A
Tátra csúcsai évente több tízezer látogatót vonzanak, de nem mindenki elégszik
meg a kijelölt túraútvonalakkal, és inkább azokat a csúcsokat választja, ahová
a szabályok szerint csak hegyivezető kíséretében vagy speciális igazolvány
(vagyis hegymászó igazolvány – a szerk.) birtokában juthat fel.
Michal
Gerčák, a Szlovák Köztársaság Hegyi Túravezetők Országos Szövetsége Technikai
Bizottságának elnöke szerint azonban az igazolvány sem garancia arra, hogy a
túra komplikációk nélkül lezajlik majd. Ezt bizonyítják a Hegyi Mentőszolgálat
(HZS) statisztikái – 2019 júniusához és júliusához képest idén
megháromszorozódott a vezető nélkül túrázó hegymászókkal kapcsolatos
beavatkozások száma.
Az
emberek túlbecsülik képességeiket, nincs elég tapasztalatuk, vagy egyszerűen
csak azt mondják, hogy nem akarnak fizetni egy hegyivezető szolgáltatásaiért.
Miroslav Žifčák, a HZS magas-tátrai részlegének vezetője szerint azonban nagyon
veszélyes a saját hibáinkból tanulni. Ennek bizonyítéka, hogy a Tátrában az év
eleje óta regisztrált halálesetek többsége hegymászó túrákkal kapcsolatos
Illegális
hegyivezetők a Tátrában
Szlovákiában
a kijelölt turistautakon kívül hegyivezetővel, hegymászó oktatóval, hegyi
túravezetővel vagy egy hegymászó egyesület tagjaként mozoghatunk. A nemzeti
park látogatási rendje pontosan meghatározza, hogy melyik kategória milyen
területeken és milyen nehézségű útvonalakon mozoghat.
Hegymászó
túrára – mint pl. a Gerlachfalvi-csúcs (Gerlachovský štít) vagy a Lomnici-csúcs
(Lomnický štít) kizárólag okleveles hegyi vezető vezetheti az ügyfeleket. A Hegyi
Mentőszolgálatról szóló törvény szerint az ilyen személynek olyan egyesület
vagy külföldi jogi személy által kiállított bizonyítvánnyal kell rendelkeznie,
amely tagja a Hegyi Túravezetők Nemzetközi Szövetségének (UIAGM/IFMGA).
Sajnos
azonban nem minden hegyivezető rendelkezik ilyen engedéllyel, aki a Tátra
legmagasabb csúcsaira kalauzolja az ügyfeleket. „Vannak önjelölt hegyivezetők,
akiknek nincs engedélyük. Lengyelországból jönnek, ahol más szabályok vannak,
és azt hiszik, hogy itt is ugyanazok a szabályok érvényesek. Itt azonban jogi
akadályok és az Európai Bizottság előírásai is léteznek. Természetesen
szlovákok is vezetnek illegálisan” – magyarázza Michal Gerčák. Szerinte a „fekete”
hegyivezetés azért virágzik Szlovákiában, mert a területen nincs ellenőrzés.
Az
engedély listája és modellje
Ha az
ügyfél biztos akar lenni abban, hogy minősített hegyivezető szolgáltatásait veszi
igénybe, ellenőrizheti, hogy a neve szerepel-e a Hegyi Túravezetők Országos
Szövetségének listáján, de az egyes hegyivezetők képesítését a helyszínen is
megtudhatja. „A Tátrában a menedékházakban és a felvonók közelében ki van
függesztve a nemzetközi hegyivezetői igazolványok mintája, ennek köszönhetően
az ügyfél könnyen ellenőrizheti, hogy a hegyivezető rendelkezik-e a szükséges
engedéllyel” – mondja Michal Gerčák. Egy ilyen túra ára egyéni, amely a
terepviszonyoktól, a körülményektől, a túra hosszától és az évszaktól függ,
általában 300 és 400 euró között mozog. Például a Gerlachra egy hegyivezető
nyáron három embert vezethet, havas körülmények között azonban csak kettőt. „A
téli síalpinista vagy sítúrákra hat embert vezetünk” – tette hozzá.
Hogyan
mérjük fel az erőnket
Különösen
a kezdők néha nem tudják felmérni, milyen nehéz lehet megmászni a Tátra legmagasabb
csúcsait. Gerčák szerint a klasszikus tátrai gyalogtúrák megfelelően próbára
teszik az ember képességeit. „Ha a Tengerszem-csúcs (Rysy), a Kriván (Kriváň)
vagy a Fehér-tavi-csúcs (Jahňací štít) megmászása az útjelző táblán látható idő
alatt sikerül, akkor készülhetünk olyan klasszikus csúcsokra, mint a Gerlach, a
Bibircs (Bradavica) vagy a Sátán (Satan)”.
Ha nem
sikerül tartani a szintidőket, és lassabban teljesítjük a túrát, akkor a
hegyivezető azt javasolja, hogy válasszunk inkább egy könnyebb mászást. Ilyen
pl. a Lomnici-nyereg (Lomnické sedlo) és a Lomnici-csúcs (Lomnický štít)
közötti útvonal, melyet még a gyerekek is képesek teljesíteni. „Azt javaslom,
hogy a gyerekek 10-12 éves kortól kezdjenek hegyet mászni. Nincs alsó korhatár,
de jó, ha a gyereket tényleg érdekli a túra”.
Túrára
készülve nem szabad megfeledkezni a megfelelő felszerelésről – cipő, ruházat,
és arról sem, hogy fizikailag megterhelő, nagy szintkülönbséggel járó
hegymászás vár ránk. „Fontos, hogy jó formában érkezzünk – mind aktuálisan,
mind egészségesen. Előfordult olyan is, hogy az ügyfelek egy héttel a Covid
után jöttek, amikor légzési problémáik vannak és megemelkedett a szívverésük” –
figyelmeztet a hegyi vezető.
Hat
haláleset az év eleje óta
Azok a
turisták, akik tagjai a Szlovák Hegymászó Szövetségnek, és rendelkeznek tagsági
igazolvánnyal, egyedül is közlekedhetnek a jelzett turistautakon kívül és a
mászóutakon, Gerčák szerint azonban az igazolvány nem mindig garancia arra,
hogy az illető valóban tapasztalt. „Régen a hegymászó tanfolyam elvégzése után
kaptunk igazolványt. Ma már az interneten is lehet ilyet rendelni” – jellemzi a
jelenlegi helyzetet. A hegyivezető szerint aki egyedül akar mászni, annak
tudnia kell, hogyan kell bánni a kötéllel, hogyan kell olvasni a falrajzot, a
falat, hogyan kell mászni, biztosítani, és egy rögtönzött mentésre is képesnek
kell lennie a terepen. A gyakorlatban azonban előfordul, hogy minimális
tapasztalattal rendelkező turisták a nagy kihívást jelentő túrákat választják.
Ez legjobb esetben a Hegyi Mentőszolgálat beavatkozásával, rosszabb esetben
halállal végződik. Azt, hogy egyre több turista indul önállóan hegymászó
túrákra a Tátrában, a statisztikák is bizonyítják. A helyi hegyimentők
vezetője, Miroslav Žifčák szerint 2022 júniusában és júliusában 2019-hez képest
megháromszorozódott a nem jelzett turistautakon valamint a magashegyi és
mászóterepen végrehajtott beavatkozások száma, és a hegyimentők által mentett
turisták többségének van hegymászó igazolványa. „A 2022 eleje óta feljegyzett
hét haláleset közül hat ilyen útvonalakon történt” – tette hozzá Žifčák.
Ebben
az esetben nem érdemes a saját hibáinkból tanulni, és nehéz, kitett terepen első
tapasztalatokat szerezni. Nemcsak a sérülés- vagy halálveszély miatt, hanem
azért is, mert a Hegyi Mentőszolgálat mentőakciói nem ingyenesek. Ha a mentett
személy rendelkezik a szükséges biztosítással és megfelel a biztosítási
szerződés feltételeinek, a költségeket teljes egészében vagy nagy részben fedezi
a biztosító. Enélkül viszont közvetlenül a mentett személy címére érkezik a
számla. Žifčák szerint a mentés összege attól függ, hogy milyen technikát
alkalmaztak, hány mentőt vezényeltek ki és mennyi ideig tartott a beavatkozás. Ez
több száz eurótól kezdődik, de több ezerre is felkúszhat.
