170 évvel ezelőtt, 1845-ben született Móry Károly építész (1845-1921), aki 1900-ban a Csorbai-tó közelében egy lápteknőből a vízfolyás megakadályozásával egy mesterségesen duzzasztott kis tavacskát hozott létre. A tavat úgy alakították ki, hogy azon keresztülfolyik a Malompatak (Mlynica). A mesterséges tó mellé 1905-ben kétemeletes szálló épült, amit tulajdonosáról Móry Szállónak neveztek el. Ezzel a szállóval alapította meg Móry a róla elnevezett Móry-telepet, a kis tavacskát pedig Móry-tónak nevezték el. Móry Károly halála után unokaöccse, Móry János zeneszerző (1892-1978) lett a telep tulajdonosa, aki aztán egészen haláláig itt élt és dolgozott.
Az 1930-as években a Móry szálló közelében emelkedő dombon Móry János a szálló részeként működő, szecessziós stílusú kilátótornyot épített, amelyben kávézót is kialakítottak. A rendelkezésre álló információk alapján a téglából épült kilátót még a korábbi tulajdonos, Móry Károly tervezte. Az Alacsony- és a Magas-Tátrára nyíló egyedülálló kilátáson kívül az épület praktikus célokat is szolgált, antennái a kassai rádió komolyzenei adását továbbították (innen kapta a torony a Rádió Monte Móry nevet) a zeneszerző szalonjába, ahol a harmincas években a környék legjelentősebb társadalmi élete zajlott. Móry János felesége, Szakmáry-Móry Magda zongoraművész és énekes volt, férje, a neves zeneszerző pedig zongorán kísérte feleségét, sőt, ő maga is énekelt.
![]()
1931-ben, majd 1936-ban újabb épületeket építettek, majd a telepet a II. világháború után államosították. Móryt, mivel magyarnak vallotta magát 1946-ban Iglóra száműzték, az ottani zeneiskola élére. 1970-ben az akkor már szakszervezeti üdülőként működő egykori Móry szállót lebontották, helyén egy igazi szocreál monstrum, a Banik szálló épült, amelyet pl. az 1970-es északi sí világbajnokság alatt is csak arra használtak, hogy ott szállásolták el a rendezvényen dolgozókat. Az épületek helyén ma a Hotel Baník található.
A kilátótornyot nem bántották, de évtizedek óta hagyják pusztulni, és ez nem tesz jót neki, az idő vasfoga keményen dolgozik rajta. Annak ellenére, hogy 1963-ban kulturális műemléknek nyilvánították, soha nem törődtek vele. Móry János lánya néhány évvel ezelőtt állítólag megpróbálta felvenni a kapcsolatot a Tátra Nemzeti Park illetékeseivel, hogy a kilátót újjáépítsék, de a mai látványa alapján nem sok eredménnyel. Az épület hosszú évtizedek óta romos állapotban van, Csorba községből származó információk szerint a tulajdonos a közeljövőben tervezi felújítását. Neve az Új-Csorbati-tó közelében található Károly-domb nevében maradt fenn.
