I. rész – Óriások párbaja – Kriván, Jégvölgyi csúcs,
Gerlachfalvi-csúcs.
Az
emberek már régen a Tátra felé fordították figyelmüket, és megpróbálták kitalálni, hogy melyik csúcs lehet a
legmagasabb. A liptói oldalról nézve egyértelműen a Kriván tűnik a
legmagasabbnak. De miért
éppen ez a minden oldaláról görbe hegy lett Szlovákia szimbóluma? Hosszú ideig
kincsek után kutattak a csúcs környékén, és bányásztak is a hegy gyomrában, míg végül az emebrek megértették,
hogy a hegy a felszínen a legértékesebb.
A Tátra
lengyel oldalán senki
sem kételkedett a Jégvölgyi csúcs (Ľadový štít) elsőségében. Ez az impozáns csúcs csalogatta azt a
berlini professzort is, aki a csúcs első megmászását megszervezte. Ő maga sosem
állt a csúcson. Hogyan is zajlott le az első megmászás?
A
legmagasabbnak lenni nem jelent egyben dicsőséget is. Ferenc József-csúcs,
Sztálin-csúcs. Ezeket a neveket a Gerlachfalvi-csúcs mind megélte. Nevét uralkodók és vezérek bitorolták. Most
minden évben turisták ezrei ostromolják, szeretnék megérinteni a csúcskeresztet
Szlovákia legmagasabb pontján. Egy kereszt, amely történeteket hordoz az ember vereségéről és megaláztatásáról. Kereszt,
amely a bocsánatkérést is
megtestesíti az el sem követett dolgokért...
Bércek,
csúcsok, tornyok, tűk. A gránitfalakon és pilléreken az ember nemcsak testi
erejét és kitartását veti újabb és újabb próbák alá, hanem álmai tartósságát is. Az
ihletet és a lélek szabadságát
keresi. Felfedez egy
érzést, amely kiszabadítja az élet egyhangúságából. Minden csúcs hordoz magában
– részben titokban – történeteket, számtalan győzelmet és verséget rejtve.
Kriván – Kriváň, 2494 m (lengyelül:
Kriwań, németül: Krummhorn)
Egy
liptói mondából tudjuk, hogy a valaha legmagasabb tátrai csúcsot egy angyal a
szárnyával röptében megsuhintotta,
akaratlanul is megnyomorítva a bércet, amely ettől még szépségesebb lett. Más liptóiak egy
hajlott hátú óriást láttak benne, ezért adták neki a Kriváň – görbe (hátú
ember) nevet. I. Ferdinánd
német-római császár kezdeményezésére a hegy tárnáiban értékes fémeket bányászatak, állami költségen. A munka folytatódott fia, Maximilián
császár uralkodása alatt is. A csúcson II. Frigyes Ágost szász király
tiszteletére – aki 1840-ben mászta meg a csúcsot – ércpiramist emeltek, amely azonban provokálta a szlovák
hazafiakat.
Első
feljegyzett nyári megmászás: 1773, Czibersz Jónás András
Első
feljegyzett téli megmászás: 1884, Theodor Wundt, Horvay Jakab.
A
csúcsot jelzett turistaúton a Csorbai-tótól vagy a Három-forrástól lehet
megmászni
Jég-völgyi-csúcs – Ľadový štít, 2628 m (lengyelül:
Lodowy Szczyt, németül: Eistaler Spitze)
A
monda szerint a Jég-völgyi-csúcs titkos kincsek őre. Az első megmászást Karl Richter
berlini földrajz-professzor szervezte meg. A vállalkozás helyi zergevadászok
kiséretében 1843-ban sikeres volt, bár maga a professzor az akkor legmagasabbnak
tekintett tátrai csúcsot nem mászta meg. A Jég-völgyi-csúcs 1911-ben követelte
első áldozatát, Mittnacht bárónő személyében. A gericről egyensúlyvesztés
következtében bekövetkezett zuhanást a csúcs megmászását követő ünneplés utáni alkoholmámor
okozta.
Első
feljegyzett nyári megmászás: 1843, John Ball, Wilhelm Richter.
Első
feljegyzett télimegmászás: 1881, Theodor Wundt, Horvay Jakab
A
csúcsra napjainkban cask hegyivezetővel lehet fölmászni a Kis-Tarpataki-völgy
felől.
Gerlachfalvi-csúcs – Gerlachovský štít, 2654 m (lengyelül:
Gierlach, németül: Gerlsdorfer Spitze)
1838-ban
a jelsavapusztai erdész, Greiner Lajos pontos trigonometrikus méréseket végzett
a tátrai csúcsokon. Meglepő eredményre jutotott: a magassági rekorder nem a
Kriván, sem a Jég-völgyi-csúcs, hanem a Gerlachfalvi-csúcs. A legrégebbi megbízható feljegyzés a
csúcs megmászásáról 1868-ból származik, amikor bécsi katonai térképészek egy feljegyzést
hagytak a csúcson egy üvegben (a csúcs első megmászója azonban Still János volt
1834-ben – a szerk.). A Gerlachfalvi csúcs magasságbeli elsőbbsége miatt
gyakran azt is megfontolás
tárgyává tették, hogy kellően fenséges-e az elnevezése? Többször átnevezték, politikailag visszaéltek vele. Ma a
csúcsán egy kereszt áll, amely az ember vereségéről, az alázatról és a bocsánatkérésről mesél...
Első
feljegyzett nyári megmászás: 1834, Still János, Spitzkopf-Urban Márton.
Első
feljegyzett téli megmászás: 1905, Janusz Chmielowski, Jordán Károly, Klimek
Bachleda.
A
csúcsra napjainkban hegyivezetővel lehet feljutni.
II. rész – Álmok a szabdságról - Ganek, Simon-torony,
Tátra-csúcs
A
síkságról tekintve a Magas-Tátra panorámáját, a Ganek csúcsa jelentéktelennek
tűnik. De a csúcs párkánya – a híres Ganek-karzat – több mit 300 méteres magasságával a legnehezebb
sziklafalak közé tartozik. A Ganekre Klimek Bachleda jutott föl eslőként 1895-ben. Az egyik legismertebb
lengyel hegyivezető és hegyimentő mászott föl elsőként a szomszédos csúcsokra
is, innen figyelte meg azokat az addig még megmászatlan éles gerincéleket, melyeken az ember visszatartott
lélegzettel egyensúlyozva mászik végig, és amelyek közül az egyik a lengyel oldalra, a másik a szlovák
oldalra ereszkedik le.
A Simon-toronnyal kezdődött íródni a tátrai
sportmászás története, de sajnos az áldozatoké is. Oldo Bublík, a Hunfalvy-völgyi
menedékház fiatal gondnoka is a szabadságról álmodott. Kinek állított keresztet
a Tátra-csúcson? Egy
tragikus esemény késztette arra, hogy így fejezze ki tiltakozását az emberiség,
a vallás és az intelligencia elnyomása ellen. A kommunisták ragaszkodtak hozzá,
hogy a keresztet tüntessék el a csúcsról. Amikor azonban a parancs megérkezett,
senki sem merte azt végrehajtani. Oldo Bublík örökre a keresztnél maradt.
Ganek – Ganek, 2461 m (lengyelül: Ganek, németül:
Ganek)
A
Ganeket 1895. augusztus 11-én, , húsz évi sikertelen ostrom után sikerült először
meghódítani. A csúcsra Klimek Bachleda, a zakopanei hegyivezetők koronázatlan királya jutott föl elsőként
a délkeleti gerincen át a Ganek-csorbából. Ő állt elsőként a szomszédos Ruman-csúcson,
a Bibircsen és a Kacas-völgyi-csúcson is.
Első
feljegyzett nyári megmászás: 1895, Władysław Kleczyński, Klimek Bachleda, Józef Gąsienica.
Első
feljegyzett téli megmászás: 1910, Mieczysław Lerski, Jerzy Maślanka.
A
csúcsra hegyivezetővel lehet fölmászni az Omladék-völgyből.
Simon-torony – Žabí Kôň, 2291 m (lengyelül: Żabi
Koń, németül: Simonturm)
A Simon-torony
a geric részeként nem feltűnő csúcs, de bizarr hajlott formája és élesen
rajzolt gerince félelmet kelt. „A Simon-toronyra mászva fokozatosan
tudatosodott bennünk, hogy ez kétségtelenül egyike a legnehezebben meg
közelíthető tátrai csúcsoknak”. Így kommentálta a mászást az első hegymászók
egyike, akiknek sikrült az impozáns, éles gerincen kereszül a csúcsra feljutni.
A Simon-torony lett a tanúja a tátrai sportmászás első targédiájának is
1907-ben.
Első
feljegyzett nyári megmászás: 1905, Katherine Bröske, Simon Häberlein.
Első
feljegyzett téli megmászás: 1913, Grósz Alfréd, Kregczy Tibold.
A
csúcsra hegyivezetővel lehet fölmászni a Menguszfalvi-völgyből.
Tátra-csúcs – Vysoká, 2560 m (lengyelül: Wysoka,
németül: Tatra Spitze)
A háború után, a sztálinizmus alatt a Tátra volt az a
hely, ahol az emberek a szabadságot szívhatták magukba. Moszkva ebben az
időszakban kíméletlen harcot indított a vallás és az értelmiség ellen. A kereszt
története a Tátra-csúcson Oldo Bublík, a Hunfalvy-völgyi menedékház fiatal
gondnokának a története is egyben, ake ezzel a tettel tiltakozott az ellen, ami
a földön történik. A kommunisták sürgették, hogy a keresztet a csúcsról
eltűntessék, de senki sem akadt, aki megtette volna.
Első
feljegyzett nyári megmászás: 1874, Déchy Mór, Ruman János, Spitzkopf Márton.
Első
feljegyzett téli megmászás: 1903, Berceli Harry, Jordán Károly, id. Franz János,
Spitzkopf Pál.
A
csúcsra helyivezetővel lehet fölmászni az Omladék-völgyből.
