2015. március 24., kedd

Lavina – A fehér gyilkos

Téli magashegyi túráink során mindig árnyként lebeg felettünk a lavinák rémképe. Ám ez a kép halványulhat, ha jobban megismerjük magát a jelenséget, és fel tudunk rá készülni. A lavina szó manapság bekerült a nyelvünkbe, de eredetileg hósuvadásnak vagy hógörgetegnek nevezték. A jelenség lényege, hogy a hótömeg a gravitáció hatására lefelé törekszik. Ezt vagy lassan teszi (pl. a gleccserek mozgása) vagy hirtelen. Ilyen a hólavina. Ilyenről akkor beszélünk, amikor egy „meredek” lejtőn a hóréteg megindul, elkezd csúszni. A csúszás során sebessége megnő és egyre nagyobb hótömeget mozgat meg. A hólavinák kialakulásánál szerepet kap a hórétegek tulajdonságának eltérése, a lejtő dőlésszöge, a talaj anyaga, a hőmérséklet és a szél.

A lavina lehet porhólavina, ilyenkor nagy tömegű, akár teljes hegyoldalnyi hó indulhat meg. A jelenséget nagy légnyomás kíséri, ami akár más hómezőket is megindíthat. Nehéz kitérni előle. A levegőben szálló hó miatt gyakori a fulladásos halál a nem betemetett áldozatoknál is. A porhólavina méretéből adódóan a betemetett áldozat megkeresése bonyolult, mivel nagy területről és nagy rárakódott hórétegről lehet szó. Az áldozat túlélési esélyeit növeli, hogy relatíve sok levegő marad a betemetett áldozat körül. A porhólavina leginkább nagy hóesés után, gyakran ősszel következik be.

Deszkalavináról akkor beszélünk, amikor egy adott hómezőn valamilyen oknál fogva megindul egy hóréteg, mert az adott réteg és a másik hóréteg, vagy a talaj közötti súrlódási erő lecsökken. Ilyenkor a lavinának jól látható szélei vannak, a mérete az egész kicsitől a nagy kiterjedésűekig terjedhet. Anyaga sűrű, akár teljesen vizes is lehet. Sokszor az áldozat valamelyik része kilóg a lavinából vagy az elhagyott felszerelései vezetnek nyomra.
Kialakulás szempontjából lényeges, hogy 25-30 fokosnál enyhébb dőlésszögű lejtőn nem keletkezik lavina. Fontos viszont, hogy a már mozgásban lévő hótömeg magával ragadhatja az enyhe lejtő hómennyiségét. A 45 foknál meredekebb lejtőkön a nagyobb hórétegek nem maradnak meg, többnyire a havazás során folyamatosan lecsúsznak, de az innen lecsúszó hó kiváltója lehet az alatta elinduló lavinának.
Fontos a lejtő tájolása! A lavinabalesetek eloszlási aránya égtájak szerint is érdekes. A legtöbb (37%) ilyen jellegű baleset az északi lejtőkön történik. Ennek oka, hogy itt marad meg a legtöbb hó. A következő a keleti hegyoldalak (29%), amit szintén a kevés napsugárzás okozhat. Utána a nyugati oldalak (23%) és végül a déli lejtők (11%) következnek.

Forrás és fotó: http://www.hegyvilag.hu

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...