2015. június 3., szerda

A Tátra csúcsai a levegőből – Késmárki-csúcs

A hegymászók körében rendkívül népszerű a Késmárki-csúcs (Kežmarský štít) északi fala, amely a Tátra leghosszabb mászófalai közé tartozik. Ezzel együtt maga a csúcs is a legmagasabb csúcsok közé sorolható, hiszen tengerszint feletti magassága 2556 méter. A csúcs nevének tulajdonjogi eredete van, mivel az egykori késmárki határ területén fekszik. A csúcs hatalmas tömegével, falainak, gerinceinek és szakadékainak gazdag tagozottságával méltó versenytársa a szomszédos Lomnici-csúcsnak. Két önálló orma van: a déli, 2556 m magas főorom a tulajdonképpeni Késmárki-csúcs, és attól egy csorba által elválasztott 2524 m magas északi mellékorom, a Weber-csúcs. Északra közel 1000 méternyire rendkívül meredeken törik le a Zöld-tó katlanába, ahonnan páratlanul szép látványt nyújt sima sziklafalaival.

A Késmárki csúcs első ismert megmászója Dr. E. Wołoszczak volt 1858. augusztus 9.-én, valószínűleg azonban már sokkal régebben, a XVIII. század folyamán is jártak fenn a csúcson. A csúcs első megmászójának a Tátra-kutatók Frölich Dávidot (1595-1648) tartják, aki 1615-ben megmászott egy névtelen csúcsot. A csúcs megmászását a Bártfán 1639-ben kiadott Medulla geographiae practicae című művében írta le, de azt is közölte, hogy már előtte is voltak e csúcson. Ez egyben a Tátra első ismert csúcsmászása. Frölich után a Késmárki-csúcs következő meghódítója a Simplicissimus álnév alatt rejtőzködő boroszlói Speer Dániel (1636-1707), aki útját az Ungarischer oder Dacianischer Simplicissimus (Magyar avagy erdélyi Simplicissimus) című művében írta le.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...