A Tátra nem csak fenséges és gyönyörű, de néha veszélyes és
alattomos is. Tudják ezt a hegyimentők is, akiknek emiatt több, nem mindennapos
beavatkozást kell végrehajtaniuk. A hegység északi oldalán dolgozó lengyel
hegyimentők néha nagyon megizzadnak, többségében furcsa esetek következtében.
Ha pl. a Tátrában kígyómarás éri az embert, nagyon fontos megjegyezni, hogy a
kígyó milyen nagy volt, mivel a kígyó mérete jelzi a méreg erejét. „Minden
attól függ, hogy a kígyó kicsi vagy nagy méretű, a megmart személy szenved-e
valamilyen allergiában, és hogy milyen gyorsan terjed szét a méreg a
szervezetben” – mondta Tomasz Wojcowchski hegyimentő.
Egy másik baleset sérültje kicsit komolyabb sérüléseket
szenvedett, amikor is két fiatal turistát, útban az egyik hegycsúcsra lehulló
kövek találtak el. A lehulló köveket valószínűleg elővigyázatlan turisták, vagy
esetleg arra járó zergék indították el. Az egyik turista a lábán, a másik a
fején szenvedett súlyos sérüléseket. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy kis
méretű kövek találták el őket, máskülönben akár tragikusan is végződhetett
volna az eset. „A lehulló köveket elindíthatják a zergék, lesodorhatja a
felettünk folyó víz, vagy akár az emberek, akik az ösvény felettünk lévő részén
járnak” – mondta Dominik Michalik hegyimentő.
A Tátrában sok turista számára az ott élő állatok jelentenek
hatalmas vonzerőt. Ha azonban a turistaúton medvével találkozunk, az akár
veszélyes is lehet. A Hegyi Mentőszolgálat (HZS) adatai szerint medvével
történő találkozás miatt nem sok esetben kell közbeavatkozniuk, ennek ellenére
a turisták a turistautakon viszonylag gyakran találkozhatnak medvékkel. A
medvével történő találkozásról nem csak a hegységbe látogatók, de a Tátra
szlovák oldalán élők is bőséges tapasztalattal rendelkeznek. „Egy nősténnyel és
két kölykével történő találkozás a települések utcáin sokkot válthat ki az
emberből, hiszen mindenki félti az életét” – mondta el egy helyi lakos. „Első
és legfontosabb, hogy kerüljük a szemkontaktust, majd diszkrét módon, hirtelen mozdulatok
nélkül fokozatosan távolodjunk el a medvétől ellenkező irányban” – mondta Miroslav
Brezovský, a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) munkatársa.
Augusztus közepén, egy szokásos hétköznap reggel, hajnali 3
óra előtt öt lengyel turista kérte a hegyimentők segítségét a Magas-Tátrában.
Eredetileg a Gerlachfalvi-csúcsra indultak, de a visszaút során eltévedtek. Nem
szenvedtek ugyan sérüléseket, de önállóan nem tudták folytatni az ereszkedést.
Az információk szerint még hétfőn, késő délután jutottak fel a Tátra
legmagasabb csúcsára, de mivel nem ismerték a terepet, tudatlanságukból
kifolyólag rossz irányba kezdték meg az csúcsról történő leereszkedést. „A
lengyelek könnyebb magashegyi terepről egyszer csak nehéz hegymászóterepre
jutottak. Ha nem kérnek segítséget, akár közvetlen életveszélybe is kerülhettek
volna” – mondta Jozef Janiga, a HZS vezetője. A lenygelek úgy gondolták, hogy a
Gerlachfalvi-csúcsról a Batizfalvi-főszakadékon keresztül ereszkednek le, de
akaratukon kívül egy nagyon kitett hegymászó terepre kerültek, amelyről kötél
és megfelelő hegymászó felszerelés nélkül nem lehetett továbbjutni. Hat
hivatásos hegyimentő indult a segítségükre, akik a Batizfalvi-tó közelében
röviddel hajnal előtt a terep nehézségei miatt kérték a helikopter segítségét.
A viharos szél miatt a pilóták nem merték megkockáztatni a csörlő alkalmazását,
ezért le kellett szállniuk a Batizfalvi-tó közelében. A hegyimentők ezután
gyalogosan mentek fel a Gerlachfalvi-csúcsra, és onnan közelítették meg a bajba
jutott lengyeleket. Ezt követően kötéltechnika segítségével visszajuttatták a
turistákat a csúcsra, majd immár együtt ereszkedtek le a Sziléziai-házhoz. A
mentés miatt a bajba került lengyel turistáknak valószínűleg mélyen a zsebükbe
kell majd nyúlniuk, a mentési költségeket balesetbiztosítás hiányában ugyanis saját
zsebből kell, hogy kifizessék. A hegyimentők az eset kapcsán arra
figyelmeztetnek, hogy a Gerlachfalvi-csúcsra nem vezet jelzett turistaút, ezért
turisták csak hegyivezető kíséretével látogathatják a csúcsot. A szabályszegők
megsértik a TANAP Látogatási rendjét, amely a nyilvánosság részéről már hosszú
ideje heves bírálatok tárgyát képezi, emiatt a szakemberek annak módosítását
készítik elő. Ugyanakkor a TANAP igazgatósága tárgyalásokat folytat a Hegyi
Mentőszolgálattal arról, hogy súlyosabb büntetéssel szankcionálják a tilalom
megszegőit. „Azok, akik megszegik a jelzett turistautakon kívül történő
közlekedésre vonatkozó tilalmat, a természet védelméről szóló törvény egyes
rendelkezéseit” – mondta Pavol Majko, a TANAP igazgatója. Azt szeretnék elérni,
hogy a tilalom megszegőit a Járási Hivatalok, vagy a Környezetvédelmi Hivatal
által kiszabott pénzbírsággal legyenek büntethetők, de legsúlyosabb
büntetésként a házi őrizet is szerepel a készülő törvénytervezetben.