2015. november 9., hétfő

Mire jó a téli zárlat?

A népszerű Poczuj Magie Gór! című blog írója, Kamil Filipowski gondolatai a Tátra szlovák oldalán november 1. és június 15. között érvényes téli zárlatról.
November 1-én, ahogy 1980-tól minden évben, ezúttal is életbe lépett a következő év június 15-ig tartó téli zárlat a Tátra szlovák oldalának magasabban fekvő turistaútjain. Ez a rendelkezés a legtöbb turistában egyenlő azzal a ténnyel, hogy a korlátozás alá eső turistautak a téli szezonban le vannak zárva. Felvetődik azonban néhány, a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) számára minden bizonnyal nagyon kellemetlen kérdés. Miért tartja fenn a TANAP továbbra is ezt a kuriózumnak számító rendelkezést? A természetvédelem miatt? Nem! Ez csak egy üres szlogen – az intézkedésben nehéz megtalálni a természet valódi védelmét. Vagy a biztonság? Szintén nem valós e szlogen érvényesítése azokon a helyeken, ahol a zárlat kezdete után még sokáig, vagy már jóval a zárlat vége előtt nincs hó. Miről is van akkor szó? A válasz az abszurd előírások kultusza. Ami igazán számít, az nem más, mint a bürokrácia. Szomorú, de igaz.

Már a rendelkezés megjelenésének dátuma (1980) is bizonyítja annak magas szintű abszurditását. Ezekben az években a kommunista hatalom dicső napjait éltük. Ekkor a Tátra szlovák oldala a Csehországból és Szlovákiából álló egyveleg, Csehszlovákia területéhez tartozott, az országot pedig Csehszlovákia Kommunista Pártja irányította. Megállapíthatjuk tehát, hogy a Tátra szlovák oldalán érvényben lévő téli zárlatot a kommunista bürokráciának köszönhetjük.
Még ha valamilyen módon meg is értjük a kommunista korszak bizarr szabályait, mi a magyarázata a kommunizmus eme emléke időszerűségének? Hiszen ma már 2015-öt írunk. Hogyan lehetséges, hogy eddig még senki nem kezdeményezte ennek a rendelkezésnek a visszavonását? Elméletileg a kommunizmus Szlovákiában ma már a történelem része, a gyakorlatban azonban úgy tűnik, a kommunizmus „örökéletű”. Lengyelországban sajnos ugyanez a helyzet. Mind Lengyelországban, mind pedig Szlovákiában a mai napig érzékeljük a múlt hatásait. Mindkét országban a mai napig működik az értelmetlen bürokrácia, amely az élet számos területén akadályozza a változásokat.
A turisták biztonsága is az egyik indoka e totalitárius intézkedés fenntartásának. Az emberek szabad mozgásának korlátozása azzal az ürüggyel, hogy ügyelünk a biztonságukra, a totalitárius rendszerek jellemzője. A Tátra télen természetesen fokozottan veszélyes – az alacsony hőmérséklet, a havazás, a hóviharok és a lavinák komoly veszélyt jelentenek. Úgy gondolom azonban, hogy egy téli túra a Tátrában elsősorban egyéni kockázatot jelent. A bürokrácia felesleges és zavaró.
Igaz, hogy balesetek előfordulhatnak, de ilyenek a nyári szezonban is előfordulnak, sőt, a látszattal ellentétben nyáron sem kevesebb a baleset, mint télen. A nyári szezonban nem csak hogy a télinél jóval kedvezőbbek a feltételek, hanem sokkal többen túráznak, és ez a baleseti statisztikákon is meglátszik. Balesetek azonban nem csak a hegyekben történhetnek. Pl. az utakon is számos baleset történik, mégsem korlátozzák a gépjárművezetést, mert az veszélyes lenne.
Ezen kívül hozzá kell tenni, hogy a szlovák oldalon ebben az ügyben valóban nem a turisták biztonságáról van szó. Az időszakosan lezárt turistautakon történő mozgás miatt kiszabott lehetséges bírság legnagyobb kockázata ugyanis éppen az alacsonyabban fekvő területeken, pl. Oravicapuszta környékén (az Árvai-Bobróci-völgyben és a Juráni-völgyben), a Poduplaszki-völgyben és a Jávor-völgyben áll fenn. Májusban és június első felében sokkal könnyebben belefuthatunk egy bírságba azokon a helyeken, ahol már nyoma sincs a télnek, mint a Tátra magasabban fekvő részein, ahol még firnes vagy akár friss hó is előfordul.
A lezárt turistautak kezdetét jelentő figyelmeztető táblákon az olvasható, hogy „A turistaút november 1. és június 15. között a természet védelme miatt lezárva”. A kommunista időszak bürokráciájának emlékeként ezt tekinthetjük tehát a lezárások fő okának. Ahogy azonban már a bejegyzés elején is említettem, ez csak üres szlogen, hiszen ez csak elméletben létezik. A gyakorlatban viszont nehéz ebben megtalálni a valódi természetvédelmet. Hiszen milyen természetvédelemről beszélhetünk akkor, amikor lezárják a kisebb forgalmat bonyolító turistautakat, miközben a legforgalmasabb útvonalak – beleértve a menedékházakhoz vezető utakat is – egész évben nyitva vannak, és a felvonók is közlekednek.
Ezen kívül a november 1. és június 15. közötti időszakban az egész éves forgalomnak viszonylag kis része (25-30 %-a) mozog a hegyen, és egyedül augusztusban valószínűleg nagyobb számú turista túrázik a Tátrában, mint a teljes 7,5 hónapos téli zárlat idején. A turisták tehát inkább nyáron látogatják tömegesen a Tátrát, és nem télen. Igaz, hogy már májusban (~10% és június első felében (~5 %) is van egy kis forgalom, de ez elenyésző a júliusi és augusztusai forgalomhoz képest.

Összefoglalva:
- A TANAP a november 1. és június 15. közötti időszakban hivatalosan lezárja a kezelésében lévő turistautak nagy részét.
- A lezárt turistautak főleg a hegység magasabban fekvő részein, valamint kisebb részben (néhány kevésbé népszerű turistaútvonal) az alacsonyabban fekvő területeken található.
- A legnépszerűbb túracélpontok és turistautak ugyanakkor egész évben nyitva vannak, csakúgy, mint a menedékházak (a Hunfalvy-völgyi menedékházat és a Liptói-Tátrában található Červenec menedékházat kivéve).
- Ezen kívül valamennyi felvonó (köztük a tarajkai sikló, melynek kapacitása eléri az 1600fő/órát) közlekedik, vagyis a TANAP szerint a felvonókkal közlekedő tömegek rendben vannak, a problémát a kevésbé népszerű turistautakon mozogni akaró kis számú turista jelenti.
- November 1. és június 15. között, ebben a 7,5 hónapban az egész éves forgalom viszonylag kis része (kb. 27-28 %-a) észlelhető a Tátrában, de ennek is több mint a fele májusban és június első felében túrázik. Egyedül augusztusban több turista mozog a hegyen, mint ebben a 7,5 hónapban.
- Az igazi áradat júliusban és augusztusban éri el a Tátrát, úgy tűnik, ebben az időszakban nem kell pihennie a természetnek.
- Mindezekből arra lehet következtetni, hogy a TANAP korlátozása marginális jelenség, melynek egyszerűen nincs értelme – miért korlátoznak valamit, ami önmagában is csökkenne? Hogyan valósul meg itt a természet védelme? Miért jó az, ha a kevésbé forgalmas turistautakon még kevesebben mozognak, miközben a tömegek által látogatott menedékházak és felvonók nyitva maradnak? Ezen kívül mi értelme korlátozni a turisták téli mozgását ott, ahol a nyári időszakban, amikor sokkal nagyobb tömegek látogatják a Tátrát, megengedett a közlekedés.
- A következtetésektől egy lépéssel tovább is léphetünk. A Tátra magasabban fekvő részien történő túrázás csak néhány, a hegyeket szenvedélyesen szerető ember vágya. A TANAP abszurd rendelkezése tehát inkább a Tátrát szerető emberek ellen, mint a természet védelmére irányul.

Forrás és fotó: http://tatromaniak.pl; Fotó: Kamil Filipowski

8 megjegyzés:

  1. Lehet hogy azért is korlátozzák a kisebb forgalmú utakat (a bürokrácia mellett), mert ott nehezebb egy esetleges baleset mentése, vagy mert ott télen amúgy is kevesebb a forgalom és nehezebb szemmel tartani a turistákat.

    VálaszTörlés
  2. Azt hiszem az utolsó mondatban van a lényeg: "A Tátra magasabban fekvő részien történő túrázás csak néhány, a hegyeket szenvedélyesen szerető ember vágya. A TANAP abszurd rendelkezése tehát inkább a Tátrát szerető emberek ellen, mint a természet védelmére irányul."
    Én éveken keresztül jártam a Tátrába. Télen is nyáron is. Megismertem mint a tenyeremet. De végül annyit cseszegetettek, hogy megundorodtam tőle. Nem a hegytől, hanem a "vendégszeretettől", amit ott kaptam.
    Azóta máshová járok és nem bántam meg még soha..., csak sajnálom.
    Senkinek sem ajánlom, mindenkit másra beszélek rá. A TANAP meg egye meg a Tátráját...

    VálaszTörlés
  3. A téli magashegyi túrázás sokkal veszélyesebb, mint autót vezetni. Tehát rossz az érvelés. Amíg az emberek (nyáron) papucsban indulnak Sas-út mászására, addig kijelenthetjük, hogy az emberek önveszélyesek. Tehát a téli magashegyi zárlat igenis indokolt. A profiknak viszont megfelelő engedélyekkel és vizsgákkal továbbra is van lehetősége felmenni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Érdekes módon az Alpokban ezt egész másképpen gondolják- és működik.

      Törlés
    2. "Amíg az emberek (nyáron) papucsban indulnak Sas-út mászására, addig kijelenthetjük, hogy az emberek önveszélyesek. Tehát a téli magashegyi zárlat igenis indokolt."

      Én még egy embert sem láttam papucsban hegyet mászni, de ha Te legalább kettőt már láttál, akkor nem kell, hogy lelki ismeret fúrdallásod legyen, hogy igazat írtál vagy sem.

      Ettől függetlenül, véleményem szerint helytelen a következtetésed. Ha van is létjogosultsága a téli zárlatnak, az biztosan nem a "papucs-túristák" miatt van!

      Törlés
  4. Kedves Szerkesztők!
    Érdeklődni szeretnék, hogy a június 15-i határidőt mennyire veszik szigorúan? Június elején is büntetésre számíthat, aki például a Tengerszem-csúcsra szeretne eljutni?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A téli zárlatot teljesen szigorúan veszik, június 15-ig zárlat, június 16-tól szezon. Ez még akkor is így van, ha június 15 pl. szombatra vagy vasárnapra esik.
      Üdvözlettel: Nagy Árpád

      Törlés
    2. Kedves Árpád!
      Köszönöm szépen a választ! Ennek megfelelően fogunk időpontot választani.

      Törlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...