2017. június 21., szerda

Gyerekkel a hegyen, avagy 10 szabály a biztonságos túrázásért

A gyermekek igénylik a biztonságot. Sajnos még ma is gyakran előfordul, hogy a szülők felelőtlen magatartása a hegyekben veszélyezteti a gyermekük biztonságát. A turizmus csodálatos sport, amely összehozza az egész családot, és segít építeni a kapcsolatot a természettel. Mire kell figyelni, mielőtt túrázni indulunk a gyerekekkel?

1. Az utasbiztosítás nem felesleges luxus
A gyermekek általában a túracsoport legkiszolgáltatottabb tagjai. Könnyen kiszáradhatnak, nincs fejlett biztonságérzetük, nem túl előrelátóak, általában még nem eléggé fejlett a mentális és fizikai állóképességük, a kisebb gyermekek nem tudják pontosan körülírni, ha fájdalmat vagy fáradtságot éreznek. Túra közben bármi megtörténhet, akár egy kisebb sérülésnek is olyan következményei lehetnek, melyet hegyimentők nélkül nem tudunk megoldani. Éppen ezért ne becsüljük alá a hegyi biztosítás jelentőségét. Ellenkező esetben a teljes mentési költséget, beleértve akár a helikopter használatát is ki kell fizetnünk a Hegyi Mentőszolgálat részére.

2. Tervezzük meg a gyerekkel történő túrát
A tervezés már otthon meg kell, hogy kezdődjön, és végső soron ez a siker kulcsa. Megfelelő tervezéssel csökkentetjük a balesetek kockázatát és a kellemetlen helyzeteket. A tervezés során a döntő tényező a túra hosszának és időtartamának megválasztása, melyet a gyermekek életkorához, képességeikhez, igényeikhez kell igazítani. A felmenetre (életkortól függően) a térképeken vagy kalauzokban olvasható időkhöz képest számoljunk legalább másfélszeres időt, a visszaútra viszont célszerű a szintidő kétszeresével számolni. Amikor gyerekkel tervezünk túrázni, semmiképpen ne becsüljük le az alábbi tényezőket:
- a túra távja
- a túra szintkülönbsége
- időjárás
- egészségi állapot és motiváció
- szükség esetén lehetséges menedék (menedékház, felvonó)
- szükség esetén lejöveteli lehetőség (felvonó, fogaskerekű, stopolás)
- útba eső források, ellátást biztosító menedékházak
- az útvonal nehézsége
- terepviszonyok az időjárást, az évszakot, vagy a területen a közelmúltban történt természeti katasztrófákat (kidőlt fák, lavina, földcsuszamlás) is figyelembe véve.

3. Motiváció
A kisgyermek csak olyan dolgot szeret csinálni, ami őt boldoggá teszi. Egy családi túrát nem lehet szülői utasításra végrehajtani. Egy gyermeknek soha nincs ereje a túrához, és ne várjuk tőle, hogy a helyszínre megérkezve azonnal mindenért lelkesedni fog. A szülőknek a gyerekek miatt kell menni a hegyekbe, és nem fordítva. A sikeres túra elengedhetetlen feltétel a megfelelő motiváció. Néha elég a szomszéd gyerekét magunkkal vinni, és a gyerekkel való túra máris nem lesz büntetés. Ha nincs ilyen lehetőségünk, akkor keressünk az útvonalon vagy a menedékházakban a gyerek számára érdekes meglepetéseket. Vigyünk magunkkal egy kis pecsételő füzetet, amelybe a gyerekek összegyűjthetik a menedékházak, felvonók pecsétjeit. De a gyerekek mindennél jobban szeretik a meséket és a titokzatos történeteket. Ha a túrát megelőző este, otthon valami érdekes történettel felkeltjük az érdeklődésüket, akkor a túra szinte biztos, hogy zökkenőmentesen fog lezajlani. Mindig vigyük magunkkal a kisgyermekek kedvenc játékait, ami a túra során a szövetségesévé válik.

4. Időjárás előrejelzés
Az időjárás az egyik legkockázatosabb tényező a hegyekben. Túra előtt tájékozódjunk annak a régiónak az aktuális időjárási viszonyairól, ahol túrázni szeretnénk. Nyári időszakban számoljunk a viharokkal, ezért érdemes korán elindulni. Télen tájékozódjunk az aktuális lavinahelyzetről. A túra során kövessük figyelemmel az időjárás változásait. Ha megnövekszik a felhőzet, ha hirtelen változik a szél iránya és erőssége, vagy köd ereszkedik ránk, érdemes lerövidíteni a túrát. Az előrejelzések alapján fel lehet készülni a túrán ránk váró körülményekre – fagy, csapadék, forróság, szél, és így tovább. Ha magashegyekbe indulunk, és nem rendelkezünk hágóvassal, a gyerekekkel ne keresztezzük a nyári hómezőket – ezek nyáron különösen veszélyesek lehetnek.

5. Tájékozódás
Szükséges a térkép használatának ismerete. Ne feledjük, hogy a GPS és az okostelefonunk akkumulátorának üzemideje véges, ezért gyakoroljuk a természetben történő tájékozódást. Keressük meg a táj különböző elemeit, és gondoljunk rájuk úgy, mint tereptárgyakra. Ezeket ismertessük meg a gyerekekkel is. Az ismeretlen környezetben történő eltévedés könnyen végzetes következményekkel járhat.

6. Ruházat, lábbeli felszerelés
Ne becsüljük alá sem saját, sem gyermekünk túracipőjének minőségét. Mindig tartsunk magunknál tartalék öltözetet. Ha rendszeresen járunk a hegyekbe, érdemes befektetni pehelyruházatba. A vékony tollkabát és mellény könnyebb és melegebb is, mint a hagyományos kabátok. A hátihordozóban szállított kisgyermek lábára nyári időszakban is adjunk meleg, tollal vagy szőrmével bélelt lábbelit. Nyáron se felejtsük otthon a sapkát, kesztyűt, vékony széldzsekit, esőkabátot, és sapkával, szemüveggel és krémekkel gondoskodjunk a napsugárzás elleni védelemről. Gyerekhordozó használata esetén legyen készenlétben a hátihordozóra való esőhuzat. Ha a gyerek elalszik a hordozóban, védjük őt (pl. pelenkával) a napsugárzástól. Amennyiben kerékpártúrán veszünk részt, a gyerekre is adjunk védősisakot.

7. Szintkülönbség
A magasság növekedésével párhuzamosan csökken a légnyomás. 2500 méteres magasság felett a levegő már olyan ritka, hogy hosszabb tartózkodás esetén nem kívánt reakciókat okozhat a gyermek szervezetében. 8 évnél fiatalabb gyermek esetében legyünk különösen óvatosak a 2500 méternél magasabban fekvő menedékházakban töltött éjszakákon. A fejfájás megakadályozása érdekében a következő alvást max. 300-600 méterrel magasabban tervezzék, mint az előzőt.
A felvonóval vagy autóval történő gyors feljutás 2500 méter fölé bármilyen korú egészséges gyermeknek, még a kisgyermeknek sem okozhat problémát. 3 éven aluli gyermekkel hosszabb ideig 2500 méter felett  tartózkodni, különösen abban a magasságban éjszakázni erősen ellenjavallt. Amennyiben a tartózkodás vagy az ott alvás elkerülhetetlen, a gyermekkel akklimatizálódni szükséges.

8. Elsősegély
Az egy évesnél idősebb gyermekek esetében a leggyakoribb halálok valamilyen sérülés elszenvedése. Ennek fiúk esetében kétszer nagyobb a kockázata, mint a lányoknál. Valamilyen váratlan helyzetbe kerülve legjobb, ha arra fizikailag és mentálisan is felkészültek vagyunk. Alapvető felszerelés kell hogy legyen az elsősegély-készlet, a töltött mobiltelefon, valamint az alapvető elsősegélynyújtási ismeretek megléte. Súlyos sérülés, kimerültség vagy eltévedés esetén hívjuk a hegyimentőket a következő számokon:
+421 18 300 – Hegyi Mentőszolgálat (Szlovákia)
+48 601 100 300 – Tátrai Önkéntes Mentőszolgálat (Lengyelország)
112 – egységes európai uniós segélyhívó szám.
Egynapos kirándulás esetén az elsősegély felszerelésünknek minimum az alábbiakat kell tartalmazni (a gyógyszereket csak a gyermekorvossal történt előzetes konzultációt követően szerezzük be):
- Steril kötszerek, géz, kendő, ragtapasz, fertőtlenítő oldat, olló, kés.
- Allergiás reakciók ellen védő gyógyszerek – gyerekeknek pl. Fenistil.
- Fájdalomcsillapító – gyerekeknek pl. Nurofen.
- Fertőtlenítő és öblítő szemcsepp – gyerekeknek pl.
- Emésztési zavarok esetén alkalmazható gyógyszerek.

9. Étkezés és rendszeres folyadékfogyasztás
A gyermek túra közben könnyen kiszáradhat, miközben ennek ő maga nincs is tudatában. A túrára mindig vigyünk magunkkal elegendő mennyiségű vizet (1-2 liter személyenként), és rendszersen itassuk a gyerekeket. A szomjat sokkal jobban oltja a tiszta víz, mint a cukros üdítők, pl. a cola. Kerüljük azokból a hegyi patakokból történő folyadékpótlást, amelyek menedékházak alatt találhatók.
Étkezéshez ideális a szendvics, a teljes kiőrlésű gabonából készült élelmiszerek és a gyümölcs. Kisebb éhségérzet leküzdésére tökéletesen alkalmasak a diófélék, a szárított gyümölcsök és a teljes kiőrlésű kekszek. Édességet csak mint pici extrát vigyünk magunkkal, mivel ezek csak rövid távon biztosítanak kellő energiát. Kisgyermekek részére vigyünk magunkkal a kedvenc pépes ételükből.

10. Állóképesség és túlzott ambíció
Mielőtt elindulunk, érdemes végiggondolni, mire vállalkozunk. Egy egész napos túra gyermekkel a hátunkon nem kis önmegtartóztatást és megfelelő kondíciót igényel. A hátunkon cipelt súly ilyenkor elérheti a 20 kg-ot. Idősebb gyermekek elé sem állítsunk elérhetetlen célokat, semmi esetre sem becsüljük túl saját gyermekünk képességeit csak azért, mert a szomszéd kislány feltöltött magáról egy fotót a Tengerszem-csúcson. Ha a gyerekeket rendszeresen számukra elérhető, ésszerűen kiválasztott helyekre visszük túrázni, akkor vágyni fognak rá, ellenkező, esetben viszont a kirándulás gondolata is undort válthat ki belőlük. Amikor feljutunk velük a csúcsra, tudatosítsuk bennük, hogy az ereszkedés, a túra nehezebb része még hátravan. A legtöbb baleset a visszaúton történik, amikor az ember már fáradtabb és csökken a koncentráció. Ezért csak olyan túrákat tervezzünk a gyerekekkel, amelyekről lesz erejük visszatérni.
Amennyiben menet közben bármilyen váratlan esemény miatt kétség merül fel a túra sikeres teljesítését illetően, inkább forduljunk vissza!

Forrás és fotók: http://www.sikovnamamina.sk

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...