2018. május 16., szerda

Fizetőssé kellene tenni a mentést a Lengyel-Tátrában?


A Tátrai Önkéntes Mentőszolgálatot (TOPR) minden évben több száz mentési műveletet hajt végre a Lengyel-Tátrában. Ezek közül jó néhány helikopter használatát igényli, amely jelentősen megnöveli a művelet költségeit. Az önhibájukon kívül balesetet szenvedett turistákon kívül gyakran felelőtlen turisták hívják segítségül a hegyimentőket, akik sokszor saját felelőtlenségük miatt kerülnek veszélybe. A valós baleseteken kívül több esetben ittas személyek, vagy olyanok hívják a kérik a helikopter segítségét, akik taxinak nézik a mentőhelikoptert.
A jelenlegi jogi helyzet
A TOPR tevékenységét egy legutóbb 2011. augusztus 8-án módosított, a hegyvidéki területeken és a kijelölt sípályákon történő biztonságról és mentésről szóló törvény szabályozza. A törvény 4. paragrafusa arra kötelezi a hegyvidéki területeken mozgó személyeket, hogy tájékozódjanak az aktuális időjárási körülményekről, a TOPR és a nemzeti park figyelmeztetéseiről, és kövessék e szervezetek ajánlásait. A törvény szövegében említésre kerül a megfelelő felszerelés szükségessége, de semmilyen következményt nem tartalmaz a rendelkezések be nem tartása esetére.

A 17. paragrafusban azt olvashatjuk, hogy a TOPR tevékenységét a Belügyminisztérium finanszírozza az állami költségvetésből származó célzott támogatásból, melyet önkormányzati támogatások egészíthetnek ki. A TOPR számlájára kerül a nemzeti park belépőkből származó bevétel 15 %-a, valamint a magánszemélyek is felajánlhatják adójuk 1 %-át a szervezet részére.
És ennyi. A hegyimentők tevékenysége nem csak a konkrét mentési műveletet foglalja magában, emellett el kell jutniuk a baleset helyszínére, elsősegélyben kell részesíteni a sérülteket, biztosítani kell a helyszínt és a személyeket, el kell szállítani a sérülteket és a holttesteket, fel kell kutatniuk az eltűnt személyeket. Természetesen azokat is, akik saját hibájuk, felelőtlenségük miatt kerültek bajba.
Hogy van ez Nyugaton?
A legtöbb magashegyekkel rendelkező országban, pl. Ausztriában, Svájcban, Franciaországban, Olaszországban fizetni kell a mentési műveletért. Ugyanakkor a turisták és síelők védelme érdekében az akár több ezer eurós mentési műveletek költségeinek fedezésére elfogadják a magashegyekben végzett sporttevékenységre érvényes biztosítást.
De nem is kell ilyen messzire menni, hiszen a Tátra déli oldalán, Szlovákiában is fizetni kell a hegyimentésért. A turisták akár a helyszínen, napi pár száz forintos összegért is köthetnek a mentési műveletek költségeit fedező utasbiztosítást, ez esetben baleset esetén a biztosító fizet, és nem az adófizetők.
Mi lehet a jövő a Lengyel-Tátrában?
A lengyelek többsége ma már támogatja a déli szomszédjuknál kialakult rendszer bevezetését, annak ellenére, hogy a Tátra szlovák oldalán a biztosítással nem rendelkező turisták közül nagy százalékban találunk lengyeleket. A múltban a TOPR soha senkitől nem kért ellenszolgáltatást a mentési műveletkért, a hegyimentők esküvel vállalt szent kötelességüknek tartják az emberek mentését a hegyekben. Ezért ez a téma továbbra is nyitott, a végleges megoldásra még várni kell…
Forrás és fotó: https://portaltatrzanski.pl

1 megjegyzés:

  1. A felsorolt forrásokból kellene egyet választani, de nem mindegyiket. Lehet egyénileg vagy piaci biztosító álatal önként megrendelt piaci szolgáltatás versengő légimentő cégekkel, de akkor a többit felejtsük el.

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...