A Tátrai Nemzeti Park (TANAP) elveszítheti
legértékesebb védett növényeit. A betűzőszú által okozott természeti csapás
egyre aggasztóbb méreteket ölt. A TANAP Állami Erdészet adatai szerint csak az
elmúlt évben mintegy 200 ezer fa száradt ki a kártevő pusztításának
következtében. Az érintett terület nagysága kb. 650 hektár, és már 1500 méter
tengerszint feletti magasságban is károsodtak erdőrészek. A legtöbb elszáradt
fa a Bélai-Tátrában, a Jávor- és a Poduplaszki-völgyben található.
A
Magas-Tátra központi részén, Felsőhági és a Késmárki itató közötti területen
mára csak kisebb zöld szigetek maradtak az egykori összefüggő erdők helyén,
ezek többnyire vörösfenyőkből és más lombhullató fából állnak. A lucfenyő erdők,
amelyek ezen a magasságon kiterjedt területeket foglaltak el, a TANAP kutatásai
szerint szinte teljesen kipusztultak. Ugyanezt tapasztaljuk a Csendes- és a
Kapor-völgyben is, az egykor zöldellő lucfenyőerdők helyén csak kiszáradt fákat
láthatunk. Az elmúlt évben a legjelentősebb károk a Nefcer-völgy luc- és
cirbolyaállományában keletkeztek. A szakemberek kiemelik, hogy a betűzőszú
kártevése következtében bekövetkező elszáradás eddig teljes egészében
megkímélte a Fenyves-tavi-völgy természetes erdőit. Ebben a magasságban a
természetes regenerálódás lassú folyamat, ezért az értékes ősi vegetáció
helyreállítása hatalmas feladat elé állítja a szakembereket, az erdők eredeti
állapotának visszaállítása akár egy évszázadig is eltarthat.
A betűzőszú által okozott természeti
csapás az elmúlt 5 évben mintegy 7300 hektár erdőt tett tönkre, a 2004.
novemberi szélviharban károsodott erdőterület nagysága pedig ezen túl további
8737 hektár. A TANAP Állami Erdészet szóvivője kiemelte, hogy a természeti csapás
a nemzeti park legértékesebb védett növényeit, így a Kriván tömbje alatti
cirbolyaerdőket is veszélyezteti, amelyet az erdészek generációk óta a Kárpátok
gyöngyszemének neveznek.
