Babonák – meglehetősen kiterjedt
témakör, különösen, ami a hegyeket illeti. Akár hiszünk benne, akár nem, azt
hiszem fontos kérdés mindannyiunk számára. Vannak közöttünk olyanok, akik
szinte a babonák rabjai, és vannak olyanok, akik csak legyintenek ezekre, és
nem törődnek velük. Én a mindennapi életben biztosan a második csoportba
tartozom. Nem érdekel, ha egy fekete macska átszalad előttem az úton, vagy ha
felborul a sótartó, ami a régi hagyomány szerint veszekedést jelent. Ugyanakkor
a hegyekben megpróbálom magam mögött hagyni a mindennapi élet dolgait, és így a
gondolkodásom 180 °-os fordulatot vesz. Azt nem tudom, mi okozza ezt nálam.
Lehet, hogy az a tény, hogy a hegyek veszélyesek, és az őket körülvevő babonák
további rejtélyeket tartogatnak. Talán azért, mert a hegyekben mindig azt az
elvet vallom, hogy jobb félni, mint megijedni, és fel kell készülni mindenre.
Talán azért, mert gyakran találkoztam azzal, hogy a babonák, hiedelmek
figyelmen kívül hagyása sokak számára veszélyes helyzetet eredményezett,
miközben ezek figyelembe vétele sokuk életét megmenthette volna.
„Ha meghalljuk Mieczysław Świerz
csákányának zörrenését, jobb, ha abbahagyjuk a mászást.”
A babona azt mondja, hogy ha mászás
közben meghalljuk Świerz csákányának csilingelő hangját, jobb, ha nem megyünk
tovább, mivel ez a hang a közelgő halál hírnöke. Mieczysław Świerz a Kápolna-csúcson
(Kościelec) halt meg, így talán ezzel akarja figyelmeztetni a turistákat ezen a
hegyen. Én még soha nem hallottam a csákányának a hangját, de az igazság az,
hogy ez a hegy még soha nem volt jóindulatú velem. Sőt, amikor el is indultam a
megmászására, legtöbbször semmit sem láttam, és előbb-utóbb elkapott egy vihar.
Ki tudja? Lehet, hogy a Kościelec nem szeret engem, de az is lehet, hogy
Mieczysław Świerz őrangyalként vigyáz rám…
Sok babona fűződik a Tátrához.
Sokan azt mondják, hogy ha gyakran tapasztalunk irracionális érzéseket, jobb,
ha visszafordulunk, mint ha tovább mennénk, vagy válasszunk egy másik
útvonalat, még ha az nehezebb is. Megfontolandó azonban, hogy ha nem ismerjük a
babonákat, rossz benyomást tesz-e ránk, ha például fekete lepkével, vagy
apácával találkozunk? Természetesen nem. Így minden eseményt a véletlennek vagy
a balszerencsének tulajdonítunk. Lehet, hogy ezek a babonák éppen azért
alakultak ki, hogy megvédjenek minket bizonyos helyzetekben? Azt hiszem, ezt mindenki
saját szemszögéből fogja értékelni…
Hisszük vagy nem hisszük, figyelni
érdemes…