-tó a Tátra legmélyebb tava, legmélyebb pontja alig marad el a 80 métertől (ezzel a harmadik legmélyebb tó Lengyelországban). A szakértők között folyamatos vita van arról, hogy melyik tó a nagyobb: a Halastó vagy a Nagy-tó? A hivatalos adatok azt mutatják, hogy az előbbi, de nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a tavakat még a két világháború közötti időszakban mérték fel, és ezek a mérési eredmények lehet, hogy helytelenek, vagy egyszerűen csak elavultak. A Nagy-tó felülete kb. 34 hektár. Ez messze a legmonumentálisabb vízmedence a Lengyel-Öt-tó völgyében, amely azonnal a turisták szemébe ötlik, amennyiben a Siklawa-vízesés (Siklawa) felől közelítik meg a völgyet. Érdekesség, hogy a tó partján állt a legrégebbi tátrai pásztorszállás, valószínűleg még a XVII. században. A tó közelében található a Lengyel-Öt-tavi menedékház (Schronisko w Dolinei Pięciu Stawów Polskich), és a tó partjáról tovább mehetünk egyrészt a Sas út (Orla Perć), másrészt a Réz-hágó felé.
  
Fotó: Kamil Filipowski
Zerge-hegy (Kozi Wierch)
A Zerge-hegy újabb legendás hely a Tátrában. A Sas út (Orla Perć) nyomvonalán emelkedik, a Tátra legmagasabb, teljes egészében Lengyelország terültén fekvő csúcsa. A csúcs a Lengyel-Öt-tó völgye (Dolina Pięciu Stawów Polskich) és a Gąsienica-völgy (Dolina Gąsienicowa) között, egyszersmind a Puszta-völgyecske (Pusta Dolinka) és a Zerge-völgyecske (Kozia Dolinka) között magasodik. Nyugati irányban a híres Zerge-csorba (Kozia Przełęcz) választja el a Zamarla-toronytól (Zamarła Turnia), keletre pedig a Fekete-fali-csorba (Przełączka nad Dolinką Buczynową) a Fekete-faltól (Czarne Ściany). A csúcs a zergéknek köszönheti nevét, ezekkel az állatokkal gyakran találkozhatunk errefelé, Különösen a Lengyel-Öt-tó völgye felé eső lejtőkön. A csúcsról a kilátás különösen szép, a csúcsot már a múltban is ismerték, a havasalji pásztorok gyakran feljártak ide a diákokkal, főként a legkönnyebb megközelítést jelentő útvonalakon.
A csúcsra a Nagy-tótól (Wielki Staw Polski) a fekete jelzésű turistaúton juthatunk fel. Ez az útvonal viszonylag egyszerű, és megfelelő időjárási körülmények között akár kezdőknek is ajánlható. Akinek azonban nincs nagy tapasztalata, vagy fél a kitettségtől, az ugyanezen az útvonalon bármikor visszafordulhat. A csúcson át vezető Sas út, amelyen a Zerge-hegyről csak a Gránátok (Granaty) felé indulhatunk – mivel nyugat felé a csúcsra vezető útvonal egyirányú – nagyon nehéz, és nagyon meg kell gondolni a rajta történő továbbindulást, főleg azért, mert néhány levezető útvonal, pl. a Kulczyńiski-szakadékban (Żleb Kulczyńskiego) levezető fekete jelzés szintén nem könnyű útvonal.
A Zerge-hegy elérhető a Zawrat-hágó (Zawrat) és a Zerge-csorba (Kozia Przełęcz) irányából is, ez az útvonal azonban amellett, hogy 2007-től egyirányú, vagyis csak ebben az irányban járható, ezen kívül technikailag az egyik legnehezebb és a leginkább kitett a Lengyel-Tátrában. A Zerge-hegy sziklafalit mindkét oldalán rendszeresen másszák a sziklamászók, hiszen ebben a régióban – megfelelő időjárási feltételek között, és megfelelő felszereléssel – teljesen legális a mászás.

Fotó: Kamil Filipowski
Kulczyński-szakadék (Żleb Kulczyńskiego)
A Kulczyński-szakadék a Sas út (Orla Perć) egyik legérdekesebb, és talán a legnehezebb része. Az árokban vezető turistaúton a Fekete-fali-csorbából (Przełączka nad Dolinką Buczynową) mehetünk le a Zerge-völgyecske (Kozia Dolinka) irányába. Az árok elnevezése Władysław Kulczyńskinek, a kiváló természettudósnak és hegymászónak állít emléket, aki hegyi vezetők kíséretében 1893-ban elsőként járta végig ezt az útvonalat. Az árok az alsó részen egy nagyon meredek küszöbben végződik. A nagy kitettség, a felettünk haladók által akaratlanul elindított, aláhulló kövek és sziklák, valamint a rendkívül veszélyes eljegesedés miatt az árokban való túrázás csak gyakorlott turistáknak ajánlott. A Kulczyński-szakadék aljához a Gąsienica-Fagyott-tótól (Zmarzły Staw Gąsienicowy) juthatunk el legegyszerűbben. A Fekete-fali-csorbába vezető fekete jelzésű turistaút a Kulczyński-szakadék tetején éri el a Sas utat. A csorbából aztán akár a Zerge-hegy (Kozi Wierch), akár a Gránátok felé továbbmehetünk.

Fotó: Nagy Árpád
Gąsienica-Fagyott-tó (Zmarzły Staw Gąsienicowy)
A nem túl nagy területű Gąsienica-Fagyott-tó a Zerge-völgyecske (Kozia Dolinka) nyílásánál, a Zawratra és a Zerge-csorbába (Kozia Przełęcz) vezető turistautak elágazásánál található. Mélysége csupán 3,7 méter, „Fagyott” nevét pedig annak köszönheti, mert felszíne már szeptemberben vagy legkésőbb októberben elkezd befagyni, és a legnagyobb fagyok idején teljesen az aljáig befagy. Csak a következő év júniusban vagy júliusban olvad fel teljesen, így az év nagy részében a tó teljesen be van fagyva. A tó közelében néhány ferde sziklatábla található, amelyet akár menedékként is használhatunk, ha hirtelen rosszra fordul az időjárás.

Gąsienica-Fekete-tó (Czarny Staw Gąsienicowy)
A Gąsienica-Fekete-tó az egyik legnagyobb és legszebb tó a Tátrában. 1624 méter tengerszint feletti magasságban fekszik, alig fél órányira a Murowaniec menedékháztól. A tó a Gąsienica-völgy legismertebb, a 21 közül a legnagyobb tava, mélysége 51 méter. Nevét vizének színéről kapta, amely a fenyegetően fölé emelkedő Kápolna-csúcs árnyékában teljesen feketének tűnik. A tó vizében 1881-től pisztrángok vannak telepítve. A XX. század elején a tó északi részén található piciny szigeten szerették volna felépíteni Julius Słowacki lengyel költő mauzóleumát, erre azonban a természetvédők tiltakozása miatt nem került sor. A tó partján 1885 és 1920 között egy kicsiny menedékház állt, ennek ma már nyomai sem lelhetők fel.
Napjainkban nagyon sokszínű az ide látogató turisták tömege. Vannak, akiknek csak maga a tó a célpont, és vannak, akik egy nehezebb túra közben állnak meg itt néhány percre, melyekből több is található a környéken. A Gąsienica-Fekete-tótól indulhatunk pl. a Kápolna-csúcs, a Zawrat-hágó (Zawrat), a Gránát-csúcsok (Granaty) vagy a Zerge-csorba (Kozia Przełęcz) megmászására. Közülük szinte mindegyik meredek, kitett szakaszokon vezet, ezért ezek a túrák csak tapasztalat turistáknak ajánlottak.

Murowaniec menedékház (Schronisko Murowaniec)
Lásd a Murowaniec menedékház című bejegyzést!

Király-púpi-nyereg (Przełęcz między Kopami)
A Király-púpi-nyereg nagyon jellegzetes pontja a Gąsienica-szécsen (Hala Gąsienicowa) álló Murowaniec menedékházba (Schronisko Murowaniec) vezető útnak. Azon a ponton, ahol a Kuźnicéból érkező két turistaút egyesül, a turisták általában megállnak pihenni. Mintegy pihenésre csábítva több padot is felállítottak itt, melyeken megpihenhetünk és elfogyaszthatjuk elemózsiánkat, frissítőnket. A Király-púpi-nyereg – másik lengyel nevén Karczmisko – a Kis- és a Nagy-Király-púp (Małą és Wielką Królową Kopa) között fekszik, melyről nagyon szép kilátás nyílik Zakopanéra, a Giewontra (Giewont) és a Vörös-hegyekre (Czerwone Wierchy).

Fotó: pepa.cz
Kuźnice (Kuźnice)
Kuźnice a Lengyel-Tátra egyik leglátogatottabb pontja. A jelentős turistaközpont a Lengyel-Sebes-völgyben (Dolina Bystrej), 1000 méter tengerszint feletti magasságban található. Népszerűségét elsősorban a Gáspár-csúcsra (Kasprowy Wierch) közlekedő felvonónak köszönheti, amelynek itt található az alsó állomása. Kuźnice (régebbi nevén Hámor /Hamrami/) a XIX. századi Galíciában a vas- és acélgyártás egyik központja volt. A hámor, amely a XIX. század első felében élte fénykorát, a magyar Homolács család tulajdonába tartozott. A létesítmények bezárása óta sok minden történt itt, a Tátrai Nemzeti Park (TPN) erőfeszítéseinek köszönhetően a közelmúltban helyreállították a történelmi épületeket, amelyek így ma is – ráadásul ingyenesen – látgathatók.
A turistákat azonban egyértelműen a sorban állás vonzza ide. Lengyelország legmagasabbra vivő felvonója a közelmúltban teljes felújításon esett át, melynek során új kabinokat helyeztek üzembe. A felvonón a főszezon május elejétől szeptember végéig tart, a felvonóra az utóbbi időben már interneten is lehetőség van előre váltott menetjegy megvásárlására. Ezt azért vezették be, hogy legalább részben csökkentsék a felvonó alsó állomásán a nyári szezonban kialakuló több órás várakozási időket. A felvonón két szakaszban kb. 12 perc alatt jutunk fel a csúcsra, útközben a Myślenicei-tornyok (Myślenickie Turnie) nevű állomáson át kell szállni másik kabinokba. A felvonó mellett Kuźnice több jelzett turistaút kiindulópontja is. Jelzett turistaúton nem csak a Gáspár-csúcsra (a Myślenicei-tornyokon vagy a Gąsienica-szécsen keresztül), hanem például a Giewontra (Giewont) és a Nosalra (Nosal) is feljuthatunk, de a Felső eredi út (Ścieżka nad Reglami) is itt kezdődik. Kuźnicéba legegyszerűbben a zakopanei pályaudvarról induló minibuszokkal juthatunk fel (3 złoty/fő), autóval viszont nem lehet behajtani ide, akik autóval érkeznek a városba, azok a II. János Pál pápa körforgalomban kialakított parkolókban hagyhatják autóikat.

Bialkai-szénégető (980 m) – Mickiewicz-vízesések (1099 m) a piros jelzésen 50 perc.
Mickiewicz-vízesések – Nagy-tó (1665 m) a zöld jelzésen 2 óra 15 perc.
Nagy-tó – Zerge-hegy (2291 m) a kék és fekete jelzésen 2 óra.
Zerge-hegy – Kulczyński-szakadék (2221 m) a piros jelzésen 45 perc.
Kulczyński-szakadék – Gąsienica-Fagyott-tó (1788 m) a fekete, zöld, sárga jelzésen 1 óra.
Gąsienica-Fagyott-tó – Gąsienica-Fekete-tó (1624 m) a kék jelzésen 35 perc.
Gąsienica-Fekete-tó – Murowaniec menedékház (1500 m) a kék jelzésen 25 perc.
Murowaniec menedékház – Király-púpi-nyereg (1499 m) a kék jelzésen 25 perc.
Király-púpi-nyereg – Kuźnice (1025 m) a kék vagy sárga jelzésen 1 óra 15 perc.
Teljes menetidő felfelé 9 óra 30 perc.
Az útvonal nehézsége: nehéz.

Forrás és fotó: http://portaltatrzanski.com
Hirdetés
Hirdetés