2022. január 11., kedd

A HZS elemezte a lengyel turisták halálos balesetét

2022. január 7.
Nem sokkal éjfél előtt a lengyel Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (TOPR) értesítette a szlovák Hegyi Mentőszolgálatot (HZS) három eltűnt lengyel állampolgárságú személyről, akiknek az információk szerint a Batizfalvi-próbán (Batizovská próba) keresztül a Gerlachfalvi-csúcsra (Gerlachovský štít) szeretett volna feljutni. Az információ olyan személytől származott, akinek szintén részt kellett volna vennie a mászásban, de a túra elején felmerült nézeteltérések és kétségek miatt már a Sziléziai-háznál (Sliezsky dom) elszakadt a csoporttól.
A HZS ügyeletese a rendőrség segítségét kérte a mobiltelefonok bemérésére, amely megerősítette, hogy a turisták még mindig a hegyen vannak. Az éjszaka folyamán a hegyimentők átvizsgálták a Batizfalvi-próba (Batizovská próba) és a Batizfalvi-völgy (Batizovská dolina) be- és kiszálló útvonalait, a Sziléziai-háztól a Batizfalvi-próbához vezető útvonalat, valamint a szomszédos utakat, parkolókat és hegyi szálláshelyeket.

2022. január 8.
Szombaton a reggeli órákban a Légi Mentőszolgálat (VZZS) segítségével folytatta a keresést a Batizfalvi-völgyben (Batizovská dolina) és a Gerlachfalvi-csúcs (Gerlachovský štít) nyugati oldalán, majd a Belügyminisztérium helikoptere is bekapcsolódott a keresésbe, amely a Felkai-völgyet (Velická dolina) vizsgálta át, ahol a telefonkészülékek felkutatására szolgáló felszerelésükkel a lengyel hegyimentők is bekapcsolódtak a keresésbe. Az egész napos kutatás ellenére a keresett személyeket sajnos nem sikerült megtalálni sem a be- és kiszálló helyeken, sem a Gerlachfalvi-csúcs környékén.
 
2022. január 9.
A délelőtti órákban a belügyminisztérium helikopterének segítségével, mobiltelefonos lokalizációs berendezésekkel és drónok segítségével folytatódott a keresés. A keresett személyeket a reggeli órákban a Kis-Gerlachfalvi-csúcs (Kotlový štít) déli fala alatt a levegőből történő észlelést követően találták meg, sajnos életjelek nélkül.
 
A Magas-Tátrában az elmúlt héten frontrendszerek váltották egymást, jelentős felmelegedést követően erősen lehűlt a levegő. A hótakaró az alacsonyabb magasságokban foltossá vált, míg közepes magasságokban a hó felszíne keménnyé vagy jegessé fagyott. A középes magasságú lejtők nagy részén néhány centiméter vastagságú kemény jégréteg alakult ki, a magasabban fekvő lejtőkön található hóréteg keményre fagyott. A Hegyi Mentőszolgálat által kiadott figyelmeztetések és a magashegyi túrázás körülményeiről szóló tájékoztatásban erre többször felhívták a turisták figyelmét.  A havas felületen történő mozgás ilyen körülmények között technikai, biztonság és a mozgáskoordinációs szempontból is nagy kihívást és kockázatot jelent, különösen a nagy meredekségű lejtőkön. Az ehhez hasonló körülmények a múltban súlyos sérüléssel és a halálos áldozatok számának növekedésével jártak együtt a hegyekben.
 
A kapott információk szerint a lengyel túravezető (Przewodnik Beskidzki, UIMLA túravezető) és két kliense a Batizfalvi-próbán át szeretett volna feljutni a Gerlachfalvi-csúcsra. Ismeretlen okból mégis a Felkai-próbán (Velická próba) vezető feljutási útvonalat választották, amelyet a Gerlachfalvi-csúcs nyári feljutási útvonalként használnak. Télen ezt az útvonalat nem használják, mert a meredek hómezőkön és sziklapadokon való átkelés során fennáll a zuhanás veszélye, különösen többszemélyes kötélcsapat esetében meglehetősen kedvezőtlenek a biztosítási lehetőségek. Miután felmásztak a Katlan-résbe (Sedlo pod Kotlom), egy sziklapadon történő kb. 50 m-es átkelés után eltűnt a nyomuk. Az ügyfelek és a túravezető holttestét a Kis-Gerlachfalvi-csúcs alatt találták meg a Gerlachfalvi-katlanban (Gerlachovský kotol). A hólejtőn való kb. 300 méteres zuhanás után a testek egy hókúpon álltak meg kb. 2160 m magasságban. A csoport kötélcsapatként haladt felfelé, egymástól kb. 7 méter távolsággal. Minden személy fel volt szerelve a szokásos téli hegymászó felszereléssel. A vezető olyan hágóvasat viselt, amely a terepviszonyok és a körülmények között nem volt alkalmas a biztonságos haladásra. Feltételezhető, hogy a kötélcsapat egy vagy több tagja megcsúszott, majd zuhanni kezdett. Az alkalmazott kötéltechnika ilyen terepviszonyok között valószínűleg nem tette lehetővé az egyén és az egész csapat megcsúszásának, esetleges megbotlásának és az azt követő esésnek a felfogását.
Forrás és fotók: https://www.hzs.sk

3 megjegyzés:

  1. Télen azért nem használják a Felkai próbát, mert sokkal egyszerűbb a Karcsmar folyósóban felmenni. Itt az egyetlen nehézség a folyosó alsó harmadában található, lényegében biztosíthatatlan szikla átmászása, ami kisebb hónál kint van. Lefele ezt át szokták ereszkedni. Egyébként egy valamennyire is gyakorlott mászónak nem okozhat gondot fenti max. II-es gerinc. A téli körülmények, fagyott havak, sokszor még gyorsabb és biztosabb haladást tesznek lehetővé, persze hágóvas, jégcsákány használatával. Az meg egy régi igazság, hogy csak akkor használunk kötelet, ha biztosítunk is. És valóban, télen a legegyszerűbb lejövetel a Batizfalvi próba, ami egy nem túl meredek hófolyosó. Az alján kell vigyázni, mert nem ér végig, a sziklákon van lánc meg pár lépcső.

    VálaszTörlés
  2. Végre egy közzétett HZS elemzés, ebből többet tanulhatunk, mint a kommentelt vélelmeinkből. A Bouquet által leirtakat csak azzal egésziteném ki, hogy kliensekkel ( vélhetően nem összeszokott party ) a legbiztonságosabb útvonalat célszerű választani.

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...