180 évvel ezelőtt, 1835. március 26-án született Weber Sámuel (1835-1908) szepesbélai evangélikus lelkipásztor, az egyik legkiemelkedőbb szepességi történelemkutató, aki 1876 és 1908 között számtalan kiadvánnyal járult hozzá a Tátra vidékének népszerűsítéséhez. Nagy részletességgel tárta fel a Tátra múltját, alapos kutatásokat végzett a hegység mondavilágával, nevezéktanával és bányászatával kapcsolatban is.
A Szepesség történelmének egyik legkiemelkedőbb kutatója
Részt vett a Magyarországi Kárpátegyesület megalapításában, melyben több fontos tisztséget is betöltött (többek között 1873-tól választmányi tag, 1895-1903 között a központi választmányi tagja, a Múzeum növénytani szakvezetője, 1901-ben az MKE tiszteletbeli tagjává választotta). A Magas-Tátra kiváló ismerője volt, szóban és írásban igyekezett népszerűsíteni a hegységet. Meghatározó érdemei voltak Barlangliget megalapításában.
![]()
Szepes vármegye, a városok és a Tátra múltjának alapos feltárója, a Tátra nevezéktanának, feltárástörténetének, bányászatának és mondavilágának jeles ismertetője, kultúrtörténeti adatainak regisztrálója és feldolgozója. Sokat publikált, több cikke jelent meg lapokban és az MKE évkönyveiben, kb. ezer rövid cikket írt. Az „Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben” című 24 kötetes műben a Szepesség és Felső Magyarország leírásáért megkapta a császári koronarendet. Nevét a Késmárki-csúcs északi mellékcsúcsa, a Zöld-tavi-völgy fölött magasodó Weber-csúcs (2513 m) őrzi.
