A szlovákokat nagyon, másokat talán kevésbé lepett meg a
lengyelek döntése a zakopanei sífelvonók privatizációjáról. A sokáig egyedüli
pályázó, a Szlovákiában több sípályát üzemeltető TMR (Tatry Mountain Resorts) nevű pályázót a lengyelek nem
engedték a következő fordulóba, így nem kerülnek szlovák kézbe a helyi liftek. Érdekes
fordulatot vett tehát a régóta húzódó történet. A veszteségekkel küszködő Lengyel Államvasutak
az előző évtizedek örökségét szerette volna a rendbe hozni.
Régi szokás
szerint a vasúthoz tartozik a legtöbb zakopanei sílift üzemeltetése, a vasút
saját cégén, a Lengyel Kötélvasút Társaságon (PKL) keresztül. A PKL ugyan
nyereséges, de a lengyel vasút nem, és az értékesítéssel nemcsak a főprofilhoz
nem tartozó tevékenységtől szabadulhatnának meg, hanem a privatizációból befolyó
pénz is jól jönne az adósságok csökkentésére. 2011 nyarán dőlt el, hogy a PKL-t
privatizálják, és bár osztrák érdeklődőkről is lehetett hallani, de a szlovákokon kívül igazán senki sem érdeklődött. Szlovák részről az ország legnagyobb
turisztikai vállalkozása, a TMR nyújtotta be ajánlatát. A TMR komoly név a
szakmában, az Alacsony- és a Magas-Tátrában számos síterepet (Tátralomnic,
Csorba-tó, Jasná stb.), szállodát és aquaparkot is üzemeltetnek. Érdeklődésük a
Magas-Tátra lengyel oldala iránt természetesnek mondható.
A tender határideje már tavaly lejárt volna, de a
szlovákokon kívül senki sem pályázott, így a lengyelek kénytelenek voltak
rádöbbenni, hogy így könnyen szlovák kézbe kerülhetnek a felvonóik. A pályázat
határidejét meghosszabbították a tavalyi év végéig, és nekiláttak hazai cégeket
keresni és összeállítani a pályázatokhoz. A pályázat előminősítési eredményét,
vagyis annak a hat pályázónak a nevét, akik továbbjutottak a következő körbe, február
elején jelentették be. Nagy meglepetésre a szlovák cég nem volt a
továbbengedett hat pályázó között. A szlovákok természetesen teljesen
ledöbbentek a hírtől. Pályázatukat közösen adták be négy, a Lengyel-Tátrában
található önkormányzattal, szerintük messze ez volt a legerősebb pályázat, és
ők az egyetlenek, akik legalább tapasztalattal rendelkeznek a síterep
üzemeltetés területén.
A dolog pikantériája, hogy a TMR tavaly októberben
bejegyeztette magát a varsói tőzsdén, bedobta a közös rendezésű 2022-es téli
olimpia ötletét is, még egy alagút fúrását is megpendítették Csorba-tó és a
lengyel rész között, vagyis komoly offenzívát indított Lengyelország irányába.
A szlovák-lengyel közös rendezésű olimpia sorsa ezután érdekes téma lesz majd,
hiszen a lengyelek az egész szlovák Tátrát uraló céget, akik nélkül nem lehet
közösen pályázni, már az elején kipenderítették, így nem lehet konkurencia a
hat továbbjutatott lengyel cégnek. A privatizáció tehát a szlovákok nélkül
folytatódik. A helyiek nagyon remélik, hogy a győztes tényleg komoly
fejlesztésekbe fog majd, mert a szlovák oldal (Poprád és Jasná) már eddig is
túl sok lengyel síelőt csábított el a zakopanei állapotok miatt.