2017. november 24., péntek

A Szimbolikus temető magyar emléktáblái – Teschler Imre

A Magas-Tátrában a Poprádi-tó közelében, az Oszterva sziklái alatt található az 1934-ben létesített, a nagyközönség előtt 1940-ben megnyitott Szimbolikus temető. A temető középpontjában álló kápolna körüli sziklákon a Tátrában balesetet szenvedett és elhunyt hegymászók, turisták emléktáblái vannak elhelyezve, de emellett a világ más magashegységeiben elhunyt szlovák és lengyel hegymászók emléktáblái is megtalálhatók itt. A Szimbolikus temető szikláin 2015 őszén 352 emléktáblán 492 áldozat neve szerepelt, ezek között néhány magyar hangzású névvel is találkozhatunk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy csak ők szenvedtek halálos balesetet a Tátrában, hiszen nem minden áldozatnak állítanak emléktáblát. A most befejeződő cikksorozatban azokról a magyar hegymászókról, turistákról szeretnék néhány mondatban megemlékezni, akiknek emléktáblája megtalálható a Szimbolikus temetőben.

Teschler Imre (1896-1919)
A fiatal iglói orvostanhallgató már 14 éves korában önállóan járt a Tátrába. Fiatal kora ellenére sok szép és nehéz utat mászott meg, többnyire partnerekkel, de néha egyedül is. 1919. augusztus 12.-én, sikeres orvosi szigorlata után is egyedül indult el otthonról, mégpedig a Jeges-tavi-csúcs megmászására. Tátraszéplakon még betért dr. Guhr Mihály főorvoshoz, neki viszont már azt mondta, hogy a Gerlachfalvi-csúcsra indul a Martin-úton. 

A fiatal kora ellenére is tapasztalt hegymászónak ez az út semmilyen kockázattal nem járt, kockázatossá csakis az időjárás kedvezőtlen változása miatt válhatott. Néhány nap múlva, miután már több napja nem adott életjelt magáról, a szülők kérésére keresni kezdték, elsőként az otthonról kapott információ szerint a Jeges-tavi-csúcs körzetében. Miután megtudták, hogy más irányban kell keresni, a Lengyel-nyeregről a Gerlachfalvi-csúcsra vezető Martin-úton folytatták a keresést. Az előző napok hóviharai nem könnyítették meg a dolgukat, de a jégcsákány nyomai alapján valószínűsíthető, hogy valahol a Wagner-csúcs és a Kis-Litvorovy-torony közötti szakaszon érhette baleset. Ekkor, majd később több alkalommal is keresték Guhr Mihály vezetésével, de bizonyíthatóan a mai napig sem akadtak nyomára. Két évvel később egy hegymászó a Gerlachfalvi-csúcs melletti oromrésből a Felkai-völgy irányába történő ereszkedés során emberi koponyát és csontokat látott, de a ködös idő miatt nem tudta beazonosítani a helyszínt. Mai napig sem tudjuk, vajon Teschler Imre földi maradványait látta-e, vagy más, szintén szerencsétlenül járt hegymászóét. Ami bizonyos, hogy a Szimbolikus temetőről megjelent szlovák nyelvű kiadvány szerint 1926-ban két prágai diák a Karcsmar-folyosóban emberi maradványokat talált, mellette egy fémszelencét, benne Teschler Imre klubigazolványával. Sajnos sem a megtalálás helyének pontos meghatározása, sem a megtalálás körülményei nem tisztázottak, és a maradványok további sorsa is bizonytalan, hiszen az iglói családi sírboltban sincs nyoma Imre földi maradványainak. Emlékére a Lengyel-nyereg közelében helyeztek el egy emléktáblát, amelynek másolata később szintén áthelyezésre került a Szimbolikus temetőbe. Az emléktábla felirata:

IN MEMORIAM EMERICI TESCHLER
1896-1919

Emlékeztetőként álljanak itt az 1919-ben eltűnt Teschler Imre édesapja, dr. Teschler Antal örök érvényű, a ma útnak induló hegymászók, turisták számára is megszívlelendő szavai, amelyeket fia emléktáblájának elhelyezésekor mondott a Lengyel-nyeregben: „Szeresd a természetet, de szeresd tulajdon, fiatal életedet is. Memento mori, ha merész sziklaösvényre lépsz, nehogy örökre magához öleljen a völgy; az örökkévalóságból nincs visszatérés s a kétségbeesett szülők mérhetetlen fájdalmára vajmi nehéz írt találni.”

Lejegyezte és fotó: Nagy Árpád

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...