A Tátrai csúcsok története I.-II. Hír

Nagy Árpád
Nagy Árpád
2015/03/05
Hirdetés
I. rész – Óriások párbajaKriván, Jégvölgyi csúcs, Gerlachfalvi-csúcs.
Az emberek már régen a Tátra felé fordították figyelmüket, és megpróbálták kitalálni, hogy melyik csúcs lehet a legmagasabb. A liptói oldalról nézve egyértelműen a Kriván tűnik a legmagasabbnak. De miért éppen ez a minden oldaláról görbe hegy lett Szlovákia szimbóluma? Hosszú ideig kincsek után kutattak a csúcs környékén, és bányásztak is a hegy gyomrában, míg végül az emebrek megértették, hogy a hegy a felszínen a legértékesebb.
A Tátra lengyel oldalán senki sem kételkedett a Jégvölgyi csúcs (Ľadový štít) elsőségében. Ez az impozáns csúcs csalogatta azt a berlini professzort is, aki a csúcs első megmászását megszervezte. Ő maga sosem állt a csúcson. Hogyan is zajlott le az első megmászás?

A legmagasabbnak lenni nem jelent egyben dicsőséget is. Ferenc József-csúcs, Sztálin-csúcs. Ezeket a neveket a Gerlachfalvi-csúcs mind megélte. Nevét uralkodók és vezérek bitorolták. Most minden évben turisták ezrei ostromolják, szeretnék megérinteni a csúcskeresztet Szlovákia legmagasabb pontján. Egy kereszt, amely történeteket hordoz az ember vereségéről és megaláztatásáról. Kereszt, amely a bocsánatkérést is megtestesíti az el sem követett dolgokért...
Bércek, csúcsok, tornyok, tűk. A gránitfalakon és pilléreken az ember nemcsak testi erejét és kitartását veti újabb és újabb próbák alá, hanem álmai tartósságát is. Az ihletet és a lélek szabadságát keresi. Felfedez egy érzést, amely kiszabadítja az élet egyhangúságából. Minden csúcs hordoz magában – részben titokban – történeteket, számtalan győzelmet és verséget rejtve.

Kriván Kriváň, 2494 m (lengyelül: Kriwań, németül: Krummhorn)
Egy liptói mondából tudjuk, hogy a valaha legmagasabb tátrai csúcsot egy angyal a szárnyával röptében megsuhintotta, akaratlanul is megnyomorítva a bércet, amely ettől még szépségesebb lett. Más liptóiak egy hajlott hátú óriást láttak benne, ezért adták neki a Kriváň – görbe (hátú ember) nevet. I. Ferdinánd német-római császár kezdeményezésére a hegy tárnáiban értékes fémeket bányászatak, állami költségen. A munka folytatódott fia, Maximilián császár uralkodása alatt is. A csúcson II. Frigyes Ágost szász király tiszteletére – aki 1840-ben mászta meg a csúcsot – ércpiramist emeltek, amely azonban provokálta a szlovák hazafiakat.
Első feljegyzett nyári megmászás: 1773, Czibersz Jónás András
Első feljegyzett téli megmászás: 1884, Theodor Wundt, Horvay Jakab.
A csúcsot jelzett turistaúton a Csorbai-tótól vagy a Három-forrástól lehet megmászni

Jég-völgyi-csúcs – Ľadový štít, 2628 m (lengyelül: Lodowy Szczyt, németül: Eistaler Spitze)
A monda szerint a Jég-völgyi-csúcs titkos kincsek őre. Az első megmászást Karl Richter berlini földrajz-professzor szervezte meg. A vállalkozás helyi zergevadászok kiséretében 1843-ban sikeres volt, bár maga a professzor az akkor legmagasabbnak tekintett tátrai csúcsot nem mászta meg. A Jég-völgyi-csúcs 1911-ben követelte első áldozatát, Mittnacht bárónő személyében. A gericről egyensúlyvesztés következtében bekövetkezett zuhanást a csúcs megmászását követő ünneplés utáni alkoholmámor okozta.
Első feljegyzett nyári megmászás: 1843, John Ball, Wilhelm Richter.
Első feljegyzett télimegmászás: 1881, Theodor Wundt, Horvay Jakab
A csúcsra napjainkban cask hegyivezetővel lehet fölmászni a Kis-Tarpataki-völgy felől.

Gerlachfalvi-csúcs – Gerlachovský štít, 2654 m (lengyelül: Gierlach, németül: Gerlsdorfer Spitze)
1838-ban a jelsavapusztai erdész, Greiner Lajos pontos trigonometrikus méréseket végzett a tátrai csúcsokon. Meglepő eredményre jutotott: a magassági rekorder nem a Kriván, sem a Jég-völgyi-csúcs, hanem a Gerlachfalvi-csúcs. A legrégebbi megbízható feljegyzés a csúcs megmászásáról 1868-ból származik, amikor bécsi katonai térképészek egy feljegyzést hagytak a csúcson egy üvegben (a csúcs első megmászója azonban Still János volt 1834-ben – a szerk.). A Gerlachfalvi csúcs magasságbeli elsőbbsége miatt gyakran azt is megfontolás tárgyává tették, hogy kellően fenséges-e az elnevezése? Többször átnevezték, politikailag visszaéltek vele. Ma a csúcsán egy kereszt áll, amely az ember vereségéről, az alázatról és a bocsánatkérésről mesél...
Első feljegyzett nyári megmászás: 1834, Still János, Spitzkopf-Urban Márton.
Első feljegyzett téli megmászás: 1905, Janusz Chmielowski, Jordán Károly, Klimek Bachleda.
A csúcsra napjainkban hegyivezetővel lehet feljutni.

II. rész – Álmok a szabdságról - Ganek, Simon-torony, Tátra-csúcs
A síkságról tekintve a Magas-Tátra panorámáját, a Ganek csúcsa jelentéktelennek tűnik. De a csúcs párkánya – a híres Ganek-karzat – több mit 300 méteres magasságával a legnehezebb sziklafalak közé tartozik. A Ganekre Klimek Bachleda jutott föl eslőként 1895-ben. Az egyik legismertebb lengyel hegyivezető és hegyimentő mászott föl elsőként a szomszédos csúcsokra is, innen figyelte meg azokat az addig még megmászatlan éles gerincéleket, melyeken az ember visszatartott lélegzettel egyensúlyozva mászik végig, és amelyek közül az egyik a lengyel oldalra, a másik a szlovák oldalra ereszkedik le.
 A Simon-toronnyal kezdődött íródni a tátrai sportmászás története, de sajnos az áldozatoké is. Oldo Bublík, a Hunfalvy-völgyi menedékház fiatal gondnoka is a szabadságról álmodott. Kinek állított keresztet a Tátra-csúcson? Egy tragikus esemény késztette arra, hogy így fejezze ki tiltakozását az emberiség, a vallás és az intelligencia elnyomása ellen. A kommunisták ragaszkodtak hozzá, hogy a keresztet tüntessék el a csúcsról. Amikor azonban a parancs megérkezett, senki sem merte azt végrehajtani. Oldo Bublík örökre a keresztnél maradt.

Ganek – Ganek, 2461 m (lengyelül: Ganek, németül: Ganek)
A Ganeket 1895. augusztus 11-én, , húsz évi sikertelen ostrom után sikerült először meghódítani. A csúcsra Klimek Bachleda, a zakopanei hegyivezetők koronázatlan királya jutott föl elsőként a délkeleti gerincen át a Ganek-csorbából. Ő állt elsőként a szomszédos Ruman-csúcson, a Bibircsen és a Kacas-völgyi-csúcson is.
Első feljegyzett nyári megmászás: 1895, Władysław Kleczyński, Klimek Bachleda, Józef Gąsienica.
Első feljegyzett téli megmászás: 1910, Mieczysław Lerski, Jerzy Maślanka.
A csúcsra hegyivezetővel lehet fölmászni az Omladék-völgyből.

Simon-torony – Žabí Kôň, 2291 m (lengyelül: Żabi Koń, németül: Simonturm)
A Simon-torony a geric részeként nem feltűnő csúcs, de bizarr hajlott formája és élesen rajzolt gerince félelmet kelt. „A Simon-toronyra mászva fokozatosan tudatosodott bennünk, hogy ez kétségtelenül egyike a legnehezebben meg közelíthető tátrai csúcsoknak”. Így kommentálta a mászást az első hegymászók egyike, akiknek sikrült az impozáns, éles gerincen kereszül a csúcsra feljutni. A Simon-torony lett a tanúja a tátrai sportmászás első targédiájának is 1907-ben.
Első feljegyzett nyári megmászás: 1905, Katherine Bröske, Simon Häberlein.
Első feljegyzett téli megmászás: 1913, Grósz Alfréd, Kregczy Tibold.
A csúcsra hegyivezetővel lehet fölmászni a Menguszfalvi-völgyből.

Tátra-csúcs – Vysoká, 2560 m (lengyelül: Wysoka, németül: Tatra Spitze)
A háború után, a sztálinizmus alatt a Tátra volt az a hely, ahol az emberek a szabadságot szívhatták magukba. Moszkva ebben az időszakban kíméletlen harcot indított a vallás és az értelmiség ellen. A kereszt története a Tátra-csúcson Oldo Bublík, a Hunfalvy-völgyi menedékház fiatal gondnokának a története is egyben, ake ezzel a tettel tiltakozott az ellen, ami a földön történik. A kommunisták sürgették, hogy a keresztet a csúcsról eltűntessék, de senki sem akadt, aki megtette volna.
Első feljegyzett nyári megmászás: 1874, Déchy Mór, Ruman János, Spitzkopf Márton.
Első feljegyzett téli megmászás: 1903, Berceli Harry, Jordán Károly, id. Franz János, Spitzkopf Pál.
A csúcsra helyivezetővel lehet fölmászni az Omladék-völgyből.

Forrás és fotók: http://www.k2studio.sk; http://www.k2studio.sk; Fordította: Pálossy László
Hirdetés
Hirdetés