Henryk Serda, a Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) pilótája vezette azt a helikoptert, amely 2003. január 29-én szenvedett
balesetet Zakopane közelében. A helikopter a Tengerszem-csúcs alatt történt
emlékezetes lavinabaleset másnapján a baleset túlélőit szállította,
amikor a Gąsiencia-Fekete-tó fölött leállt az egyik motorja. 8 perccel később, Murzasichle
fölött leállt a másik motor is, és csak a tapasztalt pilóta lélekjelenlétének
köszönhető, hogy nem történt újabb tragédia.
A pilóta ugyanis
kényszerleszállást hajtott végre egy vidéki épület mellett, amelyben egy 35 fős
varsói diákcsoport tartózkodott. A helikopter a kerítésen állt meg, a gép farka
a földbe csapódott és eltörött, károsodott a propeller és az egyik forgólapát.
A légi baleseteket kivizsgáló bizottság álláspontja szerint
az adott körülmények között ez nagyon jól sikerült leszállás volt, ugyanakkor a
Légi Mentőszolgálat vezetése azt állapította meg, hogy a pilóta megsértette a
légi közlekedés szabályait, ezért elbocsátotta állásából. Az ügyészség
gondatlanságból okozott károkozással vádolta meg a pilótát, amiért akár 3 évi
szabadságvesztéssel is büntethető lett volna, a bíróság azonban felmentette őt,
többek között hegyimentős kollégái vallomása alapján. Henryk Serda 2005.
februárban, több mint 2 év után ülhetett be újra a Sokól helikopter
pilótaszékébe.
A tapasztalt TOPR-pilóta egy korábbi interjúban elmondta,
hogy még soha nem járt a Tengerszem-csúcson, ahogy a Giewonton sem. Több
százszor elrepült felette, de a csúcsán még soha nem járt ott, részben azért,
mert ott mindig rengetegen vannak, részben pedig azért, mert nem számít túl
lelkes természetjárónak. Soha nem járt turistaként Zakopanéban (több mint 50
éve Krakkóban él), járt viszont a Volovecen és a Rét-hegyen a Nyugati-Tátrában.
Jobban szeret a Nyugati-Tátrában túrázni, mivel a Magas-Tátra túlságosan magas
és túl meredek számára. Mindazonáltal mindig megcsodálja a gerinceken, a
csúcsokon és hágókon túrázó embereket, akik felé fordítják a fejüket, amikor
elrepül felettük.
Bár a családjában senki nem repült, már gyermekkorában
érdekelte a repülés, az óvodában fából faragott repülőgépeket készített.
1962-ben jelentkezett a krakkói repülőklubba. Vitorlázórepülő szeretett volna
lenni, de mivel túl későn jelentkezett, nem volt már hely, így ejtőernyős lett.
Később aztán átkerült a vitorlázórepülőkhöz, ahol repülni kezdett. A
katonaságnál is repülősként szolgált, majd leszerelése után, 1973-ban
jelentkezett repülős képzésre, ahol 5 évvel később kereskedelmi pilóta vizsgát
tett. Ezután azonnal az egészségügyi repülés iránt kezdett érdeklődni.
1980-ban tett helikopterpilóta vizsgát, ezután párhuzamosan
repült repülőgéppel és helikopterrel, szükség szerint. Szállított betegeket,
vért, gyógyszert, transzplantált szerveket, kórházak közötti mentőjáratokat
vezetett. 1982-ben kezdett el a hegyekben repülni, majd 25 évet dolgozott a
légimentésben, közel 4.000 órát repült, egészen a Murzasichle mellett 2003.
januárban történt emlékezetes balesetig.
Egy pilóta, aki megmentette néhány diák és hegyimentő
kollégái életét. Henryk Serda 2 év szünet után 2005-től ismét a
Lengyel-Tátrában dolgozó hegyimentők helikopterével repül, a Mentőszolgálat egyik
legtapasztaltabb pilótájaként.
