165 évvel ezelőtt, 1851. november 4-én született dr. Déchy Mór (1847-1917) utazó, geográfus, földrajzi felfedező, a Kaukázus egyik első kutatója, a magashegyi fotózás egyik úttörője.
Hirdetés
165 évvel ezelőtt, 1851. november 4-én született dr. Déchy Mór (1847-1917) utazó, geográfus, földrajzi felfedező, a Kaukázus egyik első kutatója, a magashegyi fotózás egyik úttörője. Korának legnevesebb magyar hegymászója 1874-ben a Magyarországi Kárpátegyesület meghívására kereste fel a Tátrát. 1874. augusztus 31-én ő volt az, aki Döller Antal, Schwartz Pál, Jozef Schäferling társaságában, Still János vezetővel és Horvay Sámuel teherhordóval a Gerlachfalvi-próbán át elsőként (a csúcs hetedik megmászójaként) jutott fel a korábban más útvonalon már meghódított Gerlachfalvi-csúcsra.
A Tátra-csúcs első megmászója
1874. szeptember 3-án ő mászta meg elsőként a Tátra-csúcsot, Ruman János és Spitzkopf Márton vezetők kíséretében. Déchy Mór nevét a Tátra-csúcs keleti mellékcsúcsa, a Ruman-tavak felett magasodó Déchy-csúcs (Dračí štít), valamint az annak közelében található Déchy-csorba (Dračie sedlo) őrzi.
Neve leginkább a Kaukázusban végzett feltáró-kutató munkája révén vált ismertté. Szaktudósok társaságában hét nagy utazást vezetett a hegységben, ő volt az első magyar, aki 5000 méternél magasabb csúcson (az Elbrusz nyugati csúcsán) járt. Szintén ő volt az első magyar hegymászó, aki a Matterhorn és a Mont Blanc tetején állt.
