A Magas-Tátra legmagasabb csúcsa, a
Gerlachfalvi-csúcs egy, a főgerincből délkeleti irányban elágazó mellékgerincen
található. Északi szomszédja a Hátsó-Gerlachfalvi-csúcs, amelytől a
Tetmajer-horhos választja el. A gerinc dél felé a Kis-Gerlachfalvi-csúcs felé
folytatódik, amelyből aztán kettényílik, kialakítva így a Gerlachfalvi-katlant.
A csúcs két nagy völgy, a Felkai-és a Batizfalvi-völgy fölött emelkedik. A
Gerlachfalvi-csúcs egyrészt magassága, másrészt szép kilátása, valamint könnyű
megközelíthetősége miatt rendkívül népszerű a hegymászók körében. A
legnépszerűbb felmeneti útvonal a Felkai-völgyből a Gerlachfalvi-próbán át
vezet, a lemenetel pedig a Batizfalvi-völgy felé a Batizfalvi-próbán át
történik, amely nem más, mint hágcsókkal és láncokkal biztosított sziklafal.
Felmenet
a Felkai-próbán keresztül:
Nehézsége:
felmenet a meredek, sziklás hegyoldalon. Jó lépések és fogások, de néha szükség
van erős kézre. Az útvonalon vannak erősen kitett helyek illetve nehezebb
szakaszok (nedves kémények, stb.). A lépések és fogások nem mindig ideálisak.
A Sziléziai-háztól a zöld jelzésen
indulunk felfelé a Felkai-völgyben. Átmegyünk az Örököseső alatt, majd amikor a
völgy következő szintjére jutunk, átkelünk a patakon, és a jelzés nélküli, de
jól kijárt úton megkezdjük az átlósan felfelé vezető szerpentinezést a
Virágoskert-torony fala alatti széles vályú irányába. A vályú szájában találjuk
a kb. 15 méter magas Gerlachfalvi-próbát, ahol láncok és kapcsok segítik a
feljutást (1. ábra). Következik egy kényelmes felmenet a Katlan-rés felé,
amelynek során mindig a szakadék közepén található vályú jobb oldalán kell
haladni. A Katlan-résben kezdődik a túra igényes része, mivel a
Gerlachfalvi-katlan feletti traverzálás viszonylag bonyolult, nagy figyelmet
követel (2. ábra). A Katlan-résből néhány métert átlósan megyünk az ösvényen,
majd keresztezünk egy sziklabordát (a kitett részeken acélfogantyúkkal). Ezután
további 4 sziklaborda következik. A vályú törmelékén felmegyünk a Kis-Gerlachfalvi-csúcs
alá, ahonnan első alkalommal pillantjuk meg magát a Gerlachfalvi-csúcsot.
Lefelé haladunk a gerincen, majd egy meredek emelkedőn megyünk addig a pontig,
ahol egy ferdén álló szikla egy ablakot képez (3. ábra). Innen egy ferde rámpán
leereszkedünk egy katlanszerű bemélyedésbe, ahonnan ismét néhány sziklaborda
következik, míg végül megérkezünk a Batizfalvi-főszakadékba. Innen két
lehetséges útvonalon juthatunk fel a csúcsra. Mivel a 2-es számú útvonalon
láncok segítik a haladást, és a hegyi vezetős partik erre szoktak leereszkedni,
inkább az 1-es számmal jelölt útvonalon folytassuk az utat a Felső-Gerlachfalvi-kapu
felé, majd onnan a gerincen a Gerlachfalvi-csúcsra (4. ábra).
Az útvonal meglehetősen nehéz és
időigényes, ezért végigjárásához mindenképpen jó erőnlét és egy, az útvonalat
ismerő személy (pl. hegyi vezető) jelenléte szükséges. Soha ne vágjunk bele
ebbe a mászásba rossz időjárási körülmények és korlátozott látási viszonyok
között. A tájékozódást segítő jelzések fontos támpontot jelentenek, ezeket a
hegyi vezetők helyezték el a kitett részeken. A sziklákon időnként láthatóak az
egykor zöld jelzés maradványai. Hétvégéken, különösen jó idő esetén ezen az
útvonalon sok vezető mozog az ügyfelekkel, ez jelentősen megnöveli a balesetek
kockázatát (és a személyes összetűzéseket…).
Lemenet
a Batizfalvi-próbán át
Nehézsége:
hasonló, mint a felmenet során.
A Gerlachfalvi-csúcsról a
Batizfalvi-főszakadék nevű, láncokkal biztosított felső vályújában kezdjük meg
a leereszkedést. A Batizfalvi-próbáig tartó ereszkedés útvonalát egyértelműen
meghatározza a Batizfalvi-főszakadék, amelyben jól láthatóan kanyarog az ösvény
(tartózkodjunk a főszakadék bal oldalán). A főszakadék a Batizfalvi-lejtő
fölött hirtelen véget ér, hiszen utunkat állja egy függőleges sziklafal. Ez a
Batizfalvi-próba. Itt balra fordulunk, és megtaláljuk a hágcsókat és láncokat.
Ezek levezetnek minket egy katlanba, amelynek továbbra is a bal oldalán maradva
újabb láncok következnek, amelyek a Batizfalvi-völgybe vezetnek. Az útvonal
továbbra is a völgy bal oldalán a Batizfalvi-tó irányában folytatódik. A tótól
aztán a Felső turistaúton juthatunk vissza a Sziléziai-házhoz.
Megjegyzés:
A túra útvonala a jelzett turistautakon kívül
vezet. Az elágazások
és az útvariánsok miatt hivatalosan csak hegymászás keretében, a Tátrai Nemzeti
Park (TANAP) látogatási rendjében foglaltak szerint járható végig. Ezen az
útvonalon jogszerűen csak hegyi vezetővel, vagy magashegyi tanfolyam keretében
hegymászó oktatóval közlekedhetünk. Hegymászók, hegymászó egyesületek tagjai is
feljuthatnak a csúcsra, de csak abban az esetben, amennyiben túrájuk
hegymászótúra jellegű.
