A hegyekben
megérkezett az ősz. A táj változása mellett ez légköri változásokkal is együtt jár.
A nappalok és az éjszakák egyre hűvösebbek, egyre hamarabb sötétedik. Különösen
a hegyek magasabban fekvő részein egyre alacsonyabb a hőmérséklet, a magasabb páratartalomhoz
kapcsolódó időnkénti erős szél veszélyes hypotermiát okozhat, amely szélsőséges
esetben akár az életünket is veszélyeztetheti. Aki a hegyekbe indul túrázni,
mindenképpen vigyen magával meleg ruhát (polár öltözék) és meleg italt (teát).
A lengyelországi
hegyimentők szeptember 13-án kiadott felhívásukban a fentieken kívül azt
javasolják a hegyekbe indulóknak, hogy a túráikat korán reggel kezdjék, melynek
köszönhetően elegendő idő áll rendelkezésre a túra befejezéséhez, és egy
esetleges vészhelyzetben (eltévedés, időjárás elromlása) is be tudják fejezni a
túrát még sötétedés előtt. A túra során is fokozottan figyeljünk az időjárásra,
hiszen a hegyekben gyorsan megváltozhatnak az időjárási körülmények. Abban az
esetben, ha eső vagy vihar közeledik, a hegyimentők azt tanácsolják, hogy a
lehető leghamarabb fejezzük be a túrát és térjünk vissza a szállásunkra.
Éppen öt évvel ezelőtt, 2009. szeptember 12-én, egy viharos szombati napon a
villámcsapással járó tátrai viharok több helyszínen két súlyos balesetet
okoztak, és két halálos áldozatot is követeltek. Három turistát ért
villámcsapás, közülük ketten nem élték túl a balesetet. Azon a napon a Tátrában
délután 17 óra körül elszabadult a pokol, a heves zivatart látni és hallani
lehetett még Zakopanéból is. A Tátrai Önkéntes Mentőszolgálathoz (TOPR)
a vihar miatti első riasztás a Giewontról (Giewont) érkezett, ahol egy 27 éves
lengyel turistát ért villámcsapás. A fiatal férfi partnerével éppen akkor érte
el a csúcsot, amikor a heves vihar áthaladt a Tátra felett. Már lefelé útban,
kb. 20 méterrel a csúcs alatt érte a villámcsapás, melynek következtében
elvesztette az eszméletét, és leállt a szíve. Útitársa azonnal segítségért
kiáltott, egy másik turista, aki már lejjebb járt, de szemtanúja volt a
tragédiának, értesített a hegyimentőket. A mentőhelikopter a hegyimentőkkel és
az orvossal a fedélzetén nagyon gyorsan a helyszínre érkezett, ahol közel 50
percen át próbálták újraéleszteni a bajba jutott turistát, ez azonban nem járt
sikerrel, a fiatal férfi villámcsapás következményeként a helyszínen életét
vesztette. A férfi partnere sokkot kapott, ezen kívül azonban más baja nem
történt. A hegyimentők orvosa akkor elmondta, hogy nagyfokú felelőtlenség olyan
időben a Giewontra túrázni, amikor látjuk, hogy közeledik a vihar, hiszen a
Giewont az egyik legveszélyesebb hely a Tátrában vihar idején.
Valamivel szerencsésebb volt az a 29 éves lengyel férfi,
akit a Rohácsokban, a Volovecről (Voloviec) a Jamniki-tavakhoz (Jamnické plesá)
történő leereszkedés közben ért villámcsapás. Mivel az eset a hegység szlovák
oldalán történt, így természetesen az ott szolgálatot teljesítő Hegyi
Mentőszolgálat (HZS) szakemberei siettek a sérült mentésére, aki szerencsére
túlélte a balesetet.
Alig egy órával eztán a mentőakció után a szlovák
hegyimentők újabb bejelentést kaptak a Liptói-Tátrából, miszerint egy szlovák
hegymászót villámcsapás ért a Szomorú-hágó (Smutné sedlo) és a Placslivó (Plačlivé)
közötti gerincen. Éppen a baleset közelében túrázott egy orvos is, aki
megpróbálta újraéleszteni a férfit, de az időközben kiérkező hegyimentők már
csak a halál beálltát tudták megállapítani.
A viharos időben nagyon rossz hírű Giewonton a villámcsapás
miatt bekövetkezett legtragikusabb balesetre 1937 augusztusában került sor. Azon
a napon a Tátra felett átvonuló heves zivatar villámai négy embert megöltek és
további 13 turistát megsebesítettek. Az áldozatok valamennyien egy, a csúcsra
túrázó zarándokcsoport tagjai voltak. A Tátrában a legtöbb halálos áldozatot
követelő viharra viszont nem sokkal ezután, 1939-ben került sor, akkor egy
villámcsapás egyszerre hat embert ölt meg a Swinica (Świnica) csúcsán.
Forrás és fotó: http://www.beskidy24.pl; http://tatromaniak.pl