2020. június 22., hétfő

A Tátra vizuális (nem)látogatási rendje

A projekt készítője Jakub Rusnák, ez az oldal a saját amatőr projektje, amely minden bizonnyal tartalmazhat hibákat. Aki bármilyen hibát talál, észrevételeit küldje el az info@neporiadok.sk címre.
A projekt célja, hogy a TANAP tisztiviselői által összeállított, sokszor bonyolultnak tűnő látogatási szabályokat érthető vizuális formájúvá alakítsa.
A szerző szeretne rámutatni, hogy a jelenlegi szabályok sokak számára kevéssé ismertek, így pedig nem csak a látogatók, de a hazaiak is tudatosan figyelmen kívül hagyják azokat.
A projekt szerzője szerint ennek a tudatlanságnak köszönhetően a Tátrában nem érzékelhető a nyilvánosság nyomása arra vonatkozóan, hogy ezeket a szabályokat a hétköznapi sítúrázók vagy magashegyi turisták részére is kedvező irányban megváltoztassák.

A Tátra (nem)látogatási rendjének (Tatranský {ne}poriadok) használata
Válassza ki a menüből azt a sporttevékenységet, amelyet a Tátrában végezni szeretne. Az idővonalon állítsa be a dátumot, amikor ezt a sporttevékenységet csinálni szeretné. A térkép megmutatja az abban az időpontban legálisan látogatható útvonalakat, helyszíneket.
A szöveges magyarázat elsősorban a szlovák Tátrai Nemzeti Park (TANAP) szabályait tartalmazza, de a szerző a lengyel nemzeti park (TPN) szabályait és turistaútjait is megpróbálta feltérképezni.

Miért (nem)látogatási rend?
„A Tátra a tilalmak és korlátozások világa, amelyekkel valószínűleg nem lennék képes együtt élni. Svájci barátaim például nehezen értik meg, hogy bár a Poprádi-tónál és a Felkai-völgyben is egész télen nyitva tartó nagy szállodák vannak, de nincsenek sítúra útvonalak a környező völgyekbe”.
Alexander Luczy hegyivezető.
„A szufizmus egy szlovák védelmi ideológia, amelynek filozófiai alapja – a környezettel összefüggésben – az egyetemes polgári jogok célzott elnyomása a privilegizált egyének és a lakosság csoportjai számára”.
Rudolf Pado civil aktivista.
„A Tátrában (nem)látogatói rend van érvényben”.
Juraj Švajda – egyetemi tanár, volt TANAP természetőr.
Forrás és fotó: https://neporiadok.sk

1 megjegyzés:

  1. Talán kevesen tudják, hogy a cikkben említett Alaxander Luczy, azaz Luczy Sándor a régi Csehszlovákiában született és nőtt fel. Az 50-es, 60-as években együtt mászott a kor nagyjaival. Már az édesapja id. Luczy Sándor is jó nevű mászó volt, aki 1977-ben 77 éves korában(!) szenvedett halálos balesetet a Tátrában. Alexander fotós lett, jelenleg Svájcban él. Szerencsére a régi fotói elérhetőek, igazi ritkaságok egy valamikor volt világból.

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...