2015. október 5., hétfő

A természetvédő lobbi miatt pusztul a Tátra

A szélvihar óta, amely 2004-ben sújtotta a Magas-Tátrát, sokan szívesen vitáznak arról, hogy ki kell, vagy nem kell kitermelni a kidöntött, kettétört fákat a negyedik és ötödik fokozatban védett területekről. Az igazság a lábunk előtt hever, de a médiában hosszú ideje zajlik az adok kapok egyrészt az erdővédelmi egyesületek, másrészt az erdészek között. Ebben a küzdelemben sok valótlanság és rágalom is napvilágot látott. Emlékezetes a Csendes- és a Kapor-völggyel kapcsolatos jogvita, melyek a legmagasabb szinten védett területek közé tartoznak. A Természetvédelmi Egyesület azt kérte, hogy a Tátrai Nemzeti Park Állami Erdészete (Štátne lesy TANAPu) azon az alapon tiltson meg minden kitermelő tevékenységet ezen a területen, hogy a természetet az erdei élőhelyek és ökoszisztémák védelme érdekében hagyni kell önmagának megújulni. Ezzel kapcsolatban azonban az erdészek számos ellenérvet sorakoztattak fel.

Először is: Szlovákiában már nem léteznek természetes erdők – kivéve néhány kis szigetecskét –, ezek gazdasági felhasználása már 400 évvel ezelőtt megkezdődött, azóta viszont az ökoszisztéma változása következtében többször megváltozott a kinézetük.
A múltban ezekben a völgyekben élénk gazdasági tevékenység folyt, az egész völgy visszhangzott a kitermelt fát szállító szekerek nyikorgásától, a bányászok csákányának és kalapácsának ütéseitől, a kincskeresők kiabálásától, vagy a juhokat és szarvasmarhákat terelgető pásztorok hangjától.
A Csendes-völgyet a völgyön végigfutó, a Tátrában megszokottaktól eltérően nyugodt és csendes Csendes-patakról nevezték el. Ennek ellenére a környezetvédők azt állítják, hogy ezen a területen fennmaradt az eredeti ökoszisztéma, az emberi beavatkozás nélkül.
Másodszor: a betűzőszú támadás során megsemmisült fenyőfák, melyek nagyságrendje közelít a szélviharban elpusztult fák számához, és már elkezdte károsítani az egészséges fákat, amely viszont dominó-hatást indíthat el. Az ilyen szennyezett fákat gyakorlatilag szinte lehetetlen megmenteni.
Megelőző intézkedés lehetne a legnagyobb számban kidőlt fákkal borított területeken lévő beteg fák kéregtelenítése, és a szennyezett kéreg eltávolítása a területről. Ez azonban a környezetvédők tiltakozás miatt az érintett területeken nem mindenhol volt lehetséges.
Harmadszor: az ökoszisztéma önálló megújulása gyakorlatilag szinte lehetetlen. Az az időszak, amíg az életképes, egészséges növényzet ismét önmagától kifejlődik, kb. 200-300 év. A korábbi erdők helyén olyan fajok jelentek meg, mint a nyírfa, a nyárfa, majd ezek árnyékában később vert gyökeret a boróka, és szinte utolsóként a lucfenyő. A mesterséges újratelepítés ettől sokkal gyorsabb, a sérült területeken akár 60 év múlva új erdő magasodhat.
Meg kell említeni egy alapvető tényt, amelynek a tátrai erdők viszonylag gyenge ellenálló képességüket köszönhetik. A XX. század 30-as éveiben azokon a területeken, ahol korábban legelők voltak, lucfenyők beültetésével monokultúrákat hoztak létre, amely káros hatással volt a biológiai sokszínűségre, a helyi ökoszisztémára. Az erdőgazdálkodást abban az időben a lucfenyő-mánia jellemezte.
Az erdészek mára megtanulták, hogy az új tátrai erdőkben a lucfenyőnek csak kb. 60 %-ban kell megjelennie. A biodiverzitás biztosítja a fenyők és a bükk együttélését, amely nagyon jellemző a Kárpátok erdeire. Ezzel az új filozófiával nem teljesen értenek egyet a gyógyfürdők vezetői, akik arra panaszkodnak, hogy a légúti problémák kezelése nagyobb számú fenyő telepítését tenné szükségessé.
A 2004-es szélvihar által érintett terület 50 km hosszú, és mintegy 5 km széles volt. A szélvihart követő szúcsapás hatalmas károkat okozott azokban az egészséges erdőkben, melyek túlélték a szélvihar pusztítását. A rovarok támadásának ezek az erdők nem tudnak ellenállni.
Ha a környezetvédők nem akadályozták volna meg az erdészeket a munkában, a szúkárok jelentősen kisebbek lennének, és a Tátrát ért szúcsapás minden bizonnyal nem lenne ilyen hatalmas mértékű.
A legmegdöbbentőbb az a tény, hogy nem a józan ész, hanem a természetvédelmi egyesületek lobbija kerekedett felül. Hiszünk a természet erejéről szóló szép szavakban, bár a természet haldoklik a kezeink között…

Forrás és fotó: http://www.napalete.sk; wikipedia.sk

3 megjegyzés:

  1. Egy jól képzett német erdész mondta egyszer,a SZÚ ellen nem lehet védekezni ,csak imádkozni .Csak a természetszerű erdő kialakítása ,lehet a megoldás.Egyébként a Szlovákok nagy pénzeket fektetnek az újraerdősítésbe ,tehát ez a cikk egy kicsit túllihegett.
    "Civil környezetvédők úgy vélik, hogy a nemzeti park vezetői felelősek a kialakult helyzetért. Álláspontjuk szerint a 2004-es természeti csapás után érintetlenül kellett volna hagyni az erdőt, hogy a maga erejéből újuljon meg, a park menedzsmentje viszont a kidőlt fák kitermelése mellett döntött. "Ha nem húztak volna ki minden csonkot, akkor nem lettek volna katasztrofális következményei a viharnak" - mondta Erik Balaz, a VLK környezetvédelmi mozgalom vezetője.A szlovák kormány 2013-ig összesen 1,5 milliárd koronát (12 milliárd forint) fordít a szúinvázió elleni küzdelemre. A Magas-Tátra megmentésére kidolgozott terv szerint lombos fákat fognak telepíteni, amelyek jobban ellenállnak a kártevőknek és a talajban végbemenő változásoknak - mondta Peter Fleischer.
    (Forrás: greenfo/mti)

    VálaszTörlés
  2. A környezetvédelem nem azonos a természetvédelemmel, még ha a sajtóban ezt rendszeresen így tálalják. A hatásvadász cikk tipikusan egy oldal véleményét erőlteti egy vélhetően igen összetett kérdésben. Mint az előző hozzászóló is írta, az ilyen események utáni szúkárok ellen gyakorlatilag lehetetlen védekezni - ld. pl. a bajor-cseh határnemzetiparkok problémáit: http://www.nationalpark-bayerischer-wald.de/nationalpark/management/waldmanagement/borkenkaefer/bk_bekaempfung.htm

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A klasszikus mondás után :nem minden környezetvédő természetvédő,de minden természetvédő környezetvédő. A környezetvédelmet gyűjtőfogalomnak tartja még sok környezetvédő szakember is ,amibe sok minden tartozik pl.: levegő tisztaság védelem ,zajvédelem,sugárvédelem ,veszélyes hulladékok ,természetvédelem,.......
      A természetvédelmen belül is sok kategória van még.

      Törlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...