2019. április 15., hétfő

Peter Petras tovább harcol a Rainer-kunyhóért

A 71 éves Peter Petras a 90-es években önerőből állította helyre a Rainer-kunyhót (Rainerova útulňa), amely azóta keresett hely lett a Tátrába érkező turisták körében. Mindezek ellenére úgy tűnik, a Magas-Tátra egyik élő legendájának ismét harcolnia kell szeretett kunyhójáért. A Rainer-kunyhó a legrégebbi magashegyi menedékház a Magas-Tátrában. Első alkalommal önkéntesek mentették meg, akik az 1980-as években részlegesen helyreállították, megmentve így a teljes pusztulástól. Ezután továbbra sem használták, így az állapota a következő másfél évtizedben egyre csak romlott. „Egyszer árut vittem a Zakmovszky menedékházba (Zamkovského chata), és keresztben levágtam az utat a Rainer-réten (Starolesnianska poľana) át, ahol egy romos kis kőházon megláttam egy táblát, „Rainerova útulňa 1863” felirattal. Szinte azonnal megfogalmazódott a gondolta, hogy meg kell menteni és az embereknek hozzáférhetővé kell tenni ezt a történelmi épületet. 1998 nyarán megnyitottuk a kunyhót, amely azóta ikonikus hellyé vált” – meséli el szeretett menedékháza újkori történetének kezdetét Peter Petras. Az idős gondnok azóta szeretettel gondoskodik az ide érkező turistákról, a ház előtti tisztáson évente több alkalommal tartanak különféle rendezvényeket, a téli hószobrok ma már elválaszthatatlanok a Rainer-kunyhótól.
A bérlőnek öt évvel ezelőtt azonban aláírásgyűjtést kellett szerveznie a ház megőrzése érdekében, fennállt ugyanis a veszélye, hogy a TANAP Állami Erdészete a hatályos jogszabályoknak megfelelően, közbeszerzés keretében más bérlőt jelöl ki a kunyhó gondnokának. A közbeszerzés keretében ugyanis az volt az egyetlen kritérium, hogy ki fizet magasabb bérleti díjat a tulajdonosnak. A petíciót több mint 30 ezren írták alá, az azon a nyáron a szlovák gazdasági miniszter személyesen látogatott el a kunyhóba tájékozódni a helyzetről. A miniszter ígéretet tett a közbeszerzési törvény módosításának kezdeményezésére, különös tekintettel a Rainer-kunyhóval kapcsolatban. „Kormányzati kollégáimmal beszélgettünk erről a kérdésről, és rájöttünk, hogy az állami vagyon kezeléséről szóló törvény, melynek az lenne a feladata, hogy védje az állam vagyonát, ebben az esetben ellentétes érdekeket véd. Ebben a kérdésben megállapodtunk Petras úrral, mivel nagyra értékeljük azokat az erőfeszítéseket, melyet a Rainer-kunyhóért tett, amellyel jó hírét viszi a Tátrának” – mondta akkor a miniszter.
Ezt követően a TANAP Állami Erdészete 10 éves bérleti szerződést kötött a kunyhó üzemeltetőjével. Ez 5 évvel ezelőtt volt. „A bérleti szerződés félidejénél tartunk, és nyoma sincs a törvény megváltoztatásra tett ígéret betartásának. Öt év múlva jön majd egy másik jelentkező, aki magasabb árat kínál, és ő kapja meg a kunyhó bérleti jogát. Semmit sem fog jelenteni, hogy mennyi pénzt fektettem a kunyhóba” – mondja szomorúan Petras. „Számos képviselő, majd maga a miniszter is megígérte, hogy azoknak, akik egy lepusztult állapotban lévő, műemléki jellegű ingatlant megmentenek, kivételes eljárásban legyen részük. Azóta semmi sem történt, sőt, az a képviselő, aki ezt megígérte, ma már inkább nem is beszél erről. Nincs más választásom, el kell mennem a Pozsonyba a parlament elé, hogy személyesen emlékeztessem őket arra, hogy sem a leveleimre, sem az e-mail és SMS üzeneteimre nem reagálnak” – mondta Peter Petras.
„A kunyhó állami tulajdonban van, az állami vagyonkezelési törvény hatálya alá tartozik, és ennek megfelelően bérelhető. A házat a Környezetvédelmi Minisztérium által meghatározott feltételek mellett bérelték tíz évre. A bérleti szerződés a lízing lejártakor ér véget. A bérleti szerződés nem biztosít elsőbbségi jogot a jelenlegi bérlőnek” – magyarázza Maroš Petrík, a TANAP Állami Erdők jelenlegi igazgatója. A lízing vége előtt új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni. „Bárki pályázhat, aki megfelel a Környezetvédelmi Minisztérium által meghatározott feltételeknek, de szigorúan be kell tartanunk az állami vagyonvédelmi törvényt” – tette hozzá.
A Rainer-kunyhó története:
1863 – Rainer János György felépítette az első menedékházat a Tátrában.
1884 – A Kunyhó szomszédságában felépül a Zerge szálló (Chata Kamzík), a kunyhót pedig raktárként kezdik használni.
1977 – Lebontják a Zerge szállót, a Rainer-kunyhó pedig egyre pusztul.
1983 – Önkéntesek részben helyreállítják, de továbbra sincs funkciója, és zárva tartják.
1997 – Peter Petras hozzálát a kunyhó helyreállításához.
1998 – A Rainer-kunyhót megnyitják a nyilvánosság számára.
Forrás és fotók: https://www.cas.sk

4 megjegyzés:

  1. Hát igen, ez a Tátra történetének másik (sötét) oldala, a harc minden egyes euroért, amit ki lehet nyerni a hegységből. Számos szervezet szeretne minél nagyobb falatot magának vindikálni, a TANAP, a Körny.Véd. Minisztérium, Tátra város önkormányzata stb. Közben senkit nem érdekel a műemlékvédelem és a hagyományok őrzése. A kis ember harca a nagytőkével, a Zamkovszky család is tudna mesélni erről. Sajnos Petras úrnak is ez lesz a sorsa, a tiszteletére majd lesz egy emléktábla kihelyezve a kunyhó díjfizető ablaka mellett...

    VálaszTörlés
  2. Tegyük hozzá, h a személyzet kimondottan udvariatlan volt velünk több alkalommal, mert törve beszélek szlovákul, mert csak pecsételni akartunk a gyerekekkel és nem vásárolni .
    A körberarajongott Petras úr, a kisember, egyrészt tényleg értéket teremt, másrészt kőkeményen pénzt keres a vállalkozásával.

    VálaszTörlés
  3. Én tőle azért nem sajnálom a belépőt, mert ki kell gazdálkodnia a bérleti díjat, plusz amit ráköltött a kunyhóra, pusztán adományokból nem tudná fenntartani. De ez még mindig jobb, mint amikor majd jön egy szállodalánc és felhúz egy 4-5 csillagos hotelt a régi szálló helyén, a kunyhóból pedig egy kis "hütte" lesz.

    VálaszTörlés
  4. Tisztelem és becsülöm Peter Petrast, megmentett nekünk egy apró szeletet a régi Tátrából. Még emlékszem amint csákánnyal bányászta az építőanyagot a Zerge Szálló törmelékkupacából. Az elmúlt években is többször összefutottam vele, árút szállított a kunyhóhoz régi teherhordó módjára! Sokszor megfordultam családdal, barátokkal és egyedül is a kunyhónál, "belépőt" soha sem kellett fizetnünk, ellenben észrevehetően olcsóbb volt itt a frissítő, mint a turistaházaknál ( az árképzés persze összetett :)), sohasem éreztem, hogy az extra profit motiválná az üzemeltetést. Támogatom őt az üzemeltetés további megtartása érdekében és másokat is erre buzdítok.

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...