![]() |
| Alsó- és Felső-Tarianszkó-tó |
A napjainkban elfogadott
hivatalos adatok szerint a Tátra legmagasabban fekvő tava a 2157 méter
tengerszint feletti magasságban található Kék-tavacska (Modré pleso) a
Kis-Tarpataki-völgy felső részén fekvő Kis-Nyereghágó-völgyecskében. A neves
lengyel kalauzíró, Władysław Cywiński
Lengyelországban folyamatosan megjelenő (magyarra már lefordított, kiadás előtt
álló) Tátra-kalauzának 14. kötetében azonban azt olvashatjuk, hogy a Tátra
legmagasabban fekvő állandó vízgyűjtője a Terianszkó-lapályon (Terianska
roveň) található Terianszkó-kád (Terianska vaňa).
Ennek tengerszint feletti
magassága kb. 2210 méter, mérete 10x1 méter, legmélyebb pontja pedig 0,5 méter.
A szerző rögtön megjegyzi, hogy szinte hallja a nyelvőrök felháborodását e név
hallatán, a kád ugyanis semmiképpen sem népi eredetű földrajzi név. Ennek
ellenére biztos benne, hogy ha egyszer egy nyelvész eljutna erre a helyre, ezt
a tavacskát bizony ő is egy kádhoz tudná hasonlítani.
A Terianszkó-szemek hat apró tóból
álló csoportja a Nefcer-völgy (Nefcerka) felső részén, a Terianszkó-lapályon (Terianska
roveň) található. A legnagyobb tavacska kb. 2205 méter magasságban található,
mérete 30x10 méter, mélysége pedig 1 méter. A Terianszko-kád tömör,
kipolírozott kőtömbök között fekszik, és évek során (2000-től 2007-ig) végzett
megfigyelések alapján állandó vízgyűjtőnek tűnik. Amennyiben ez megállja a
helyét, akkor nem a Kék-tavacska, hanem a Terianszko-kád a legmagasabban fekvő
tátrai tó, melynek csak a Felső-Batizfalvi-lapályon (Vyšná batizovská roveň)
található Batizfalvi-szemek (Batizovské oká) lehet a vetélytársa. A nagyjából
hasonló magasságban fekvő Téry-tavacska (Baranie pliesko) teljes bizonysággal
csak időszakos állóvíz, így ebben a versengésben nem jöhet szóba.
Forrás: Władysław Cywiński: A Tátra; 14. kötet – Triumetal-gerinc (fordította:
dr. Futó Endre)
