140 évvel ezelőtt, 1873. március
11-én született ifj. dr. Guhr Mihály (1873-1933) orvos, a Basedow-kór európai
hírű tudósa, a tüdőbaj szakorvosa, 1897-től Tátraszéplak főorvosa. 1907-ben
Tátraszéplakon szanatóriumot építtetett a tüdőbaj, a Basedow-kór, az asztma és
más betegségek gyógyítására. A klimatoterápia nagy szorgalmazója, propagátora,
szenvedélyes turista, hegymászó és síző volt, sokéves közéleti tevékenységével
jelentősen hozzájárult a turizmus, majd 1908-tól a sí- és bobsport fejlődéséhez
is. Az 1890-es években hordódongákon kísérelte meg először Tátraszéplakon a
síelést, Jordán Károly társaságában már 1902-től több sítúrát tett.
Később a
svájci Davosban próbálkozott, 1906-ban pedig Norvégiába utazott a síelés
elsajátítására. A Magyar Sí Klub és a Magyar Síszövetség megalapítója, az első
magyar síbajnokság, majd 1910-ben az első magyarországi nemzetközi síverseny
rendezője Tátraszéplakon. 1913-tól az első hegyimentő szervezet, a Tátrai
Önkéntes Mentő Bizottság (TÖMB) elnöke, részt vett hegyimentésekben,
hegyivezetők és a menedékházak gondnokai számára elsősegély tanfolyamokat
tartott. 1918-ban a Magyar Turista Szövetség és a Magyarországi Kárpátegyesület
társelnökévé választotta. 1922-1933 között a Karpathenverein tiszteletbeli
elnöke, tevékenykedett a hegyivezető bizottságban is. Szoros baráti kapcsolatot
tartott fenn a lengyel turistákkal, hegymászókkal és síelőkkel. Sokrétű
tevékenységéről főleg németül, de magyarul és szlovákul is publikált.
1923-ban Guhr Mihály a Karpathenverein
segítségével a Sziléziai-házhoz vezető úton, a Felkai-patak partján építette
fel az egyre népszerűbbé váló síugrók kiszolgálására a Guhr-sáncot, mely sokáig
a Magas-Tátra legszebb síugrósánca volt. Elsősorban a versenyzők és a nézők
kiszolgálása céljából, de a nyári turistákra is gondolva a síugrósánc mellé
1926-ban egy menedékházat is építettek, amit Guhr-kunyhónak neveztek el.
Az I. világháború után, 1922-ben
Guhr Mihály vette elő ismét az eredetileg a Nagyszalóki-csúcsra tervezett
meteorológiai obszervatórium többször talonba tett tervét. A Karpathenverein
részletes tervet dolgozott ki az obszervatórium felépítésére, amely szerint
Tátraszéplakról a Felkai-tó – Virágoskert-torony – Gerlachfalvi-csúcs útvonalon
épült volna ki a kötélpálya. Bár a terv látszólag elnyerte a magasabb körök tetszését,
az illetékes csehszlovák minisztérium akkor már a Lomnici-csúcsban mint új
helyszínben gondolkodott, és ezzel a korábban a Nagyszalóki-, majd később a
Gerlachfalvi-csúcsra tervezett obszervatórium gondolata végleg lekerült a napirendről.
1927-ben megvásárolta, majd a
Karpathenverein-nek adományozta a Tarajka melletti Szószéken a leégett Tarpatakfüredet,
az egykori Rózsa és Tarpatak szálló területét. A Karpathenverein a telken új
menedékházat épített, melyet 1934-ben nyitottak meg és Guhr-menedékháznak
(Guhrova chata, Schronisko Guhra, Dr Guhr Jugendheim und Turistenhaus) neveztek
el. Ezt a menedékházat 1946-tól Bilík-menedékház néven ismerjük.
